közmeghallgatás;

- A cinizmus csimborasszója – hajnali közmeghallgatás Miskolcon

Igen lehetetlen időpontban, csütörtök reggel hét órára hirdetett közmeghallgatást a fideszes többségű miskolci önkormányzat. Az időpont azért is furcsa, mert egy ipari városban - mint amilyennek a borsodi megyeszékhely hirdeti magát -, az üzemekben a munka ilyenkor már rég elkezdődött, az esti műszakot befejezők pedig épp alváshoz készülődnek.

A városban sokan úgy gondolják, hogy szándékosan azért tették reggel hét órára a közmeghallgatást, hogy minél kevesebb állampolgár vegyen részt rajta, s ossza meg esetleges kritikai észrevételeit a város vezetőivel. Ha ez volt a szándék, akkor a csel bevált: mindössze tizenketten jelezték előzetesen a felszólalásukat, s közülük sem jelent meg mindenki. Spontán, a helyszínen felszólalást jelző érdeklődő pedig egy sem akadt a 160 ezres városban, ahol nagyjából 120 ezer a szavazóképes választópolgárok száma.

- Ez a cinizmus csimborasszója – mondta lapunknak Tompa Sándor, a miskolci önkormányzat DK-s képviselője, aki szerint a demokrácia megcsúfolása, ami közmeghallgatás címszó alatt a városban zajlik. Így nemhogy ösztönöznék a helyieket arra, hogy elmondják a véleményüket, hanem kifejezetten az elhallgattatásukra törekszenek.

- Nem a miskolciak vannak a város vezetőiért, nekik kellene lenniük értünk, még ha ezt el is felejtik – így reagált Csikós Marianna civil aktivista, aki rendszeresen szervez ételosztást a hajléktalanoknak Miskolcon. Ő írásban is jelezte a város felé, méltatlannak tartja a reggel hét órára összehívott közmeghallgatást, s azt kérte, hogy – miként az üléseket – a helyi televízió a közmeghallgatásokat is közvetítse.

A miskolci közmeghallgatáson teljesen megtelt a városháza közgyűlési terme - állította Szabó Máté a városháza sajtóosztályának vezetője. Közölte: a megyei jogú város közgyűlése hagyományosan reggel 7.00 órakor kezdi üléseit, az évenkénti közmeghallgatás pedig a közgyűlési munkarend része.

Az előzetes regisztrációra csak annak érdekében volt szükség, hogy a felmerülő kérdések megválaszolására a szakembereink fel tudjanak készülni, és az érdeklődők érdemi válaszokat kapjanak, munkatársaik pedig minden érkezőt beengedtek a közgyűlési terembe.

Novemberben egyébként több civil szervezet is kampányt szervezett a közmeghallgatásokról, azt erősítve, hogy a helyiek vegyenek részt ezeken és hallassák a hangjukat. A nemzetközi SPEAK! kampány részeként a világ 60 országában, közel 200 esemény hívja fel a figyelmet az állampolgári aktív részvétel és az emberek közötti közvetlen párbeszéd fontosságára. A Civil Kollégium Alapítvány szerint az ilyen beszélgetések, valamint a részvétel a helyi közmeghallgatásokon egy hosszútávú folyamathoz járulhat hozzá, melyben a közösségek együtt képesek formálni a települések s az ország életét.

Miért kell szólni?A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel egyik formája, hasonló egy lakossági fórumhoz. Lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen és együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől – olvasható a TASZ „Helyi önkormányzati aktivizmus 1×1 kisokosában”. A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtuk. Csak helyi közügyekben, közérdekű kérdéseket lehet feltenni, de itt lehet beszámolni problémákról és javaslatokat tenni, amire a testületi üléseken nincs lehetőség, mert ott nem szólalhatnak fel a lakók.

Az Orbán-kormány Magyarország legnagyobb korrupciós botrányának nevezte tavaly a 4-es metró ügyét, azóta viszont mélyen hallgat róla. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és munkatársa tényfeltáró munkájának konklúziója szerint nem ok nélkül: a visszaélések egykori főszereplői nyakig ülnek a NER legpiszkosabb üzleteiben.