Marad az olasz költségvetés, Salvini nemet mondott az EB-nek

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:48
Matteo Salvini
Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP
Hiába dobta vissza Brüsszel az olasz kormány kockázatosnak ítélt jövő évi büdzséjét, Matteo Salvini és kormánya kitart saját számításaik mellett.
Az olasz kormány nem változtatja meg a költségvetési hiányra és a növekedésre vonatkozó irányzatokat a jövő évi büdzsé tervezetében, annak ellenére sem, hogy Brüsszel ennek felülvizsgálatára kérte Rómát – jelentette be Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kedden késő este, röviddel a Brüsszel által szabott éjféli határidő lejárta előtt.
Közleményében leszögezte, hogy a költségvetési hiánycél a bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka marad, a növekedési irányzat pedig 1,5 százalék lesz, de növelik az eszközeladásokat, és körültekintően fogják figyelni a kiadások alakulását - írja a hirado.hu. Hasonló szellemben nyilatkozott a kormány ülése után a másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio, és fogadkozott, hogy a kabinet szilárdan ki fog tartani a megszorítás elleni tervei mellett. „A költségvetés nem fog változni sem az egyensúlyi tételekben, sem a növekedési előirányzatokban. Meg vagyunk győződve arról, hogy ilyen költségvetésre van szüksége az országnak, hogy újra lendületbe jöjjön” – mondta az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke.
Ez volt a legelső alkalom, hogy az Európai Bizottság visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) november 5-i brüsszeli ülésén ugyancsak a költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt. A miniszterek közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy osztják a brüsszeli testület értékelését. 

Valaki rosszul számol

Mint az Index emlékeztet, az uniós csúcsszerv arra hivatkozott, hogy a tervezetben szereplő számok közel sem felelnek meg a korábbi uniós ajánlásoknak és római kötelezettségvállalásoknak. Az új olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb költségvetési hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, ráadásul be akarja fejezni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatot A költségvetés a kormányzati kiadások 2,7 százalékos nominális növekedésével számol, miközben brüsszeli számítások szerint a növekedés csupán 1,2 százalékos lesz, a legalacsonyabb az EU-ban.  A deficitet 2019-ben a GDP 2,4 százalékában szabnák meg, az előző kabinet által vállalt 0,8 százalékkal szemben, így háromszor nagyobb lenne a célszám. A rákövetkező évre vonatkozóan a kabinet 2,1 százalékos hiánnyal számol, míg a brüsszeli előrejelzés szerint a költségvetési hiány már jövőre eléri a GDP 2,9 százalékát, 2020-ban pedig 3,1 százalékos lesz, meghaladja a háromszázalékos uniós korlátot. Giovanni Tria gazdasági és pénzügyminiszter viszont azt a választ adta, hogy Brüsszel rosszul számol, ők pedig mindenképpen maradnak saját terveiknél, hiszen az országnak ki kell evickélnie a gyenge növekedés csapdájából.
Szerző

Merkel csatlakozott Macronhoz, és ő is európai haderőért lobbizik

Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:30

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Hétvégén Trump még dühöngött a francia elnök felvetésén, de a jelek szerint kénytelen lesz megbarátkozni a gondolattal.
Valódi európai hadsereg felállítását szorgalmazta tegnap Angela Merkel az Európai Parlamentben. A német kancellár a testület strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, és szenvedélyesen érvelt az európai együttműködés fenntartása, elmélyítése mellett. Beszédében nem tért ki az EU-ban és saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban dúló belső vitákra a jogállamot fenyegető veszélyekre, de zárszavában válaszolt néhány kérdésre, amelyek az Orbán Viktor politikájával kapcsolatos álláspontját firtatták. "Amikor 2015-ben Magyarországon sok menekült tartózkodott, az akkori osztrák kancellár megkérdezte tőlem: hogyan tudnánk segíteni. Ilyen helyzetekben nem hagyhatjuk magára Magyarországot, a terheket meg kell osztanunk. Magyarország képtelen volt megvédeni a külső határait, így másoknak kellett a segítségére sietni. Ezért kissé furcsának találom azokat a véleményeket, amelyek szerint felelőtlenül döntöttem, amikor megnyitottuk a határainkat a menekülők előtt" - fejtette ki Angela Merkel. Arra ugyanakkor nem válaszolt, hogy meddig tűrik el az Európai Néppártban, valamint az állam- és kormányfők fórumán, az Európai Tanácsban a magyar kormányfő szégyenteljes viselkedését. Erre volt kíváncsi Udo Bullmann szocialista, illetve Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető, valamint Szanyi Tibor magyar szocialista EP-képviselő. Verhofstadt azzal kezdte a felszólalását, hogy Orbán Viktor meg akarja ismételni a történelmet, amikor a CEU-t elüldözi Magyarországról: utoljára 1943-ban a nácik zártak be egyetemet Európában, Oslóban. Az Európa jövőjéről tartott beszédében Angela Merkel hosszan beszélt a türelem és a szolidaritás fontosságáról, mint az európai együttműködés alapjáról. Konkrét kezdeményezésekkel is előállt, és Emmanuel Macron francia elnök minapi javaslatát támogatva megerősítette, hogy valódi európai hadsereget kell felállítani. "Vége azoknak az időknek, amikor feltételek nélkül támaszkodhattunk másokra. Ha mi, európaiak szeretnénk közösségként megmaradni, akkor határozottabban kell a kezünkbe venni sorsunk irányítását" - mondta a jelenlévők többségének tetszésnyilvánítása és az euroszkeptikusok, valamint a szélsőjobboldaliak pfújolása közepette. Felvetette egy Európai Biztonsági Tanács létrehozásának az ötletét is, a külpolitikai döntéshozatal meggyorsítása érdekében. Beszédében, majd azt követő válaszaiban Merkel többször visszatért a migráció kérdésére, és ezen a téren is közös megoldásokat sürgetett. Szerinte az unió az elmúlt három évben már sokat tett a menekülthullám megfékezése és az illegális bevándorlás visszaszorítása érdekében. Szólt a “kétsebességes" Európáról is, amely a schengeni rendszer, illetve az eurózóna létrehozásával szerinte már megvalósult. A különböző együttműködési formáknak azonban minden csatlakozni kívánó tagállam előtt nyitva kell állniuk - hangsúlyozta. A vitában elsőként a frakcióvezetők reagáltak az elhangzottakra, a többi EP-képviselőnek fél óra jutott néhány gyors hozzászólásra. Többen méltatták Angela Merkel európai politikáját, és párthovatartozástól függően sürgették, hogy az erős Németország vezetőjeként ne legyen rest további merész elképzelésekkel előállni az európai együttműködés elmélyítése érdekében. A brit Függetlenség Párt alapítója, Nigel Farage újabb magyarázattal szolgált arról, miért is kívánatos a Brexit hazája számára, amikor azt mondta: az Egyesült Királyság nem kívánt egy német dominanciájú Európai Unió tagja maradni. 
Témák
Európai Unió
Frissítve: 2018.11.14. 09:28

