Fidesz-közelben landoltak a 4-es metró korrupciós ügyének főszereplői

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.

2017 januárjában tisztázatlan körülmények között meghalt Ghaith Pharaon, a világ korrupt politikusainak, diktátorainak, terrorrostáinak és maffiavezéreinek FBI-körözés alatt álló pénzmosója, Orbán Viktor bizalmasa, aki néhány hónappal korábban megvásárolta az Orbán-család Cinege utcai házával szemközti villát. A rovott múltú, az árnyékvilágból ujjlenyomatok nélkül távozott „bankár” halála és utódlása körüli kérdőjelek meglehetősen kényelmetlenné tették az kormány számára az évkezdést, ráadásul február elejére kiderült, hogy minden várakozást felülmúlóan sikeres a Momentum olimpia-ellenes aláírásgyűjtése – az ilyen helyzeteket az Orbán-kabinet kommunikációs ellenoffenzívával szokta kezelni.

Február 3-án elő is rántották a kalapból a 4-es metró beruházásának OLAF-jelentését. Akkor természetesen szóba sem került, hogy az OLAF-ot – az EU- csalás elleni hivatalát – Soros György mozgatná, és a szervezet a bevándorlás elutasítása miatt akarná Magyarországot büntetni: Orbánék boldogan lobogtatták a jelentést, a kormánysajtó pedig szünetmentes üzemmódban ismételgette, hogy ez Magyarország legnagyobb korrupciós botránya, amelyben 60 milliárd forint visszafizetésére kényszerülhetünk a korábbi szocialista vezetés hibái miatt. Aztán telt-múlt az idő, egyszer bedobták Medgyessy Péter volt miniszterelnök nevét, majd az ügy szép csendben elaludt, anélkül, hogy bármilyen érdemi következménye lett volna (a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztusi tájékoztatása szerint az addig eltelt időben mindösszesen öt embert hallgattak ki, és a vizsgálat még felderítési szakasznál tart). A Jávor blogján lapunkkal egyidőben nyilvánosságra hozott, korábbi tényfeltáró cikkek, hazai és külföldi cégadatok, ügyészségi iratok, hatósági levelezések, az ICIJ offshore adatbázisa és egyéb információk alapján készült írás nyomán úgy tűnik, hogy az altatás korántsem volt véletlen: a kormány az esetnek épp azokról a kulcsembereiről felejtett el beszámolni, akik 2010 óta a NER aranyásói lettek.

Az Alstom-korrupciót az OLAF-jelentés szerint azoknak a tanácsadó cégeknek a közreműködésével követték el, amelyek az Alstom metrókocsi-beszerzést igyekeztek előmozdítani. A tanácsadók közül a kormány csak az egyiket, a Medgyessy Péterhez kapcsolódót azonosította, a többit igyekezett homályban hagyni. Az egyik meg nem nevezett tanácsadó cégről annyi került nyilvánosságra, hogy nyolc hónappal a járművek szállításáról kötött megállapodás aláírása után szerződött az Alstommal (amikor már nem nagyon volt miért lobbizni), és több mint 1,25 millió eurót kapott, nem tudni, hogy miért. Az OLAF két további, szintén a metrómegállapodás után kötött nagy értékű, erősen korrupciógyanús szerződést is vizsgált, ám a magyar kormány ezekről sem beszélt, és a cégnevek az OLAF-jelentésből is hiányoztak. Később viszont az atlatszo.hu közzétett egy osztrák ügyészségi iratot, amely szerint az Alstom tanácsadói szerződést kötött az Eurocontact GmbH osztrák, a Hansen Consulting Aps dán, a Honfran Kft magyar, valamint az AssistConsult szintén magyar cégekkel.

Az Ausztriában zajló nyomozás az Átlátszó cikke szerint az Eurocontact mögött álló Aczél Zoltán és Alexander Zach osztrák állampolgárok ellen pénzmosás bűntette, hűtlen kezeléshez nyújtott bűnsegély és vesztegetés miatt, valamint Terner Géza magyar állampolgárral szemben vesztegetés miatt folyt. „Aczél Zoltán, Alexander Zach és Terner Géza azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést”- fogalmaz az osztrák ügyészségi irat.

A gyanú szerint az Aczél által vezetett Eurocontact Public Affairs GmbH-nak a francia és a brit Alstom cégek átutaltak 2,29 millió eurót, ám „a ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásokért fizetett milliós összegek átutalásával ennek megfelelő vagyoni hátrányt okoztak az Alstom vállalatoknak”. Az ugyanebben az ügyben Nagy-Britanniában zajló pernek is az alapja az, hogy az Alstom egyes vezető munkavállalói kárt okoztak az Alstomnak. Az osztrák perben végül nem marasztalták el a gyanúsítottakat – a bíróság indoklásából kiderül ugyanakkor, hogy az Eurocontact egy nevadai hátterű, panamai bejegyzésű offshore cég szlovákiai számlájára utalta az Alstomtól kapott több mint 2 millió eurót, így immár követhetetlenné téve a pénz útját, annak végállomását. De az osztrák per alapja is ugyanaz a brit Serious Fraud Office, a Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (továbbiakban SFO) által kezdeményezett, bírósági perbe torkolló eljárás volt, amely a mai napig folyik Londonban, és amely az Alstom vezető tisztségviselői ellen indult, azzal a váddal, hogy jelentősen megkárosították a céget illetve a részvényeseket, amikor nagy összegeket folyósítottak megalapozatlanul tanácsadásra és más tevékenységekre. (Jávornak az SFO-tól származó információi szerint hamarosan döntés várható a perben, és utalnak jelek arra, hogy új, lényeges bizonyítékok kerülhettek elő.)

