Kormányzati szájzár az apparátusnak Gruevszki ügyében

Publikálás dátuma
2018.11.14. 11:51

Fotó: Népszava
Központi kommunikációs utasításban tiltja meg a Külügyminisztérium, hogy bármi érdemit is mondjanak kormánytisztviselők Nikola Gruevszki macedón exminiszterelnök menedékkérelmével kapcsolatban.
Még a magyar kormánynak is kínos lehet a hazájában hivatali visszaélés miatt két év letöltendő börtönre ítélt egykori macedón kormányfő, Nikola Gruevszki Budapestre szökése. Orbán Viktor barátja maga közölte, hogy mivel „halálos fenyegetéseket kapott”, politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól. Szijjártó Péter külügyminiszter csak annyit mondott lapunk megkeresésére, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják Gruevszki menedékkérelmét. A Népszava információi szerint a Külügyminisztérium a hír nyilvánosságra kerülése után nem sokkal központi kommunikációs utasításban tiltotta meg, hogy az ügyről az illetékesek – például külföldön a magyar nagykövetek, diplomaták – bármi érdemit mondjanak, az utasítás értelmében csak annyit lehet válaszolni a megkeresésekre, hogy „az ügyről részleteket nem tudok”.
Szijjártó Péter sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta Gruevszki menedékkérelmét
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A jelek szerint egyébként Gruevszki „meglepetésszerűen” érkezett Budapestre, ezt erősíti az is, hogy kormányzati forrásaink is jobbára csak egy „no comment”-tel reagáltak megkeresésünkre, illetve szintén a „meglepetés faktort” erősíti a kapkodónak tűnő utólagos kommunikációs stratégia: a kormányzati apparátus ugyanis rendszeresen kap központi utasításokat a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától, ezek egy része kifejezetten „megelőző jellegű”, vagyis egy várhatóan bekövetkező esemény kommunikációjára készíti fel az apparátus tagjait. Ha Gruevszki előre egyeztetett magyar kormánykörökkel, akkor feltehetően tudhattak róla, hogy az ügy így, vagy úgy, de nyilvánosságra kerül, és készülhettek volna rá, ehhez képest az utasítás csak azután keletkezett, hogy a 444.hu nyomán a teljes magyar média írt Gruevszki meneküléséről.
Orbán és Gruevszki a parlamentben 2015-ben
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / AFP
Egy nemzetbiztonsági forrásunk egyébként teljesen érthetetlennek tartja, hogy ha Gruevszki börtön elől menekül, miért maga hozza nyilvánosságra, hogy hol van. A 444.hu arról írt, az ügy valódi vízválasztó lesz a magyar kormány számára, hiszen Gruevszki egyértelműen Vlagyimir Putyin balkáni szövetségesének számít. Hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin immár rendszeressé váló négyszemközti találkozóikon „regionális kérdésekről is egyeztetnek”, arról orosz források alapján lapunk korábban írt már. Moszkva magatartásától az sem lenne meglepő, ha szándékosan hozzák kínos helyzetbe Orbán Viktort az ügy nyilvánosságra hozásával: előfordult már, hogy a paksi bővítésről szóló tárgyalásokról a titkolózó magyar féllel szemben éppen orosz kiszivárogtatás révén kerültek nyilvánosságra részletek, például, amikor az építkezés megkezdésének időpontjáról az orosz fél előbb tájékoztatta kizárólag az orosz újságírókat, mint, hogy az erről szóló Orbán-Putyin megbeszélések egyáltalán elkezdődtek volna. Az továbbra sem teljesen egyértelmű, hogy Gruevszkinek van-e érvényes útlevele, vagy sem: bár macedón közlés szerint ezt korábban már bevonták, a Magyar Narancs arról írt, kérvényezte, hogy visszakaphassa, és ehhez többek között Orbán Viktor meghívóját mellékelte indoklásként. Egy kormányzati forrásunk szerint mindenesetre, ha Gruevszki politikai menedékkérőként jelenleg szabadon mozoghat Magyarországon – az egyelőre kizártnak tűnik, hogy menekültügyi őrizetben tartanák - , akkor akár ügye otthoni alakulására is befolyással lehet, ráadásul könnyen elhagyhatja az országot és ismeretlen helyre távozhat. Ebben az esetben a magyar hatóságok akár el is utasíthatnák a menedékkérelmét a törvényes 30 napon belül, majd széttárhatnák a karjukat, hogy ők immár nem tehetnek semmit. "Még azt sem tartom kizártnak, hogy Gruevszki eközben Lázár János kastélyában tölti az időt" - ironizált forrásunk.

