A fázás megemelheti a vérnyomást, a didergés még inkább

Az eddig is közismert volt, hogy a hideg egyfajta rizikófaktornak minősül a magasvérnyomás betegeknél, ám egy új kutatás szerint az is számít, hány fok van a lakásban.

Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a lakás hőmérséklete új rizikófaktornak minősülhet a magasvérnyomás betegség szempontjából. A University College London kutatói a Journal of Hypertension című szaklapban publikálták új tanulmányukat, amelynek fő tanulsága, hogy minél hidegebb van otthon, annál magasabbra szökhetnek a vérnyomásértékek. Azt már korábban is vizsgálták, hogyan hat a kinti hőmérséklet a vérnyomásra, de ez az első olyan kutatás, amely a benti hőmérséklet hatásait követte nyomon.

Az angol szakértők 4.659 személy adatait vették górcső alá, akik kitöltöttek egy kérdőívet, majd vállalták, hogy egy nővér ellátogat hozzájuk és megméri, hány fok van a nappalijukban, és ellenőrzi a vérnyomásukat. Az eredmények azt mutatták, hogy minden 1 Celsius fokos hőmérséklet-csökkenés 0,48 Hgmm-rel emelte a szisztolés értéket és 0,45 Hgmm-rel a diasztolést. A leghűvösebb lakásban élők vérnyomásainak átlaga 126,64/74,54 Hgmm volt, míg a legmelegebb lakásban élőké 121,12/70,51 Hgmm. A beltéri hőmérséklet és a vérnyomás közti kapcsolat erősebb volt azoknál, akik nem mozogtak rendszeresen.

A kutatók szerint az eredményeket különösen a borderline hipertónia esetén érdemes figyelembe venni. Ez egy olyan állapot, amelyből jóval nagyobb az esély a valódi magas vérnyomás kifejlődésére. A hűvösebb lakásban élőknél ajánlatos lehet végiggondolni a magasvérnyomás betegségre adott gyógyszerdózis emelését.

A kutatók az otthoni optimális hőmérséklet minimumára 21 Celsius fokot javasoltak. Kardiológiai szempontból nemcsak az alacsony külső hőmérséklet válhat veszélyessé, hanem az erős szél, a hó és az eső is leviheti a testhőmérsékletet, és nagyobb megterhelésnek teheti ki a szív-érrendszert. Ilyen szempontból a szívbetegek, a gyerekek és az öregek a legveszélyeztetettebbek. Ugyanis ahogy öregszünk, a testünk egyre nehezebben tartja fenn a normál hőmérsékletet, viszont egyre kevésbé érzékeny a hidegre.

A szívkoszorúér betegséggel élők – korosztálytól függetlenül - a hidegben gyakrabban tapasztalhatnak enyhébb-erősebb mellkasi fájdalmakat. Bizonyos felmérések szerint a fagyos téli időben megnövekszik a túlerőltetés miatti szívinfarktusok száma is.

Nem minden embernél jelentkezik azonban a hideg vérnyomásemelő és a meleg vérnyomáscsökkentő hatása. Ennek okáról nem sokat tudunk. A szakember azt tanácsolta, hogy hidegben a szívbetegek menjenek el egy kardiológiai kivizsgálásra, hogy kiderüljön, érte-e további károsodást a szív-érrendszert, változott-e a terhelhetőség és szükség van-e a kezelés módosítására – mondta dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.