A magyar köztársaság

Nagy napra virrad szombaton a magyar forradalom.

A Nemzeti Tanács és a nagy néptömegek szombaton délben ünnepiesen kikiáltják a köztársaságot.

A Nemzeti Tanács a köztársaság kikiáltására kiegészítette és kibővítette önmagát a legkülönfélébb társadalmi képviseletek és tömegszervezetek küldötteivel és az ország különböző vidékeinek képviselőivel. Szombaton délben valóban az egész ország népe, egész Magyarország dolgozó tömegei jelentik ki messzirehangzó és megmásíthatatlan szóval, hogy nem akarják többé a királyságot, nem tűrik többé a Habsburg-dinasztiát és szabad respublikát kívánnak alkotni.

A köztársaság ma már annyira befejezett tény, annyira a viszonyok vaskényszere teremtette és olyan mély gyökereket vert a magyar nép lelkében, hogy nincsen és nem lehet semmi olyan hatalom, ami föltartóztathatná diadalmas útjában. Éppen ezért válóban csak formaság és valóban nem fontos tény, ha a volt király most kifejezetten is kijelenti, hogy lemond minden részt-vételről az állami ügyek vitelében és már eleve is elismeri azt a döntést, amellyel Magyarország a maga jövendő államformáját megállapítja. Éppen ezért teljesen jelentéktelen, hogy némelyek egyáltalán érdemesnek tartották még egyszer Habsburg József személyét az előtérbe tolni és nagyon helyesen válaszolt erre a törekvésre az ex-főherceg, amikor megállapította, hogy a dolgok kialakulásába ő nem szólhat bele.

Végül is végleg bele kell nyugodniok, mindezeknek az uraknak, királyoknak és fő-hercegeknek, született törvényhozóknak é» erőszakkal és pénzen vásárolt képviselőknek, hogy többé semmiféle beleszólásuk nem lehet a dolgok kialakulásába, az ország ügyeibe. Nem jelent fontos eseményt, csupán csak jelképezője a helyzetnek, hogy a nyolc esztendős régi képviselőház ezen a szombat délelőttön ki fogja mondani a saját föloszlását. Példáját követni fogja a főrendiház is, úgy hogy a régi rendszer e két uralmi fellegvára ugyanazon a napon követ el harakirit, amikor elpusztul a régi rendszer legerősebb támasza, a királyság.

A nagy Nemzeti Tanács nem csupán a köz-társaságot fogja proklamálni szombaton délben, hanem már meg fogja szabni az új köztársaság alkotmányának alapelveit is. Ki fogja hirdetni az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójogot, a sajtó szabadságát, az egyesülés és gyülekezés szabadságát, a főrendiház végleges eltörlését és az egykamarendszer princípiumát, ki fogja hirdetni a községi és megyei választó-jog általánosságát. Ezeknek a nagy általános alapelveknek a kihirdetését nyomon fogja követni a részleges megvalósításuk is. A kormány már a hétfői hivatalos lapban közzéteszi és kihirdeti mindezeket az új elfogadott törvényeket.

A szombati nappal lezáródik a diadalmas magyar forradalom első fejezete.

Népszava 1918. november 16.