Brutális jégeső szaggatta szét a tetőket - áll a kárpótlási bál, forrong a falu

Adásvételi szerződéssel is le lehetett „papírozni” a tetőfedést – csakhogy erről nem mindenki tudott.

Pörölyként sújtott le a jégvihar tavaly júniusban a közel háromezres lélekszámú zempléni falura, Megyaszóra: öklömnyi darabok potyogtak az égből, lyukat ütve háztetőn, autón, disznóólon, sufnin, elárasztva padlást és pincét. A település 767 lakóingatlana közül 537 tetőszerkezete megsérült valamilyen mértékben: ez a házak közel négyötödét jelenti. Gyors megoldásként tűzoltók és önkéntesek segítettek fóliát teríteni a tetőkre, hogy addig is védve legyen a ház, amíg összejön a pénz a javításra, vagy a teljes tetőcserére.

Eltelt azóta majdnem másfél év, a házak nagy részén új vagy javított födém virít. Ám a faluban nincs béke: sokak szerint ugyanis nagyon furcsán, s cseppet sem igazságosan osztották el a kárenyhítésre érkezett összegeket.

- Idén április 23-án hoztak egy rendeletet, miszerint május 31-ig be lehet nyújtani a tetőre költött számlákat, amiket kifizet az önkormányzat. A falu nagy része nem is tudott erről a rendeletről, csak azok értesültek róla, akik közel voltak a tűzhöz: a képviselő-testület tagjai, a hivatal dolgozói, az ő rokonaik, barátaik. Aki meg nem fia-borja senkinek, ahhoz nem értek el a hírek – panaszkodik egy idősebb asszony. Egy másik falubeli hozzáteszi: nem mindenki kért számlát az elvégzett munkáról, mert ha a mester számlát ad, mindjárt hozzácsapja az áfát meg az egyéb költségeket, az ár megugrik, errefelé meg szegény emberek élnek, akiknek minden fillér számít. Számla nélkül meg elvileg nem fizetett kárenyhítést az önkormányzat.

Egy kiskaput azonban kinyitott.

Magánszemélyek ugyanis köthetnek egymás között adásvételi szerződést, akár tetőfedő anyagról is, az ügylet pedig kétszázezer forintig adómentes. Az önkormányzat honlapjára fel is került egy adásvételi szerződési űrlap, amelyet kitöltve be lehetett vinni a hivatalhoz, s ezt követően utalták a pénzt.

- Ezek jó része kamu szerződés volt – állították többen is a faluban lapunknak. Volt, aki tudott olyan szerződésről, amikor valaki a saját lányától vett papíron palát, mások a szomszédokkal kötöttek ilyet. Aki kimaradt a „buliból” most haragos, még akkor is, ha elvileg színlelt szerződést kötött volna. - Jó, mondhatjuk, hogy ez csalás, de sokan mégis így jutottak hozzá három-négyszázezer, sőt, volt, hogy egymillió forinthoz. Van, aki autót vett a pénzből, nem is a tetőre költötte. Akinek volt biztosítása, az eleve nem kapott pénzt az önkormányzattól, csak, ha ez az összeg nem fedezte a teljes kárt. Nem értjük, miért nem hirdették ki mindenkinek, hogy adásvételi szerződés ellenében pénzhez lehet jutni – méltatlankodtak a helyiek.

Azt is sérelmezték, hogy a mai napig nem tudják, mennyi pénz folyt magánszemélyek adományaiból a falu számlájára, s azzal a pénzzel mi történt. Ha szélesebb körben tudnak a kárenyhítéssel élni, akkor sokan nagy tehertől szabadultak volna: van például, aki hitelt vett fel a tetőcserére, mert a biztosítótól kapott pénz csak részben fedezte a költségeket. Azt pedig külön felháborítónak tartják, hogy a polgármesteri hivatal visszautalta a fel nem használt keretet a Belügyminisztériumnak ahelyett, hogy azt az utolsó fillérig a helyiekre költötte volna.

Megkerestük Megyaszó független polgármesterét, azt tudakolva, milyen elvek alapján osztották szét a kárenyhítési összegeket, mennyi támogatást kaptak az államtól, mennyi pénz folyt be adományokból a számlájukra, s ennek mekkora részét osztották szét a helyiek között? Hajdú Istvánné a konkrét összegekre vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mondván, hogy lapunk nem ellenőrző szerve az önkormányzatnak, s ők mindennel elszámoltak az illetékes tárca felé.

Szavai szerint azok, akik keveset, vagy egyáltalán nem kaptak a kárenyhítési alapból, elégedetlenek, részben ezért is támadják őt vagy a hivatalt. Hozzátette: a jégkárok enyhítésére kapott összeget a Belügyminisztérium által meghatározott szabályok szerint osztották el: aki ennek megfelelt, az kapott pénzt, aki pedig nem, annak akkor sem tudtak adni, ha egyébként jogos lett volna az igénye. E feltételek között nem szerepelt, hogy adásvételi szerződést nem fogadhatnak el, nekik csak az volt a dolguk, hogy ellenőrizzék: valóban került-e új tető házra.