Miniszterelnökség: kormányfő volt, ezért jöhetett Budapestre

Nikola Gruevszki menedékjog iránti kérelmet nyújtott be az illetékes magyar hatósághoz - közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel. Azt írták: a magyar hatóságok biztonsági okokból tették lehetővé, hogy Nikola Gruevszki - tekintettel arra, hogy 10 évig hazája miniszterelnöke volt - menekültügyi kérelmének benyújtását és meghallgatását a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) budapesti központjában tartsák.
A Miniszterelnökség közleményében azt hangsúlyozta: Magyarország partnere az államközi kapcsolatokban a mindenkori macedón kormány, ezért semmilyen formában nem kívánnak szuverén országok belügyeibe beavatkozni. Gruevszki kérelmét kizárólag jogi kérdésnek tekintik, és az eljárásról annak lezárultáig további tájékoztatást nem adnak a magyar hatóságok.

Frissítve: 2018.11.14. 17:07

"Nem hallgathatunk" - Sztrájknap a szabad felsőoktatásért és tudományért

Publikálás dátuma
2018.11.14. 11:45

Fotó: Vajda József
Most minden eddiginél fontosabb, hogy együtt lépjünk fel a magyarországi akadémiai szabadságért - olvasható azon a szórólapon, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) diákjai osztogattak szerda délelőtt Budapesten a Petőfi híd lábánál, ahonnan a Corvinus és más egyetemek diákjaival együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karára (ELTE-TÁTK) vonultak. Az ELTE oktatói és diákjai ugyanis információs sztrájknapot hirdettek mára, tiltakozásul a felsőoktatás és a tudomány szabadságát csorbító kormányzati intézkedések, valamint a Társadalmi nemek tanulmánya mesterszak beszüntetése ellen. Noha a Petőfi hídnál még csak néhány tucat molinós ("Egyetemi autonómiát!", ""Nem hallgathatunk!") diák gyülekezett, az ELTE TÁTK nagyelőadója zsúfolásig megtelt diákokkal és oktatókkal. Az sztrájknap nyitóelőadását az ELTE Társadalmi nemek tanulmánya mesterszakának igazgatója, Kövér-Van Til Ágnes tartotta. - Nem most kezdődött, már 2015-ben is több szakot megszüntettek. Ez súlyos beavatkozás az egyetemek autonómiájába, a tanszabadságba, amivel nem érthetünk egyet - mondta, hozzátéve: az egyetemen már nem is használják a társadalmi nemek angol kifejezését, a "gendert", annyi félrevezető magyarázatot, értelmezést aggatott rá a kormánymédia, hogy a közvéleményben lassan szitokszóként jelenik meg. - Ezt is elvették tőlünk. De nem lehet minket elhallgattatni - fogalmazott, majd arra kérte a többi egyetem oktatóit, diákjait, szervezzenek a maihoz hasonló programokat, akciókat. 
Merthogy az ELTE TÁTK-n ma egész nap tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések zajlanak az egyetemi autonómia és a társadalmi nemek tanulmánya témájában. Vicsek Lilla egyetemi oktató például "Nők a műszaki felsőoktatásban" címmel tartott előadást. Kovács Mónika, az ELTE oktatója arról beszélt, hogyan jelennek meg a társadalmi nemek a szociálpszichológiában. Hadas Miklós, a Corvinus oktatója pedig azt fejtegette, miért is fontosak ma a férfikutatások. A sztrájknaphoz csatlakozott mások mellett a CEU, a Corvinus, az ELTE több tanszéke és intézete, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Intézete is. A csatlakozó intézmények, tanszékek és oktatók vállalták, hogy a november 12-16-i héten zajló óráinkon kitérnek az általuk tartott kurzus témájának gender-szempontjaira, továbbá a társadalmi nemek szak megszüntetéséről, a tanszabadságról, az egyetem függetlenségének megőrzéséről is beszélgetnek majd a hallgatókkal. Az ELTE-s előadások mellett délelőtt flashmob is lesz még a Corvinus C épülete előtt. Délután kettő és négy óra között egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor az Oktatói Hálózat szervezésében az ELTE TÁTK konferenciatermében, a téma a magyar felsőoktatás jelene és jövője lesz. Négytől pedig az ELTE TÁTK hallgatói önkormányzata szervez fórumot. Hasonló előadások, beszélgetések lesznek egész délután a CEU-n is. A CEU diákjai november 24-ére, délután két órára tüntetést is szerveznek a Fővám térre a tudomány szabadságáért. A magyar kormányt arra szólították fel, írja alá végre a CEU további budapesti működését garantáló szerződést, szüntessen be minden felsőoktatási és kutatási cenzúrát, biztosítson minőségi, hozzáférhető, független és megfelelően finanszírozott oktatást és kutatási lehetőséget. "Küldjünk egy határozott és egységes üzenetet Magyarország kormányának: nem nézzük tovább tétlenül az akadémiai szabadságot ért támadásokat!" - írták.
Szerző
Témák
CEU ELTE gender
Frissítve: 2018.11.14. 12:09