Az osztrák ügyészségi iratban felbukkanó cégek közvetítőként játszhattak szerepet a korrupciós pénzek eljuttatásában az Alstomtól a végső kedvezményezettekig. Közülük a Honfran Kft. érintettségéről a Magyar Idők írt először. Az osztrák ügyészség szerint a Honfran az Alstomtól az Alstom és a BKV által megkötött szerződés értékének 0,05%-át plusz 420 ezer eurót kapott sikerdíjként. Az Opten céginformációs honlap szerint a kérdéses időszakban a cég tulajdonosai a cégvezetőkön kívül ír és panamai offshore cégek voltak.

Az Eurocontact Public Affairs GmbH szerepét az Index tárta fel. „Az SFO az Index kérdésére további információkat küldött, ezek szerint négy Alstom-vezető más, egyelőre meg nem nevezett gyanúsítottal együtt 2006. január 1. és 2007. október 18. között bűnszervezet tagjaiként korrupciós bűncselekményt megvalósítva 2,3 millió euróig terjedő összeget adtak, vagy beleegyeztek, hogy adnak a BKV Zrt. tisztviselője vagy tisztviselői, ügynökei részére. Az összeget az Alstom és az osztrák Eurocontact Public Affairs GmbH között 2006. június 8-án létrejött tanácsadói megállapodás keretében járó díjnak álcázták, és céljuk az volt, hogy az Alstom Group kedvező bánásmódban részesüljön a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek beszerzésére kiírt tenderen.” Az osztrák ügyészségi anyag szerint az Eurocontact sikerdíjként a szerződéses összeg 1%-át kitevő mintegy 2,29 millió eurót kapott.

2014 márciusában az Átlátszó is foglalkozott részletesen az Eurocontact Kft.-vel, amelynek az alapítói Aczél Zoltán és Alexander Zach. A vállalakozás neve onnan is ismerős lehet, hogy az osztrák sajtóban felmerült, mint a 2000-es évek közepén a „magyar pártokat korrumpáló” egyik osztrák cég közvetítője. Az ügyészségi iratok szerint a dán bejegyzésű Hansen Consulting APS kapta a legnagyobb összeget az Alstomtól, több, mint 5 millió eurónak megfelelő dán koronát. A cég tulajdonosai között feltűnik a Barrage Consulting GmbH, amely szintén szerepel abban a cikkben, ahol az osztrák Profil újság 2008-ban bemutatta, hogyan került az osztrák cégtől több millió euró magyar politikusokhoz és pártokhoz építkezési nagyberuházások elnyerése érdekében. Az Index akkor azt írta: „A Profil mostani cikkében megemlíti még azt is, hogy 2005 februárjában egy bizonyos Terner Géza nevű ember a Barrage Consulting Gmbh nevében két számlát állított ki Aczélnak (Zoltán)”.

- Az Alstom-botrányban tehát minden jel szerint két igen aktív és kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező személy, Aczél Zoltán és Terner Géza játszott kulcsszerepet. A két személyt nem csupán az Alstom ügy kapcsolja össze, hiszen Terner Géza Aczél Zoltán apósa. Terner Géza egyike annak az öt embernek, akit az Alstom-ügyben folyó nyomozás miatt kihallgatott a rendőrség, de utána elszökött, jelenleg rendőrségi körözés alatt áll – emlékeztetnek rá Jávorék. Írásuk azzal folytatódik, hogy 2015-ben egy interjú jelent meg a Privát Kopó bűnügyi magazinban, amelyben egy névtelenséget kérő férfi, aki állítása szerint a nagyberuházásokhoz kapcsolódó korrupciós pénzek szállítójaként tevékenykedett éveken keresztül, az alábbiakat állította Aczélról: „A fideszeseket közvetlenül Aczél Zoltán intézte, a megállapodás szerint Simicska Lajoson és Nyerges Zsolton (Közgép Zrt.) keresztül. Aczél gyakorlatilag napi kapcsolatban állt az említett pénzemberekkel.” Az Alstom-korrupció szereplői körüli érdekhálóban ugyanakkor további fideszes szálak is vannak.

