Csak csurran-cseppen az agrártámogatás

Publikálás dátuma
2018.11.19. 09:30

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Az uniós közvetlen területalapú támogatási előleg alig több mint egyharmadát kapják a gazdák idén. Sokan még ennyit sem, ami gondot jelent az őszi munkáknál.
Kellemetlen csalódás érheti azokat a gazdákat, akik május 15-ig benyújtották az uniós közvetlen földalapú támogatási kérelmüket és most a korábbi években megszokott előlegekre számítottak.  Az ez évtől hatályos közösségi jogszabályok szerint a teljes összeg legföljebb 70 százalékát fizethetik ki a tagállamok előlegként a gazdáknak október 16-november 30 között. Decembertől a jövő év közepéig az úgynevezett résztámogatást, vagyis a teljes összeg még ki nem fizetett részét is megkapják a termelők. Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 28-án hivatalosan megállapított euróárfolyama 324,37 forint volt, ami hektáronként nagyjából 70 ezer forint közvetlen földalapú támogatás (SAPS). A hazai gyakorlat szerint általában az előleg a teljes összeg 50-60 százaléka, vagyis 35-42 ezer forint lenne. Az Agrárminisztérium (AM) Népszavának küldött adatai szerint az 5 millió hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre beadott 170 411 kérelemre, ha az ellenőrzéseken mindet rendben találnak, a Magyar Állam Kincstár (MÁK) alig 23-24 ezer forintot fizet a termelőknek hektáronként. Ennek oka, hogy a támogatás két részből áll, s 2018-ben csak az összeg 70 százalékát kitevő termeléshez kötött támogatás hektáronként 47 862 forint, s ennek 50 százalékával, 23 931 forinttal számolhatnak a gazdák, s a zöldítésért járó 22-23 ezer forint felét idén már nem valószínű, hogy kézhez kapják a termelők. Így a jogosultak valójában a nekik járó összeg alig több mint egyharmadához juthatnak. Ezt az agrártárca azzal magyarázta lapunknak, hogy az uniós szabályok változása miatt idén itthon is módosult a zöldítésre vonatkozó feltételrendszer. Egyebek mellett vizsgálni kell azt is, hogy a gazdák nem használtak-e növényvédőszert a termelésből ideiglenesen kivont, pihentetett területen, amit a szabályozás is tilt. Az új, a korábbi szabályoknál jelentősen nagyobb adminisztratív terhet jelentő előírásokat úgy kell a MÁK-nak végrehajtania, hogy az ne okozzon hátrányt a gazdáknak, és ne kelljen később visszakövetelni a már kifizetett támogatásokat. Emiatt változott a kifizetési rend. A megnövekedett ellenőrzési feladatok végrehajtását követően a zöldítési kifizetések nagy ütemben indulnak majd meg, ígérte az agrártárca. Az egységes területalapú támogatásokat– így az előlegeket is – csak a jogosultsági ellenőrzések lezárultával fizetheti ki a MÁK. November első napjaival bezárólag 144 ezer kifizetési kérelem érkezett meg a Kincstárhoz. Ez a termelők 83 százaléka, azaz majd’ 119 ezer gazdálkodó kapta meg a támogatást. Ez jelentősen meghaladja az elmúlt évek időarányos teljesítését - tájékoztatott a szaktárca. Igaz, tehetjük hozzá, jóval kisebb összeghez jutottak a jogosultak, mint korábban. A MÁK a jogszabályi kereteknek megfelelően értesíti azokat a termelőket, akik rosszul adták be kérelmeiket. Azokat a gazdálkodókat, akik az első értesítés után nem éltek a szankciómentes javítás lehetőségével, októberben újra felszólították, ebben az időszakban a Kincstár 6 802 adategyeztetésre felszólító végzést küldött ki. Ezzel nem is lenne baj, hiszen érthető, ha az uniós adófizetők pénzére vigyáz a kifizető ügynökség. Márpedig előfordul, hogy egy táblán többen gazdálkodnak, s ha akár csak egy hibás kérelem is érkezik a Kincstárhoz, amíg nem tisztázzák a helyzetet, senki sem kaphatja meg a támogatási előleget. Az is hátráltatja az utalást, ha a birtokhatárokat hibásan rajzolják be a nyilvántartásba. A gond az, hogy korábban az első körös adategyeztetésre augusztusban, a második körre pedig decemberben került sor. Ebben az évben azonban közvetlenül az október közepétől esedékes kifizetések előtt, október 13-án kezdődtek meg az adategyeztetések. Az ügyintézési határidő pedig ettől a dátumtól ketyeg. Az adategyeztetéssel érintett területekre a támogatást addig nem fizeti ki a Kincstár, amíg az eljárást le nem zárják – említette a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetéségének (MOSZ) főtitkára.  Már a csökkentett előleg is óriási gondokat okoz a gazdáknak, az esetleges csúszás pedig tetézi ezt, hiszen az őszi munkáknál számítottak ezekre a forrásokra. Fizetni kellene a a dráguló műtrágyát, a mezőgazdasági gépek üzemanyagát, a szinte folyamatosan emelkedő munkabéreket. A gázolaj áfáját ugyan visszaigényelhetik a termelők, de arra csak az őszi munkákat követően számíthatnak. Ráadásul a hazai agrárium jellegzetessége, hogy igen nagy a bérelt földek aránya. A 2019-es bérleti szerződéseket éppen az uniós támogatásokra számítva, többnyire novemberi, decemberi határidőkkel kötik. Most kellene tárgyalni a tulajdonossal, tulajdonosokkal a bérleti díjról, de ha a gazda nem tud fizetni, a szerződést is felbonthatja a tulajdonos. Sok gazda vett fel éven belül lejáró hitelt valamelyik kereskedelmi banktól, ugyancsak arra számítva, hogy ősszel hozzájuthat a támogatási előleghez. A szokásosnál kisebb összeg, illetve akik még ennyit sem kaptak eddig, bajba kerülhetnek, ha nem fizetik vissza időben a hitelt a bankjuknak – figyelmeztetett Vári Attila, vidékfejlesztési szaktanácsadó. A gazdák jelentős része számára nehezen áttekinthető az uniós támogatások kifizetésének rendszere. A Magyar Államkincstárhoz kell ugyan benyújtani a kérelmüket, az a szervezet folyósítja a támogatást, de az elbírálás a megyei kormányhivataloknál működő agrár-vidékfejlesztést támogató főosztályok feladata. Az adategyeztetés idejét jócskán kitolhatja, hogy a megyei szervezetnek nincs döntési joga, tehát meg kell várnia, amíg a Kincstár Budapesten található Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Központja jóvá nem hagyja a kifizetést. Ez a gyakorlat minden egyéb uniós támogatási esetében is. Ha a Soroksári úti központ sem tudja egy kérdésre a választ, akkor a szaktárcához fordul, például jogszabály értelmezésért.  A szakemberek szerint ez a széttagoltság is okozója a támogatások késedelmes  kifizetésének, és úgy vélték, folytatni kellene azt az át-, vagy visszaszervezést, amelynek keretében a vidékfejlesztési államtitkárság a Miniszterelnökségtől újra az agrártárcához került. Jelenleg ugyanis három főhatóság között, szinte lehetetlen megtalálni a felelőst, például a támogatáskifizetések körül kialakult visszásságok miatt. Az uniós agrár- és a vidékfejlesztési támogatások intézést az Agrárminisztériumhoz kellene rendelni, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan – hangsúlyozta Horváth Gábor. 