Új oktatási stratégiát harangoz a kormány, miközben lehet, hogy a NAT csúszik

Publikálás dátuma
2018.11.14. 10:42

Fotó: Shutterstock
Új innovációs stratégián, és ehhez igazodva új oktatási stratégián dolgozik a kormány, ami jövő tavaszra készülhet el – jelentette be Bódis József oktatási államtitkár kedden a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közoktatási konferenciáján. Mint mondta, a kiemelt beavatkozási pontok közé tartozik az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi tanulás erősítése, a digitális taneszközök és tankönyvek elterjesztése, a pedagógusképzés fejlesztése, valamint az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése. A "Tudomány és parlament -  A Magyar Tudományos Akadémia feladatvállalása a közoktatásban" című rendezvény célja - mint Lovász László MTA-elnök fogalmazott -, hogy kiindulópontja legyen a tudomány és a döntéshozók kapcsolata erősítésének. - Jöjjenek létre olyan csatornák, amelyeken a tudományos eredmények a jelenleginél közvetlenebbül jutnak el a döntéshozókhoz - mondta, felidézve: az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programja 19 kutatócsoporttal 2016 óta dolgozik a közoktatás megújításán. - Az oktatási rendszeren csak úgy lehet változtatni, ha a változtatások tudományosan megalapozottak - hangsúlyozta. (Lovász a tudomány és a döntéshozók kapcsolatát említve sem tett utalást arra: a kormány épp most szeretné elérni, hogy az MTA helyett maga dönthesse el, milyen kutatásokat indítsanak.) A konferencián külön panel foglalkozott az új Nattal, amelyről az alaptantervet kidolgozó kutatócsoport szakmai vezetője, Csépe Valéria közölt új információkat. Mint mondta, az augusztus végén nyilvánosságra hozott anyagot több mint 400 vélemény figyelembevételével fejlesztették tovább, és már "ott van az asztalon". Csapó Benő oktatáskutató szerint az új Nat világszinten is versenyképes, olyan pozitív alapelvek is megjelennek benne, mint a tanulóközpontúság és a differenciált oktatás, ugyanakkor hiányolta, az angol nyelvoktatás hangsúlyosabb megjelenését. Szerinte az is aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi magyar pedagógiai kultúra nem kompatibilis az új, modern szemléletekkel, a pedagógusképzés fejlesztésére is szükség van, az új Nat bevezetésénél pedig fokozatosságot kell kijelölni.  A Nat jövő évre tervezett bevezetésének elhalasztását kérte az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága is. Az Akadémia weboldalán nyilvánosságra hozott véleményük szerint a túl gyors bevezetés ellentétes hatást váltana ki, ezért azt legalább egy évvel későbbre, 2020. szeptemberére kellene halasztani. Mint írták, egyelőre az sem tisztázott, középfokon pontosan milyen típusú iskolákra terjed ki a Nat, valamint segíti-e a diákok mind nagyobb hányadának továbbhaladását a felsőoktatásba. A pedagógusképzés javítására Nemzeti tanár- és továbbképzési tanterv létrehozását javasolták.
Szerző