Kevesebb is elég, ha agyból eszünk

Publikálás dátuma
2018.11.19. 14:54
Illusztráció
Fotó: Pexels
Ha a külső ingerek helyett magunkra figyelve eszünk, kevesebb étel is elég. Jót tesz, ha van módunk ügyelni: miből van és mi történik vele. A mindful eating tudatosságra nevel, segíti az egészséges és élvezetes táplálkozást.
Alig ismerkedtünk meg a mindfulness fogalmával, itt egy újabb: a mindful eating, vagyis a tudatos étkezés. Persze ezek szorosan összefüggnek, hiszen az „itt és most”-beli jelenlevést lehet étkezés közben is alkalmazni. A mindful eating a külső ingerek helyetti belső figyelmet, a testhez való kapcsolódást ajánlja. Ennek az a lényege, hogy multitasking, azaz többfelé figyelés nélkül teljesen átadjuk magunkat az evésnek-ivásnak. Minden érzékszervünkkel az elfogyasztott élelmiszerekre és a testünk jelzéseire koncentrálunk – mondta Zubány Emese pszichológus a Népszavának.

Nulladik lépés: befelé figyelés - kapcsolódás

A legfontosabb, hogy kizárjunk minden külső tényezőt, azaz ne a tévé vagy a képernyő előtt együnk. Az étkezés élményét növeli, ha „megadjuk a módját”: például terített asztalnál eszünk. Nagy hatása van a társaságnak is, ezért érdemes kerülni az asztal körüli konfliktusokat, így nem a haragunkat vagy a másik emberrel szembeni ellenérzésünket nyeljük le, csupán az ételt. Már étkezés előtt célszerű kicsit megállni, és befelé figyelve kideríteni: valóban éhesek vagyunk-e, és ha igen, mire vágyunk. Sokszor ugyanis unalomból, jutalmazásból, de akár megszokásból, esetleg a társaság kedvéért eszünk. Már a megelőző érzetek is felkészítik a szervezetet az étkezésre, és ha nemcsak „belapátoljuk” az ételt, a ráhangolódás növeli az élvezeti értéket és az emésztőrendszer számára is kedvezőbb. Célszerű belegondolni a kiválasztott étel útjába is: mennyi természeti és emberi erőre volt szükség ahhoz, hogy a tányérunkra kerüljön. Ezzel arra is rájöhetünk, nem vagyunk egyedül. Meg is köszönhetjük az ételt elkészítőjének, vagy akár saját maguknak is, hogy a testünk táplálásán fáradoztak – ajánlotta a szakember.

Jobb, ha nem „terülj-terülj, asztalkám”

Hasznos, ha nem pakolunk ki mindent az asztalra, hanem a konyhában szedjük ki az ételt a tányérunkra, mert sokszor azért eszünk többet, mint kellene, mert a szemünk előtt van. Van, aki képes egy egész tepsi almás pitét megenni, mert jól néz ki, a szeme kívánja, vagy nem akarja megbántani a készítőjét. 
Ajánlott először kevés ételt szedni, akár kisebb tányért is használni, hogy ne csábítson el feleslegesen a nagyobb adag, hiszen sokakat úgy neveltek: amit kivettünk, azt nem szabad meghagyni, akkor sem, ha már nem vagyunk éhesek. De ezt a szabályt felül lehet írni, a mindful eating arra tanít, hogy tudatosan annyit együnk, amennyire szükségünk van, és az nem pazarlás, ha elcsomagoljuk vagy eltesszük későbbre az ételt – mondta Zubány Emese.
„Azt is megtanították, az étel nem játék. Dobálózni ugyan nem is kell vele, de lehet, hogy segíti a szervezetünkkel való kapcsolódást, ha kézzel érintjük vagy megillatozzuk, ismerkedünk például egy új alapanyaggal”

– biztatott a szakember.

Célszerű kis falatokban bekapni az ételt, és legalább hússzor megrágni, így kevesebb is elég lesz a jóllakottság érzésének eléréséhez. Sok ízmolekula csak folyadék hatására oldódik, ezért ha nem találkozik nyállal, nem érezzük kellően az ízét. Nem árt tudni, hogy az agynak legalább húsz percre van szüksége, hogy regisztrálja: ettünk. Étkezés közben hasznos kisebb szüneteket is tartani, egy-egy korty víz fogyasztása, vagy néhány tudatos lélegzetvétel közben kérdezzük meg magunktól, érezzük-e, hogy telítődünk, és ízlik-e, amit eszünk. Figyeljük meg a tulajdonságait: a színét, az illatát, felismerünk-e benne különböző alapanyagokat vagy fűszereket – ajánlotta Zubány Emese.
Illusztráció
Fotó: Pexels
Mindez a pörgős mindennapok során nehezen tűnik megvalósíthatónak, de már az is nagyon hasznos, ha eleinte csak a nyugisabb hétvégéken próbálkozunk. A tudatosság ugyanis gyakorlással képes beépülni a szokásaink közé. A rohanós napokon megkísérelhetjük, hogy a kávét vagy almát nem a gép előtt majszoljuk el, hanem szánunk rá tíz percet és odafigyelünk – javasolta a szakértő.
Szerző

