Kifogásokkal, de a parlament elé küldik a köztisztviselőket szolgasorba taszító törvényeket

Publikálás dátuma
2018.11.17 06:30

Fotó: Népszava/ Vajda József
A kormány nem véletlenül nem akarta, hogy a szakszervezeteknek legyen idejük átbogarászni az új tisztviselői jogállási törvények passzusait, olyan sok kérdésben akarja a mostaninál hátrányosabb, még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozni az állami pénzen fenntartott hivatalok alkalmazottait. A kancellária péntek délutánra, utolsó pillanatban hívta össze az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) és a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) összevont ülését. Az egyik javaslat – ahogyan arról lapunk tegnap elsőként beszámolt – eltörli a mindössze két éves állami tisztviselőkről szóló törvényt, helyette a kormányzati tisztviselőkről szóló jogszabályt akarja bevezetni. Bár az indoklás szerint erre „a közszolgálat és a családi élet összeegyeztethetőségének elősegítése érdekében” van szükség, sem kiszámíthatóbb, sem könnyebb nem lesz a hivatalok munkatársainak élete. Valahol a törvénytervezet közepén eldugva ezt meg is magyarázzák a szöveg készítői: 
„A kormánytisztviselőket különös kötelezettségek terhelik. Munkaerejüket a köz szolgálatába kötelesek állítani, feladataikat a köz érdekében teljesítik. Ebből fakad, hogy szoros engedelmességi kötelezettség hárul rájuk, az általánosnál súlyosabb fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.”
A szakszervezetek jelentős része azt gondolja, hogy a javaslat szakmailag elfogadhatatlan, nem teszi kiszámíthatóvá a központi igazgatásban dolgozók életét, viszont sok ponton az eddig rájuk vonatkozó szabályoknál rosszabb helyzetet teremt az alkalmazottaknak. Nem tartják kizártnak, hogy mindkét érintett kör szabadságainak durva megnyirbálása alaptörvénybe ütköző lépés a kormány részéről és erősen kifogásolják a napi 12 órás munkavégzés bevezetését, a túlórák ingyenességét is. A legtöbb érdekvédelmi vezető szerint az új jogviszonyra nem lehet egy hónap alatt átállítani a hivatali rendszert. A minisztériumok és központi hivatalok alkalmazottai mellett életpálya-törvényt kapnak a rendvédelmi szervek jelenleg még közalkalmazotti vagy kormánytisztviselői minőségben dolgozó munkatársai is. Ők jövő februártól egységesen rendvédelmi alkalmazottak lesznek, szerződéseiket átminősítik rendvédelmi igazgatási jogviszonnyá. A Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) főtitkára azonban úgy látja, hogy többen nem kérnek majd az alapvető jogaikat korlátozó kötöttségekből, a kiszámíthatatlan bérekből és máshol keresnek munkát. Bárdos Judit tegnap a Népszavának úgy nyilatkozott, a kormány javaslata egyetlen tollvonással megszünteti a jelenlegi kollektív megállapodásokat, s cserébe nem kínál semmilyen plusz juttatást. Az OKÉT ülésén derült ki, hogy ezzel a kérdéssel nem is foglalkoztak a törvényjavaslat készítői, egyszerűen kiment a fejükből. A kormányzati tisztviselők és a rendvédelmi alkalmazottak életpálya törvénye sem rendezi megnyugtatóan a béreket – figyelmeztetnek az érdekvédők. A nagyon tág határok között mozgó egyes kategóriák és a munkahelyi vezető ezen belül javasolt szubjektív mérlegelési szabadsága akár olyan szélsőséges esetet is lehetővé tesz, hogy az egyik évben még félmilliót kereső dolgozó a következő évben csak ennek az összegnek a felét kapja ugyanazért a munkáért. Az érdekvédők írásos összefoglalót készítenek a javaslatokról, jövő szerdán vagy csütörtökön pedig ismét tárgyalnak a kancellária képviselőivel.

Dolgozókat hátrányosan érintő passzusok

Ha elfogadják a tervezetet, akkor egyebek mellett a rendőrség, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a nemzetbiztonsági szolgálatok, és a szakszolgálat, a katasztrófavédelem, a büntetés-végrehajtás, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal alacsony végzettségű, de nagyon sok fontos technikai háttérmunkát végző alkalmazottai átkerülnek a Munkatörvénykönyve általános szabályai alá, ami hátrányosabb helyzetbe hozza őket. A tervezet szerint napi munkaidejük nem lehetne több 12 óránál, heti munkaidejük 48 óránál. A túlmunka kifizetéséről viszont nem esik szó, ráadásul a munkáltató kettéoszthatja a napi munkát, amivel végképp elveszi a dolgozó egész napját. A munkáltatók durván korlátozhatnák a rendvédelmi alkalmazottak alapjogait: bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, vagy "technikai ellenőrzés" alá vethetik őket.

Frissítve: 2018.11.17 06:35

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.