Előfizetés

Tizenegy új dizájnerdrogot tiltott be a kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.14. 09:34

Fotó: police.hu
Ezzel már 85 anyag került tiltólistára, de a dizájnerszerek tervezői gyorsan követik a szabályozást, hetek alatt új típusú drogokat készítenek.
A kormány továbbra is kiemelt figyelmet fordít a dizájnerdrogok elleni küzdelemre. Egy most megjelent rendelet a meglévő 74 mellett 11 új anyaggal bővítette a tiltott pszichoaktív szerek listáját - mondta el az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence szerint a magyar büntető törvénykönyv „a legszigorúbb Európában” a kábítószerhez köthető bűncselekményekkel szemben – a tiltott dizájnerdrogok listáját miniszteri rendelet határozza meg, amire nem maga az adott szer kerül fel, hanem annak úgynevezett törzsképlete, így egy-egy anyag több változata is büntethetővé vált.
 Az államtitkár a hatékony fellépésnek tudja be, hogy míg 2014-ben a lefoglalt kábítószerek mintegy 70 százaléka új pszichoaktív anyag, dizájnerdrog volt, jelenleg lefoglalt mennyiségnek csak 35 százaléka új pszichoaktív anyag. 
A javuló számokat ugyanakkor magyarázhatja az is, hogy a drogipar is követi, sokszor pedig hatékonyan kijátssza a szabályozást. A dizájner szereket tervező, zömében távol-keleti vegyészmérnökök akár hetek alatt képesek olyan új képletű szerek kifejlesztésére, ami semmilyen listán nem szerepelnek, és betiltásukig illegálisnak sem számítanak.

Rétvári az MTI-nek nyilatkozva hosszan sorolta a kormány drogprevenció érdekében tett lépéseit is: a megelőzésről szóló programok támogatására 3 milliárd forint áll rendelkezésre. A droghasználat megelőzése és visszaszorítása szintén kiemelt célja annak az 1,9 milliárd forintos programnak is, amellyel a gyermekvédelmi szakellátási intézmények működését segítik. A gyermek- és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális fejlesztése 6 milliárd forintból valósul meg. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztésére pedig 2 milliárd forint összegű forrást biztosít a kormány.

Áder most nem aggódik a klímáért, viszont csúsztat

Batka Zoltán - Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2018.11.14. 09:13

Szokatlanul erős hullámokat vetett az a kormányzati lépés, amely gyakorlatilag megfelezte a környezetüggyel foglalkozó apparátus létszámát, és az agrártárca egészére kirótt leépítéseket szinte teljes mértékben a gyenge érdekérvényesítési képességű környezet- és természetvédelemre tolta. A példátlan intézkedés alkotmányossága kérdéses – ami miatt jogi ellenlépések várhatók –, a magát környezetvédőnek mondó Áder Jánost államfő ennek ellenére most nem aggódik. A „zöld” államigazgatás 44 százalékának elküldése miatt a köztársasági elnökhöz fordult Szél Bernadett, a volt LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselő. Az Áder Jánosnak címzett levél emlékeztet rá, hogy az elnök néhány környezetvédelmi ügyben már „hajlandó volt óvatosan szembehelyezkedni” a kormányzati akarattal. Szél Bernadett hasonló fellépésre biztatja most is az államfőt, jelezve: a jogvégzett Áder nyilván tisztában van vele, hogy a drasztikus leépítés alkotmányos alapjogot sért. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője azt írta a Facebookon, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar környezetvédelmi intézményrendszer szétverését kifogásolva, és további jogorvoslati lehetőségeket keres. Mint lapunknak kifejtette, létezik egy 2018-as ombudsmani állásfoglalás, amely szerint az új alkotmányból is levezethető a „visszalépés tilalmaként” ismert, 1994-es alkotmánybírósági döntésen alapuló szabály, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban elért szintje jogszerűen nem csökkenthető (mivel különben az egészséges környezethez való alkotmányos jog csorbulna), és ez az intézményrendszerre ugyanúgy érvényes, mint a törvényekre, vagyis a kormány itt minden bizonnyal tilosba tévedt. A leépítési hullám miatt a Népszava is megkereste Áder Jánost – a köztársasági elnök kérdéseinkre ugyanazzal a csúsztatással válaszolt, amely az agrártárca korábbi közleményében is szerepelt. Az elnöki hivatal válasza szerint semmi ok az aggodalomra, mivel „ a környezetügyi államtitkársága, valamint a szakmai felügyelete alá tartozó háttérintézmények és területi szervek 2208 fős létszámából összesen 60 kolléga álláshelye szűnt meg, ez a sajtóban megjelent számokkal ellentétben mindösszesen 2,7 %-os létszámcsökkenést jelent”. A csúsztatás abban áll, hogy a környezet- és természetvédelemért felelős államtitkárságon ténylegesen 44 százalékos az elbocsátás (ez a részleg véleményezi fenntarthatósági szempontból a készülő jogszabályokat és a kormányzati szakpolitikákat), a hátérintézményeknél pedig csak a következő hetekben kezdődik a leépítés. Az ügyben 85 civil zöldszervezet írt tiltakozó levelet az agrárminiszternek, fölemlegetve, hogy a 2010-es kormányváltáskor a környezetvédelmi tárcánál még 400 szakember dolgozott, ám mára alig hetvenen maradtak. A zöldek szerint minden felelősen gondolkodó polgár számára nyilvánvaló, hogy a környezetüggyel kapcsolatos állami feladatok száma a jövőben nem csökkenni, hanem nőni fog. Lapunk értesülése szerint a téma Schmuck Erzsébet, a parlament fenntartható fejlődési bizottságának elnöke és a zöldszervezetek mai találkozóján is napirenden lesz.