A mozgás is csökkentheti a koleszterinszintet

Publikálás dátuma
2018.11.17. 14:14
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve - közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.
Ha a vérzsírokat szétválasztanánk, több részt is kapnánk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben. Ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület kockázata. Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet – mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

A rizikófaktorok összefüggnek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol záródik el az ér, szívinfarktus, agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis is bekövetkezhet. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan ki van téve a másik két trombotikus betegség veszélyének is. 

Mozgás!

Az életmód reformja és a megfelelő gyógyszerelés, és a gyakori orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket évekig kell szedni, hogy a plakkok visszafejlődjenek. 
„Ugyanakkor fontos tudni, hogy az első lépés minden esetben a megfelelő életmód kialakítása, és ebben óriási a beteg felelőssége”

– hangsúlyozta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram bizonyítottan erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azért is érdemes szakértő vezetésével elkezdeni a mozgást, mert például érelmeszesedés esetén fontos, hogy alacsony szintű aktivitással induljon az edzésprogram, mert kezdetben ez váltja ki a pozitív hatásokat.
A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már három kilogramm súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30 százaléknyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan. A European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig a heti 1500-2200 kcal-nak megfelelő testmozgás (ami például 25-30 km tempós gyaloglást jelent, heti több részletben) 0.08-0,15 mmol/L HDL-növekedés érhető el.
„A csoportban végzett mozgás még hatékonyabbá és élvezetesebbé teheti a folyamatot, hiszen ha együtt dolgozunk egy célért, az plusz energiát ad és a szociális hálónkat is erősíti”

- tette hozzá Dvořák Márton.

Szerző
Frissítve: 2018.12.18. 10:58

A napi feszültségek kezelésében is segít a magnézium

Publikálás dátuma
2018.11.16. 14:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges ásványi anyagból sokan nem fogyasztanak eleget. A gyakori vádligörcsök, a stresszhelyzetekre adott fokozott, ideges reakció, a hangulatingadozások, illetve a csokoládé utáni állandó sóvárgás is arra utal: hiányzik a magnézium.
A magnézium életfontosságú ásványi anyag, testünk minden sejtjében megtalálható és fontos szerepet játszik az anyagcsere minden folyamatában. Nélkülözhetetlen számos életfontosságú enzim működéséhez, az izom összehúzódáshoz, az idegi működéshez. A stresszre a szervezet fokozott magnézium felhasználással reagál, a mindennapos feszültségek leküzdéséhez szükség van rá. Ebből következően a magnéziumhiány nagyjából általánosnak mondható hazánkban, pedig még a fogyást is segíti. Megelőzi a cukorbetegséget, támogatja az inzulin munkáját, az egészséges vércukorszint fenntartását. Segít székrekedés esetén, a gyomorsav megkötésében és az asztma tüneteinek csökkentésében is. Több vizsgálat szerint is képes csökkenteni a magas vérnyomást, fenntartja a szív egészségét, segíthet az infarktus és a szívritmuszavarok megelőzésében. Szabályozza a kálciumfelvételt, megfelelő mennyisége az erős és egészséges csontok egyik feltétele és segíthet a csontritkulás megelőzésében is. Hozzájárul az izomépítéshez. Enyhítheti a krónikus idegfájdalmakat, segíti ellazulást és gátolja a görcsök kialakulását. Egészségesen tartja a fogakat. Terhesség alatt kiemelten fontos a pótlása, mert csökkentheti a spontán vetélések és a koraszülések számát, a görcsök és a vérzések előfordulását és jótékonyan hat a magzat fejlődésére is. Ha a szervezet magnézium ellátottsága megfelelő, kisebb a migrén kialakulásának esélye, gátolja az érszűkületet, kedvező hatással van a szerotoninszintre és a hormonháztartásra. A megfelelő mennyiségű magnézium javítja a lelkiállapotot, csökkenti a szorongást, a stresszt. Nagyon jó hatással van a memóriára és a koncentrációs képességekre is. Enyhítheti a premenstruációs szindróma tüneteit, még a hangulatingadozásokat is mérsékelheti. Elősegíti a kollagéntermelést, ami a szép bőrért, a fényes hajért is felel. 

Miért fogy el?

