Elhunyt Valachi Anna

Publikálás dátuma
2018.11.16 20:46

Fotó: Népszava
Hosszú betegség után, 70 éves korában meghalt Valachi Anna író, irodalomtörténész, József Attila életének és költészetének kutatója, egyetemi magántanár – közölte a hírt a család a Literával.
Valachi Anna az ELTE Bölcsészkarán diplomázott 1977-ben, magyar-népművelés szakon. Posztgraduális tanulmányai során megszerezte a bölcsészdoktori, majd 1999-ben az irodalomtudomány kandidátusa tudományos fokozatot. Ugyanebben az évben kapta meg a Déry Tibor-díjat. Több mint három évtizeden át kulturális újságíróként és olvasószerkesztőként dolgozott. 1996-tól öt éven át lapunk munkatársa volt. Irodalomtörténészként József Attila élete és költészete, az alkotáslélektan, valamint az irodalom és a pszichoanalízis kapcsolata volt fő kutatási területe. A Ferenczi Sándor Egyesület választmányi tagja és a József Attila Társaság társelnöke, a Thalassa folyóirat felelős szerkesztője, az Imago Budapest szerkesztő bizottságának tagja volt.
Szerző
Témák
halál

Leváltják a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatóját

Publikálás dátuma
2019.03.26 19:52
A Kiscelli Múzeum is a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik
A hírek szerint a főváros vezetése semmiképp sem akarta posztján tartani az előző igazgatót, a neves művészettörténész Farbaky Pétert. Utódját, Népessy Noémit még Bús Balázs polgármester "fedezte fel" Óbudán.
Az intézményt eddig vezető Farbaky Péter helyett Népessy Noémit javasolja Tarlós István főpolgármester a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) főigazgatójának - tudta meg a hvg.hu. A portál szerint a tisztségért kiírt pályázaton a 11 tagú bíráló bizottságból heten Népessyt, az Óbudai Múzeum igazgatóját támogatták így a Fővárosi Közgyűlés előtt álló előterjesztés az ő kinevezését javasolja, ezt minden bizonnyal meg is szavazzák.
A BTM-hez tartozik a Vár-, a Kiscelli- és az Aquincumi Múzeum, illetve a Budapest Galéria.
A fővárosi vezetés a hvg.hu információi szerint az előző igazgatót, a neves művészettörténészt, Farbaky Pétert semmiképp sem akarta ismét főigazgatónak, ezért még a határidőt is meghosszabbították. Mint írják, nem tudni, miért nem támogatták a poszton maradását, hiszen mandátuma alatt növekedett a látogatószám, és volt néhány érdekes időszaki kiállítás is, mint például a Moszkva tér történetét feldolgozó. Farbaky ráadásul ügyesen lavírozott a kormány és a főváros szorításában, így látszólag politikai kifogás sem merülhetett fel vele szemben.
A hosszú főigazgatói "casting" során legalább öt-hat név merült fel, végül az Óbudai Múzeum igazgatóját találták meg a "szerepre".
Nem lesz könnyű dolga, mert az önkormányzat épp most adja el a Bálnát, így a BTM elveszíti a Budapest Galéria ott található korszerű, 800 négyzetméteres kiállítóterét, amit a Klotild-palota privatizációja következtében elveszített Kossuth Lajos utcai galéria helyett kapott.

Népessyre a hírek szerint még az Óbudai Múzeum muzeológusaként figyelt fel Bús Balázs polgármester, így lett az önkormányzat kulturális referense. 2008-ban már szakmai igazgatóként került vissza a múzeumba, ahol négy évvel később igazgató lett. Nagy szerepe volt abban, hogy Óbuda átvette a kerületben lévő, gazdátlanná vált textilipari gyűjteményt, és korszerű múzeumot hozott létre, amiért több szakmai díjat is kapott.
Ugyanakkor a két múzeumba 2017-ben összesen 1500-an váltottak jegyet, és összesen sem volt tízezer látogatójuk.
A HVG birtokába jutott pályázatában Népessy azt írta, a BTM-ben látszólag "megállt az idő", stratégiát, korszerű marketinget, dinamizmust ígért - igaz, konkrétumok nélkül.