Ahogy a hvg.hu tavaly megírta, „(Aczél) 2009-ben a köztévétől sok százmilliós megbízásokat elnyerő Hung-Ister Filmprodukció Zrt. felügyelőbizottságába” is bekerült, ahol „többek között Vida Ildikó korábbi adóhivatali elnök, jelenlegi Közgép-vezérigazgató is megfordult (…) A Terner–Aczél család a római parton is megvetette a lábát, nem is akárkik társaságában. A Duna melletti több mint egyhektáros telken az Orbán barátjaként emlegetett Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. épít luxuslakóparkot. A beruházást a Terrassa Kft. jegyzi, amely a Wel Holding birtokában van. Utóbbi tulajdonosai között található a MET révén az orosz gázüzleten is nagyot szakító Nagy György, illetve Terner-Aczél Anita, Aczél Zoltán felesége, aki az ATI Group révén veszi ki a részét a lakópark-beruházás hasznából, szépen kirajzolva a rendszereken és pártokon átívelő üzleti vonalat (…) A Rogán-féle letelepedésikötvény-biznisz környékén is feltűnt Terner, aki a nevét viselő GmbH, illetve a dán Ayudate Investments révén is beleharapott a nagy üzletbe. (…) De maradt ideje arra is, hogy bekapcsolódjon a Szijjártó Péter vezette külügy nemzetközi kereskedőház-hálózatának építésébe is. A külügyi tárca által életre hívott Magyar Nemzeti Kereskedőház egyik kiterjesztett karjaként Etiópiában keresett befektetési lehetőségeket az azóta Magyar–Afrikai Fejlesztési Kft.-re keresztelt vállalkozással, amelynek ügyvezetője volt.”

Mint Jávorék kifejtik, az Ayudate magyarországi érdekeltségei többek között a BKV-tól és a MÁV-tól és az MVM-től nyertek közbeszerzési megbízásokat, illetve beszálltak a déli határkerítés építésébe is (sőt, a kerítést 6,5 milliárdért az egyik Ayudate-résztulajdonú cég, a Metalcom üzemeltetheti egy friss megbízás nyomán). Az Ayudate 2013-ban érdekeltséget szerzett a most Belfry-néven működő cégcsoportban. A Belfry PE Kft-ban jelenleg is vezető Aczél Tamás, Aczél Zoltán édesapja. A g7.hu 2018. március 28-án alapos cikkben foglalkozott a Belfry gazdasági felívelésével: „Egy gyakorlatilag ismeretlen és maroknyi alkalmazottal működő cég (Belfry) sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon (…) Becslésünk szerint hatvanmilliárd forintnyi állami megrendelés kerülhetett a magyar Belfry-cégekhez, amelyeknek együttesen alig több mint húsz alkalmazottjuk van. A cégeket egy osztrák kft. birtokolja, amelyet egy bécsi ügyvéd nevére írtak. A valódi tulajdonosról viszont csak találgathatunk – amit megkönnyít, hogy a cégek a nyilvánosan elérhető adatok szerint kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoznak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek közös cége van a horvátországi Eszéken a Mészáros Lőrinc szoros üzlettársa, Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalttal.”

- Nyomozásunk során eredetileg a 4-es metró korrupciós ügyének hátterét igyekeztük volna feltárni. Amint túlléptünk azonban a Fidesz által a nyilvánosságnak feldobott Medgyessy-szálon, és az elérhető dokumentumok alapján a további érintettek nyomára próbáltunk bukkanni, pillanatok alatt szembejött egy különös cégháló, és néhány érdekes „üzletember”, akik – jóllehet teljesen nyilvánvalóan kulcsszerepet játszottak az ügyben – valamiért elkerülték a kormánykommunikáció reflektorfényét (…) Tovább kutakodva hamar világossá vált: Aczél Zoltán és Terner Géza nem csupán az előző kormányok idején helyezkedett ügyesen. Kapcsolati hálójukat, üzleti lehetőségeiket hatékonyan mentették át a NER-be is. Úgy tűnik, arra a fajta a szolgáltatásra, amit ők tudnak nyújtani, a NER-nek legalább akkora szüksége van, és a szolgálatot meg is hálálják. A korábbi kormányok korrupciója elleni hangzatos fellépés, az elszámoltatási biztosok és kirakatperek pedig csupán annak elkendőzésére szolgálnak, hogy a Fidesz nem csak hogy központosított, állami, rendszerszerű szintre fejlesztette a rendszerváltást követő Magyarország alkalomszerű, esetleges, decentralizált korrupciós mintázatait, de ebben ugyanazokra az emberekre támaszkodott, akik korábban üzemeltették a korrupciós mechanizmusokat. És nem csupán maradékok hullottak nekik. A NER legbizalmasabb és legsötétebb ügyleteibe engedték be őket, a letelepedési kötvénybiznisztől a kereskedőházakig. Azokba a közvetlenül Rogán Antal és Szijjártó Péter által felügyelt korrupciós machinációkba, amelyek egyetlen és kizárólagos célja a Fidesz legszűkebb köreinek feltőkésítése volt – zárják hosszú írásukat Jávorék, a cikk végén rögzítve: az összeállítás megszületésében, a megalapozó nyomozásban döntő érdeme volt az EP-képviselő irodavezetőjeként dolgozó Szilágyi Péternek.