Zöld jelzést kapott a Kincstár

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogutódjának számító Magyar Állam Kincstár státusza sokáig bizonytalan volt. A kifizető ügynökség akkreditációja – az uniós szabályok szerint - tagállami hatáskörbe tartozik. A MÁK teljes körű akkreditációja 2017. október 11-én lezárult. Információink szerint azonban erre még Brüsszelnek is rá kell bólintania. A közvetlen támogatások keretösszegét az Európai Unió közös költségvetését érintő megállapodás alapján uniós jogszabály rögzíti. A keret hat támogatási jogcímen összesen 1343 millió eurót biztosít Magyarországnak. A kormányzati struktúrában bekövetkezett racionalizálás révén valamennyi uniós forrású kifizetés a Magyar Államkincstárhoz került.

Aggódnak a gazdák

A gazdálkodók most különösen nehéz helyzetbe kerültek – állította a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) tiszetelbeli elnöke.  - Milyen gondokkal küszködnek a termelők? - Az aszály okozta nehézségek mellé most még a pénzhiány is sújtja a növénytermesztőket. A csapadékhiány miatt olyan szárazak a földek, hogy szinte lehetetlen szántani. Az eső és a pénzhiány rendkívül rossz hangulatot teremtett a termelők többségénél.  - Mindenkit egyformán sújt a támogatások csökkenése? - Természetesen minden gazdálkodót másként érint. Nehéz tiszta képet alkotni, mert többen vannak akik inkább nem beszélnek ezekről a gondokról, mint azok, akik elmondják a támogatás csökkenés okozta problémákat és ez nagy baj. Az oka talán az, hogy az előleg nem jár, csak adható és még hátra van a részfizetés is ami jövő év közepéig kell megkapniuk a gazdáknak. - Mi okozza a legfőbb gondot a támogatásokkal kapcsolatban? - A termelők hozzászoktak az előleg fizetés rendjéhez és a nagyjából kiszámítható összeghez. Főleg a kisebb gazdaságoknak hitelt kell felvenniük az őszi munkák elvégzéséhez, s ezek az elsősorban idősebb gazdák nem szoktak hozzá a hitelhez, hiszen eddig az előlegből fedezték az őszi munkák költségeinek nagy részét. A bankok adnának pénzt, hitelbőség van, de sokan nem szívesen adósodnak el. - Miért ódzkodnak ennyire a hitelfelvételtől? - Sok gazda úgy érzi, hogy a földjére, a házára, a vagyonára „ráteszi a bank a kezét”. Ez tart vissza sokakat hitel felvételtől.  - Milyen következményei lehetnek a természeti és a támogatási aszálynak? - Szerintem sok termelő eladja, vagy bérbe adja a földjét és felhagy a gazdálkodással. A világ tendenciáknak megfelelően tovább differenciálódik a mezőgazdaság és ez is gyorsítja a birtokkoncentrációt, ami lássuk be, javíthat a magyar mezőgazdaság versenyképességén. A generációváltásnak csak akkor van értelme. ha a gyerekek, az unokák magas szintű szakmai tudással rendelkeznek.         

Szerző

321,74 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.19. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Minimálisan gyengült a forint a főbb devizákhoz képest hétfőn kora reggel a bankközi devizapiacon péntek estéhez képest.
Hétfő reggel fél hétkor az euró 321,74 forintra erősödött a péntek esti 321,54 forintról. Eközben a svájci frank 281,73 forintról 282,12 forintra, a dollár pedig 281,79 forintról 282,12 forintra drágult. Az euró alig mozdult a dollárral szemben: hétfőn kora reggel 1,1398 dolláron állt a péntek esti 1,1409 dollár után.
Szerző
Témák
forint euró dollár

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19. 06:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

Szerző