A Közbeszerzési Hatóság elnöke az Elios-ügyről: „valószínűleg nem történt jogsértés”

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.14. 08:18
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Rigó Csaba szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól, és amúgy sem hatóságuk dolga, hogy visszaélések gyanúját bizonyítsák be – ez szerinte azok feladata, akik korrupciót gyanítanak.
Furcsa, önellentmondásokkal teli interjút adott a Közbeszerzési Hatóság elnöke az Echo TV-nek: Rigó Csabát a csatorna keddi műsorában kérdezték az Elios-botrányról. amiben a rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában zárta le a nyomozást, – bár az OLAF és az Európai Bizottság is korrupciógyanúsnak találta a kormányfő vejének korábbi közvilágítási tendereit.
Rigó szerint ők nem kaptak jelzést az OLAF-tól vagy más szervtől az ügyben, és amúgy sem hatóságának feladata bizonyítani a korrupció gyanúját. „Bárki valamit állít, azt be kell bizonyítani a hatóságok vagy a bíróságok előtt” - mondta a riporternek, amiből kitűnik, hogy Rigó Csaba alaposan félreértelmezi a helyzetet és a bejelentők jogi kötelezettségeit: 
  • egy bűncselekmény bejelentőjének gyanúját kell jeleznie, valamint az erre utaló körülményeket – a bizonyítás épp hogy a hatóságok dolga, a bíróságok pedig megítélik a bizonyítás alaposságát, az állítások valóságtartamát.
  • Az OLAF a magyar hatóságoknak megküldött jelentésében pontról pontra, részletesen leírta, hogy mit találnak gyanúsnak az Elios üzemszerűen zajló vidéki közvilágítási tendereiben
Hogy a bizonyítás mégsem a bejelentő dolga, azt a következő pillanatban már Rigó Csaba is közvetetten elismerte, ugyanis azt mondta, hogy a Közbeszerzési Hatóság bármilyen közérdekű bejelentést, hatósági bejelentést kivizsgál a tenderek kapcsán. És nem ez volt az egyetlen homályos momentum a beszélgetésben. A hatóság elnöke úgy fogalmazott, hogy
„A Legfőbb Ügyészségnek lehetősége van jogorvoslati eljárás kezdeményezésére akkor, ha közbeszerzési jogsértést talál. Na most a hír arról szól, hogy bűncselekményt sem talált, ezért zárta le (az ügyet- a szerk), ezért közbeszerzési jogsértés sem merült fel valószínűleg.”

Vagyis, Rigó hírként említi azt, amivel a Közbeszerzési Hatóságnak ügyként kellett foglalkoznia, és mint a hatóság feje is csak valószínűsíti, hogy nem történt jogsértés. Erre hivatkozva tette hozzá azt is, hogy az Elios-botrány egy adott időszakban felfújt ügy volt, szintén „valószínűleg” Az Echo műsorvezetője arra is rákérdezett, hogy a Korrupciókutató Központ nevű szervezet felmérése alapján a magyar közbeszerzések 60 százaléka vagy korrupciógyanús vagy átláthatatlan – erre a következtetésre 193 eset vizsgálata során jutottak. Rigó Csaba ezzel sem értett egyet – szerinte a jelentés készítői olyan származtatott adatok alapján dolgoztak, mint amilyeneket a Sargentini-jelentés készítői is felhasználtak. A valós adatok viszont nálunk vannak, bárkinek, aki hasonlóakat állít, előbb meg kellene keresnie a Közbeszerzési Hatóságot - mondta a szervezet elnöke. A műsorvezető többször is visszatért a kérdésre, hogy a az említett civil kutatóközpont milyen háttérrel dolgozhat, Rigó azonban a jelek szerint nem volt vevő a konspirációs elméletekre, ezzel ugyanis nem akart foglalkozni.