A mozgás is csökkentheti a koleszterinszintet

Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve - közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.

Ha a vérzsírokat szétválasztanánk, több részt is kapnánk, amelyek közül a két legismertebb: az alacsony sűrűségű (LDL), és a magas sűrűségű (HDL). Ezek koleszterinnel képzett vegyületei keringenek a vérünkben. Ha a szintjük bármilyen ok miatt kórosan megemelkedik, jelentősen megnő a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület kockázata. Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki, amelyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet – mondta Dvorák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

Mivel a koleszterin szintje az életmódon kívül örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre.

A rizikófaktorok összefüggnek

Az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás érelmeszesedéssel kezdődik. Attól függően, hogy hol záródik el az ér, szívinfarktus, agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis is bekövetkezhet. A kutatások szerint a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot kap, ahogyan egy szélütés után nagyobb a kockázata egy szívinfarktusnak is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciens pedig fokozottan ki van téve a másik két trombotikus betegség veszélyének is.

Mozgás!

Az életmód reformja és a megfelelő gyógyszerelés, és a gyakori orvosi kontroll a tartós eredményesség záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket évekig kell szedni, hogy a plakkok visszafejlődjenek.

A speciálisan felépített, felügyelt mozgásprogram bizonyítottan erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azért is érdemes szakértő vezetésével elkezdeni a mozgást, mert például érelmeszesedés esetén fontos, hogy alacsony szintű aktivitással induljon az edzésprogram, mert kezdetben ez váltja ki a pozitív hatásokat.

A cél az optimális testsúly elérése, a túlsúly megelőzése vagy csökkentése, hiszen a koleszterinszintet a súlytöbblet is erősen meghatározza. Már három kilogramm súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, valamint nő az inzulinérzékenység és csökken a trigliceridszint is. Ez utóbbi akár 20-30 százaléknyi csökkenést is jelenthet a súlyvesztéssel arányosan. A European Heart Journal című szaklapban megjelent tanulmány szerint pedig a heti 1500-2200 kcal-nak megfelelő testmozgás (ami például 25-30 km tempós gyaloglást jelent, heti több részletben) 0.08-0,15 mmol/L HDL-növekedés érhető el.