Lemondott a lengyel bankfelügyelet hivatali visszaéléssel megvádolt elnöke

Publikálás dátuma
2018.11.13. 21:10

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Bejelentette lemondását kedden Marek Chrzanowski, a lengyel bankfelügyelet (KNF) elnöke, miután egy kereskedelmi bank tulajdonosa hivatali visszaéléssel vádolta őt meg, és egy hangfelvétellel alátámasztva ügyészségi bejelentést tett ellene. A lengyel főügyész közölte, hogy az ügyben nyomozást rendelt el.
A lengyel kormányfő szóvivője az este közölte: Mateusz Morawiecki elfogadta a lemondást. Azt is tudatta a sajtóval, hogy a miniszterelnök még kedd estére összehívta a titkosszolgálatok vezetőit, és elvárja az ügy gyors tisztázását.
Chrzanowski azután jelentette be távozását, hogy a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap keddi számában megírták: a hatodik legnagyobb lengyelországi pénzintézet,
a Getin Noble Bank (GNB) tulajdonosa, Leszek Czarnecki szerint a KNF elnöke idén márciusban bizonyos ellenszolgáltatás fejében a bankfelügyelet "jóindulatú hozzáállását" ígérte neki.

Az utóbbi időben nehézségekkel küszködő, átalakítás előtt álló GNB tulajdonosának állítása szerint Chrzanowski azt javasolta, hogy cserébe a bank alkalmazzon egy általa megnevezett jogászt, akinek hároméves díja a Gazeta Wyborcza szerint mintegy 40 millió zlotyt (3 milliárd forintot) tenne ki. A Chrzanowskival folytatott beszélgetést a banktulajdonos rögzítette, s a hangfelvétel alapján ügyészségi bejelentést tett.
A lengyel bankfelügyelet volt elnöke a PAP hírügynökségnek nyilatkozva "kétségtelen provokációnak" nevezte a GNB tulajdonosa által megfogalmazott vádat.
Lemondását azzal indokolta, hogy az állam érdekét szem előtt tartva, lehetővé akarja tenni az ügy alapos tisztázását.

Közölte egyúttal, hogy jogi lépéseket tett az ő, valamint a KNF jó hírnevét szerinte sértő, hamis vádak miatt.
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter és főügyész rendkívüli sajtóértekezleten közölte, hogy nyomozást rendelt el az ügyben, s a KNF volt elnöke által a gyanú szerint elkövetett bűncselekményt előzetesen haszonszerzés céljából elkövetett hatásköri túllépésnek minősítik.
A nyomozás nagyon intenzív lesz, "nem leszünk tekintettel párttagsági igazolványra, befolyásokra, pozíciókra"

- jelentette ki a főügyész. Ziobro egyúttal arról is beszámolt: az ügyészség és a lengyel korrupcióelleni hivatal (CBA) már egy ideje eljárást folytat a Getin csoport ügyében.
A PAP kedd este azt a hivatalosan meg nem erősített információt tette közzé, hogy Andrzej Duda elnök a nap folyamán magához rendelte a bankfelügyeletbe kinevezett képviselőjét, Zdzislaw Sokalt. A Gazeta Wyborcza szerint Chrzanowski azt is ajánlotta Czarneckinek, hogy Sokalt eltávolítja a felügyeletből, mivel az illető a Getin Noble Bank állami részesedésű intézménnyé való átalakítását szorgalmazta volna.
Szerző