Az elmúlt néhány évben növekedett a gyermekvállalási kedv Magyarországon, ám az élveszületések száma nem nagyon változott ugyanebben az időben. Ez azzal magyarázható, hogy gyorsan csökkent a gyermekvállalási korban lévő nők száma – állapítja meg a nemrég megjelent Demográfiai Portré gyermekvállalásról szóló tanulmányában, melyet a G7 is szemlézett.
Az elemzésből az is kiderül, hogy nem minden korosztályban és iskolázottsági szinten erősödött ugyanúgy a gyermekvállalási kedv. A legnagyobb arányban (25 százalék felett) a 15-19 évesek és a 35 évnél idősebb korcsoportokban nőtt a gyermekvállalási kedv 2011 és 2016 között. Abszolút értékben viszont a 31-33 évesek körében volt tapasztalható a legtöbb gyermekvállalás, de a 29-38 évesek és a 18-19 évesek körében is jelentős volt a növekedés.
A 29-38 évesek körében látható növekedés egyrészt annak köszönhető, hogy a korábban elhalasztott gyermekvállalások megvalósultak, másrészt a leggyakoribb gyermekvállalási életkor (módusz) is egy évvel később volt 2016-ban, mint öt évvel korábban. Tehát továbbra is megfigyelhető a gyermekvállalás halasztása. Ezzel szemben a 20-as éveik második felében járók körében a termékenység csak kisebb arányban nőtt.
Azzal, hogy a tizenévesek körében is jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv, kialakult a 30-31 éves korban megfigyelhető csúcspont mellett egy újabb, alacsonyabb értékű pólus (19 éves kornál). A demográfus szerzők szerint a nemzetközi szakirodalomban ismert ez a jelenség:
Ha az iskolai végzettség szerint nézzük a gyermekvállalás alakulását, kiderül, hogy a diplomás nők ugyan 4 százalékkal több gyermeket vállaltak 2016-ban, mint 2011-ben, a csoport létszáma jelentősen nőtt ebben az öt évben. Vagyis a felsőfokú végzettségű nők gyermekvállalási kedve összességében még csökkent is ez alatt az öt év alatt.
Az érettségizett anyák létszáma valamelyest csökkent az adott időszakban, miközben az általuk szült gyermekek száma 9 százalékkal nőtt. Elsősorban a harmincas éveikben járók körében nőtt a gyermekvállalási kedv ebben az iskolázottsági rétegben.
Ennek a társadalmi rétegnek a létszáma nagyon gyorsan, 23 százalékkal csökkent a szóban forgó öt év alatt. Szám szerint a 15-44 éves, maximum a nyolc általánost kijáró nők száma 473 ezer főről 363 ezer főre esett vissza. A jelentős létszámcsökkenés ellenére a legalacsonyabb iskolázottságú nők által vállalt gyermekek száma mintegy tizedével nőtt. Ebben a rétegben nem korlátozódott egyes korcsoportokra a gyermekvállalási kedv növekedése, de sokkal hangsúlyosabban nőtt a fiatal felnőttek között.
Az alacsony iskolázottságúak körében tehát a gyermekvállalás teljesen eltérő mintát mutat, mint a magasabb iskolai végzettségű csoportoknál.
Akik legfeljebb az általános nyolc osztályát járták ki, azoknak a többsége 22 éves korára már anya lesz, míg például az érettségizetteknél ugyanez 29-30 év - írja a portál.