Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme - a jogerős ítéletig. A volt macedón kormányfőt odahaza jogerősen elítélték, úgyhogy budapesti menedékkérelme nyomán most azt kell megvizsgálni, jogállam-e Macedónia vagy sem. Ha az, akkor Nikola Gruevszkit, bármilyen jóban van is az aktuális magyar miniszterelnökkel, vissza kell küldeni, hogy kezdje meg kétéves börtönbüntetését. Ha viszont Macedónia nem jogállam, nem lehet megbízni az ottani hatóságokban és bíróságokban, akkor a rajta átvándorló menekültekre sem lehet azt mondani, hogy eredjenek vissza és kérjenek ott segítséget.
Róka fogta csuka, gondolhatnánk, de majd úgyis jön egy szóvivő, és megmagyarázza, miért jár az egyiknek ilyen, a másiknak olyan elbánás.
Jobboldali gazdasági programjának köszönhetően Gruevszkit kezdetben nyugaton is szerették, ám ő tízéves kormányzása alatt leginkább az oroszok kegyeit kereste. Márpedig Moszkvában nem akarták, hogy rendeződjön az ország neve miatt Görögországgal kirobbant konfliktus, és Macedónia megkezdhesse csatlakozását a transzatlanti politikai-katonai szövetséghez. Gruevszki szembekerült az amerikai és európai célokkal - illetve otthon a többséggel. Az utóbbi úgy állt össze, hogy a baloldali ellenzék összefogott a lakosság negyedét kitevő albán kisebbséggel, amit pedig a legtöbben kizártnak gondoltak. Bármilyen furcsa ez a magyar rezsimnek, a Balkánon még mindig a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásban látják a béke és a jobb élet reményét. Pedig - vagy részben talán éppen azért, mert - ott nagyobb gondot okozott a menekültválság, mint nálunk.
Gruevszkit egy 600 ezer eurós luxusautó törvénytelen beszerzése miatt ítélték el, de négy másik ügyben is eljárás folyik ellene. Bujtatása kínosan emlékeztet az azeri baltás gyilkos elengedésére: Budapesten valakinek rosszul működik az erkölcsi iránytűje. Nem Gruevszki, hanem ez a másvalaki hozza szégyenteljes helyzetbe Magyarországot. A kormány elkergeti a háború elől menekülőket, a korrupt és tekintélyelvű balkáni politikust viszont befogadja.