Igen a szerzői jogi reformra

Publikálás dátuma
2019.03.26 15:49

Fotó: AFP/ LOIC VENANCE
Megszavazta az Európai Parlament az elmúlt időszakban sokat vitatott szerzői jogi irányelvet, amely új fejezetet nyithat az internetes tartalmak használatában.
A strasbourgi plenáris ülésen 348:274 arányban elfogadott kompromisszumos megoldást hosszú tárgyalások után véglegesítették az Európai Unió jogalkotó társintézményei. Bár a reform ellenzői között sokan az internetes szólásszabadság végét sejtik, a szabályozás sokkal inkább védi azt, kötelezve az internetes platformszolgáltatókat a nem engedélyezett tartalmak kiszűrésére. Bizonyos feltöltött tartalomtípusok és felületek azonban mentesülnek az irányelv hatálya alól: a mémeket vagy a GIF-eket külön kezelik, és a start-up platformokra, valamint az online enciklopédiákra, mint például a Wikipédiára is enyhébb szabályozás vonatkozik majd, mint például a YouTube-ra vagy a Google-re.    Az irányelv heves indulatokat váltott ki az elmúlt hónapokban, komoly tiltakozások folytak a napokban is, Németországban tízezrek vonultak utcára. A kérdésben az egyes EP-frakciók és delegációk is megosztottak voltak. Módosító indítványt is benyújtottak a leginkább vitatott 13. cikkelyre vonatkozóan, ám azt nem bocsátották szavazásra. Az Európai Parlament zöld frakciója szerint az egyezmény „fenyegetést jelent a kis kiadók, a szerzők és a felhasználók számára, és azzal a veszéllyel jár, hogy a ma ismert internet kizárólag a technológiai és médiaóriások kezébe kerül”.  Kiemelték, a szabályozás normává fogja tenni a kötelező előzetes szűrést, ami komoly korlátozást jelent, ezek a filterek ráadásul nem képesek különbséget tenni a szerzői jogok valódi megsértése és például a törvényeknek megfelelő paródiák között, még a legfejlettebb szoftverek is rendszeresen blokkolhatnak jogszerű tartalmakat.
„Sötét nap ez a szabad internetre nézve”
- írta Twitter bejegyzésében a német kalózpárti EP-képviselő, Julia Reda, a leghangosabb bírálók egyike, s leszögezte, tovább fognak harcolni az új törvény ellen.
Axel Voss, német néppárti jelentéstevő szerint „az irányelv fontos lépés annak a helyzetnek a helyrebillentése felé, amikor is néhány vállalat hatalmas bevételre tett szert anélkül, hogy tisztességesen javadalmazott volna több ezer, a kreatív iparágban dolgozó embert és újságírót, akiknek a munkájából megél.” A szavazást követően Dr. Tóth Péter Benjamin, az Artisjus Üzleti Transzformációs Igazgatója így nyilatkozott: “Az irányelv most elfogadott szövege úgy tartja szem előtt az alkotói oldal érdekeit, hogy közben a fogyasztók érdekeit is tükrözi, és a tartalomszolgáltató platformok működését is ésszerű módon változtatja meg. A mai napon olyan egy olyan piaci működés alapja született meg, ahol a kreatív iparág alkotói és az európai digitális gazdaság egymást erősítve fejlődhet. Az internetező fogyasztók számára jogbiztonságot, a szolgáltatók számára tisztességes versenyt hoz majd az irányelv. Az alkotóknak, a szerzői jogi jogosultaknak pedig azt biztosítja, hogy végre méltányos jövedelemhez juthatnak a műveik online felhasználásából”. Az európai közös jogkezelőket tömörítő GESAC vezérigazgatója, Véronique Desbrosses is elmondta, fontos üzenet a Parlament döntése, hogy “az európai törvénykezést nem befolyásolhatja néhány óriáscég megfélemlítő és manipulatív magatartása”.   A Magyar Lapkiadók Egyesülete az oldalán közzétett közleményben a jogszabályt érintő mítoszokat próbálja eloszlatni, s kiemelték, az újságírók profitálnak majd a jogokból. A szabályozás életbe lépéséhez azt előbb az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, s azt követően két év áll rendelkezésükre a tagállamoknak, hogy azt saját törvénykezésükbe iktassák.
Frissítve: 2019.03.26 17:29