A kor előrehaladtával, a környezetünk ártalmai, a gyakori stresszhelyzetek, a nem megfelelő táplálkozás és a kevés mozgással járó életmód, illetve a fokozott izommunka következményeként elfogyhat a magnézium a szervezetből. Ez gyakran meg is történik, viszont nehéz észrevenni, a jelei összekeverhetőek más betegségekkel, és akár súlyos szövődményei is lehetnek. A hiány okát elsősorban az étrendünkben kell keresni: az egyoldalú, ásványi anyagokban és vitaminokban szegényes táplálkozás következménye lehet. Bizonyos vizelethajtók, egyes antibiotikumok és gombaellenes gyógyszerek szedése is csökkentheti a magnéziumszintet. Oka lehet, ha a megnövekedett igényt, amit fokozott fizikai és szellemi igénybevétel: például vizsga, de akár terhesség is, bevitt mennyiség nem elégíti ki. Előfordulhat, hogy a bélrendszerből nem szívódik fel megfelelően vagy a vesék túl sokat választanak ki. Okozhatja a nem megfelelően kezelt cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia is, a hiánya pedig mindezeket elő is idézheti. Az alkoholistáknál is gyakori a magnéziumhiány.

Jelei

A magnéziumhiány leggyakoribb tünetei a gyengeség, az izomgörcsök, a szívritmuszavarok, a koncentrálóképesség zavara és az ingerlékenység, a magas vérnyomás, a szapora szívverés, a csontritkulás, a migrén, a cukorbetegség, a hallucinációk, a depresszió, a zavartság, a szorongás. Jelentős szerepe van a glükóz energiává alakításában, ezért a nem elegendő magnézium gyengeséget, fáradékonyságot, kevés energiát eredményezhet. Mivel a magnézium a kálium és a kalcium felhasználását is befolyásolja, időnkénti görcsös összerándulásokat eredményezhet. Ez lehet az oka annak is, ha a szemhéj rendszeresen rángatózik. Hányás és hányinger, remegés, étvágytalanság, zavartság is utalhat a hiányára. A magnézium tartósan csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, romlik a vérkeringés, a fizikai és a szellemi teljesítmény, gyengül a memória és általános gyengeség is jelentkezhet. 

Mennyit kellene bevinni?

Az, hogy mennyi magnéziumra van szükség, nemtől, életkortól és életstílustól is függ. Amerikai szakértők szerint felnőtteknek 310-320 mg/nap nőknél és 400-420 mg/nap férfiaknál az ideális mennyiség, átlagos táplálkozási szokások mellett azonban csak 210-270 milligramm magnéziumot fogyasztunk naponta. A legjobb, ha természetes úton fedezzük a magnéziumszükségletünket: diófélékkel, zöldlevelű zöldségekkel, teljes kiőrlésű gabonákkal, banánnal. Magas magnéziumtartalmú étel a körte, a citrusfélék, a brokkoli, a karfiol, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék is. Mivel a magnézium felszívódását a B6-vitamin jelenléte segíti, jó, ha az étrendünkben szerepelnek gabonafélék - például a búzakorpa és a búzacsíra -, húsok, belsőségek (máj, vese, szív), valamint káposzta, tej, tojás is.

Magnéziumforrások

  • Hüvelyesek: érdemes hetente legalább egyszer babot, borsót enni.
  • Spenót, kelkáposzta: a sötétzöld levelű növények szinte nullás kalóriatartalommal, ellenben magas rost- és ásványi anyag tartalommal rendelkeznek, többek közt remek magnéziumforrást jelentenek.
  • Ásványvizek: a leghatékonyabban folyadékból lehet felvenni, így hasznosak a magnéziumot tartalmazó ásványvizek.
  • Halak: a tengeri halak, például a hering, a tonhal, a makréla vagy a lazac magas Omega-3 és D-vitamintartalmuk mellett magnéziumforrásként is kiválóak.
  • Olajos magvak: napi fél marék - sótlan és pirítatlan vagy szárazon pirított változatban – rendkívül hasznos a szervezetnek.
  • Avokádó: igazi szívvédő étel és szuper magnéziumforrás is. Egy darab a napi ajánlott magnézium bevitel 15 százalékát fedezi.
  • Banán: bár nem diétás étel, magas magnézium- és káliumtartalma miatt hetente egy kisebb példány kifejezetten jót tesz az egészségnek.
  • Étcsokoládé: magnéziumhiány esetén erős a vágy a csokoládéevésre, jó hír, hogy a 70 százalék feletti kakaótartalommal rendelkező, és hozzáadott cukrot nem tartalmazó étcsokoládé az egyik legjobb magnéziumforrás.

Sok is lehet

Bár inkább a hiánya jellemző, nem lehetetlen túladagolni. 
Illusztráció
Fotó: Pixabay
„A magnézium szintje vérvizsgálattal meghatározható, és csak hiány esetén javasolt a pótlása"

– mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magas vérnyomás és érkockázat specialistája.

Ennek tünetei sokszor a hiányéhoz hasonlóak: gyengeség, hányinger, hányás, légzési nehézségek, alacsony vérnyomás, szívritmus-zavarok, amelyek akár szívmegálláshoz is vezethetnek. 
Szerző
Témák
magnézium