Még mindig nem tudni, mennyi lesz jövőre a minimálbér

Publikálás dátuma
2018.11.20 18:25
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, hány forintra nő jövőre a minimálbér. Decemberben viszont több évre szóló megállapodás születhet.
Nem közeledtek az álláspontok a jövő évi béremelések mértékét illetően a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának keddi egyeztetésén: a munkaadók továbbra is 5 százalékkal emelnék a legkisebb béreket, a munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek viszont a minimálbért 13, a garantált bérminimumot pedig 15 százalékkal növelnék. A Pénzügyminisztérium képviselője ezúttal sem fejtette ki álláspontját, mivel a kormány azt szeretné, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal állapodjon meg a kérdésről. Annyi előrelépés ugyanakkor történt, hogy rögzítették: kettő vagy három évre szóló megállapodást szeretnének kötni – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökétől. Elmondta azt is: a munkaadók a „leggyengébb láncszem” elvét szerették volna alkalmazni a béremelések folyamatában, azaz a legrosszabbul teljesítő vállalkozások bérszintjéhez igazították volna a bérfejlesztés ütemét. Ezt a szakszervezetek nem támogatták, és végül el is vetették az elképzelést, de abban egyetértettek a munkaadókkal, hogy a béremelések mértékénél figyelembe kell venni a vállalkozások teljesítőképességét is. Ezért egy olyan háttérszámítást kértek a pénzügyi tárcától, amely ágazati szinten részletezi, milyen hatással lenne, és hány embert érintene egy 5, 10 vagy 15 százalékos minimálbér-emelés. Ilyen háttér számításokat a szaktárca a korábbi években már a bértárgyalásokat megelőzően az érdekképviseletek rendelkezésére bocsátott, amelyek ez alapján tudták megfogalmazni elvárásaikat. Hogy ez most mégsem történt meg, annak feltehetőleg az az oka, hogy – mint arról korábban beszámoltunk - a Pénzügyminisztériumnak november 9-ig nem állt ilyen adat a rendelkezésére. A tárca fennhatósága alá tartozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – elvileg - évente begyűjti az adatokat az egyéni bérekről és keresetekről: a bértárgyalásokra készülvén a MASZSZ ezeket az adatokat szerette volna kikérni még a nyáron (a KSH csak bértömeget és dolgozói létszámot kér be az 5 főnél többet foglalkoztató cégektől, és ebből publikálja havonta az átlagkereseti adatokat, ezért ebben az adatbázisban az egyéni bérek nem látszanak). A tárca azonban csak hosszas huzavona után adta ki azokat, és csak 2016-ra vonatkozóan. Ekkor derült ki, hogy a tavalyi évről nincsenek ilyen adatok, mivel úgy tűnik, elfelejtették begyűjteni azokat. Csak október elején küldték ugyanis körbe a cégeknek az adatkérő felhívást, amelyben november 9-ig kérik a 2017-es és a 2018-as adatokat is, holott korábban minden évben tavasszal kellett adatot szolgáltatni. A Pénzügyminisztérium kedden a következő tárgyalásra ígérte a fenti adatok alapján a háttér számításokat, de hogy a következő forduló mikor lesz, arról egyelőre nincs döntés. A jelenlegi elképzelések szerint legkésőbb december közepéig meg kell születnie a jövő évre vonatkozó béremelésekkel kapcsolatos megállapodásnak. Vagyis még több hét is eltelhet addig, míg kiderül, mekkora összeget tesz majd ki jövőre a jelenleg bruttó 138 ezer forintos minimálbér és a 180 500 forintos garantált bérminimum.  
2018.11.20 18:25

Idén év végéig fizethetünk a régi tízezressel

Publikálás dátuma
2019.02.15 21:00
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
Már 2014 óta forgalomban van az új tízezres, de csak 2019. december 31-ével vonják be végleg a régi bankjegyet, amely korábban a leginkább hamisított címlet volt.
A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank alelnökének, Nagy Mártonnak az aláírásával a rendelet, amely kimondja, hogy a régi tízezreseket 2019. december 31-ével vonják be végleg - írja a hvg.hu.

A régi bankjegyek a szokásos menet szerint a bevonást követően, díjmentesen beválthatók minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig – azonos címletű ­ – törvényes fizetőeszközre.

Az új tízezreseket 2014 decemberében adta ki a jegybank, ezeken több biztonsági jel is található, mint a régi, 1997-es és 2008-as kiadású bankjegyeken, amelyek azonban továbbra is forgalomban maradtak. Korábbi statisztikák szerint a régi tízezres volt a leginkább hamisított bankjegycímlet.


2019.02.15 21:00

Mégsem gyárthat mostantól bárki Rubik-kockát?

Publikálás dátuma
2019.02.15 18:52
A kockából még mindig évi tízmillió darabot adnak el világszerteFOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ TIM WHITBY
Fotó: /
A híres kockát gyártó cég szerint a játék továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák engedély nélküli gyártása és értékesítése jogszabályt sérthet.
Néhány napja több helyen megjelent, így mi is írtunk arról, hogy a nemzetközi döntésekkel összhangban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala kimondta, törölni kell a Magyarországra is kiterjesztett Rubik-kocka védjegyet. A döntést a Fővárosi Törvényszék megerősítette, majd idén januárban a Fővárosi Ítélőtábla is jóváhagyta ezt. Az első értelmezések szerint a gyakorlatban azt jelentette: bárki gyárthat és adhat el Rubik-kockát. Ez azonban a játékot gyártó cég szerint nem igaz, a végzés egyáltalán nem azt jelenti, hogy a Rubik-kocka oltalma Magyarországon megszűnt volna - írja most a hvg.hu egy frissen kiadott közleményre hivatkozva. Eszerint a döntés valójában nincs érdemi hatással a Rubik-kocka magyarországi oltalmára.
A gyártó szerint a döntésnek semmilyen joghatása nincs arra az uniós védjegyre, amely a Rubik-kocka formáját és kialakítását oltalmazza, és amely Magyarországot beleértve az egész EU-ra kiterjed.
"Mivel ezen védjegy érvénytelensége tekintetében jogerős döntés még nem született, a védjegyet érvényes és érvényesíthetőnek kell tekinteni".

A közlemény arról is szót ejt, hogy a Rubik-kocka védjegyek jogtulajdonosa számos olyan EU-s, nemzetközi és nemzeti védjegy jogosultja, amely a Rubik-kocka formáját és jellegzetes színes kialakítását oltalmazza. A gyártó szerint egyetlen országban sem született még olyan hatósági vagy bírósági döntés, amely ezen védjegyek érvénytelenségét megállapította volna. Harmadszor, tették hozzá, a kérdéses bírósági döntés a védjegynek csak a magyarországi részét érinti, vagyis a védjegy oltalma alá tartozó egyéb országokban a nemzetközi védjegy továbbra is érvényes.
A kockát gyártó cég szerint a Rubik-kocka továbbra is védjegyoltalom és szerzői jogi védelem alatt áll Magyarországon, így a hasonló kockák gyártása és értékesítése a jogosult engedély nélkül a védjegy- és szerzői jogi jogszabályokat sértheti.
2019.02.15 18:52