Pofára megy: hazugságot is vizslat a magyar határőr robot

Tompán már tesztüzemben működik a mesterséges intelligencia, ami a személyes adatok mellett az átutazók mimikáját is ellenőrzi. A vizsgálat hatékonysága mellett az is kérdéses, hogy etikus-e így csuklóztatni az állampolgárokat.

„Mi az utazás célja?” - a határátkelőkben megszokott kérdést hamarosan mesterséges intelligencia is felteheti schengeni határátkelőben, talán kevesebb felgmával, ahogy a rendőrök szokták. Tompán már kísérleti stádiumban üzemel az iBorderCtrl határvédelmi rendszer, ami a nemzetközi adatbázisok mellett éles robotszemmel fürkészi az átutazók arcát is, hazugságra utaló metakommunikációs jeleket keresve – írja a fejlesztésről beszámoló Quibit.

A magyar rendőrök is akarták

A határvédelmi program 4,5 millió eurós támogatást kapott az EU 2020 Horizon pályázati forrásából, a magyarok pedig nem csak alanyai, de aktív alakítói is voltak a kísérletnek -írja a tudományos portál: Székely Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem őrnagya maga is ott volt az EU-támogatás pályázói között; a rendszer elemeit és az eljárásrendeket is nagy részben magyar rendőr szakértők dolgozták ki.

Magyarország mellett jelenleg még Görögország és Lettország schengeni határszakaszán próbálgatják a rendszert. Ha tesztüzem beválik –a fejlesztők pedig nagyon optimisták – akkor iBorder nem csak választható, de kötelező eleme lesz a schengeni be- és kiléptetésnek, legalábbis ott, ahol a tagállamok elfogadják.

Az Európai Bizottság azért támogatta a programot, mert így elvileg hatékonyabb lehet a schengeni határellenőrzés: a jóhiszemű utazók gyorsabban bebocsátást nyernek, az illegális határátlépőket pedig hamarabb buktatják le a technológia segítségével. Az előnyöket ecsetelte Székely is a Quibitnek, mondván, a határon be nem léptethető személyek 60 százalékát képes előre kiszűrni, és számukra is megfelelő tájékoztatást adni arról, pontosan milyen feltételek hiányoznak a belépésükhöz.

A rendszer figyel, és mindent tudni akar

Az iBorderCtrl körül azonban sok a kérdőjel, technikai és adatvédelmi szempontból egyaránt: a rendszer előzetes regisztráció alapján működik, tehát a schengeni övezetbe utazóknak maguknak kell jelentkezniük a programba – és személyes adataik mellett egy sor érzékeny információt kell megadniuk magukról.

Az éles verzióban például meg kell adniuk Twitter-profijukat, azt, hogy hol szeretnének szállást foglalni a beutazás során – mindezek nem feltétlenül tartoznak a hatóságokra. Eközben a virtuális határőr kamerán keresztül szkenneli arcukat, és hazugságra utaló mimikai változásokat, biomarkereket keres rajtuk – aztán a program QR-kódot küld tovább a regisztrálónak, amit az utazó a határátlépés során, mobilon kell felmutasson a határőrnek és a kamerának.

Másrészt, tervezők evidensnek vették, hogy mindenkinek van kamerás számítógépe, okostelefonja, és azt profin használja is. Ha kötelező lesz a rendszer használata, sok kárpátaljai vagy délvidéki nyugdíjas kerülhet majd kínos helyzetbe, ha például Magyarországra utazna az unokákhoz.

A „majdnem pontos” még nem elég

További kérdéseket vet fel az iBorderCtrl hatékonysága: a Daily Mail idézi George Boultadakist, a szoftvert fejleszrő European Dynamics projekt-koordinátorát, aki szerint a rendszer 76 százalékos eredményességgel képes kiszűrni a hazugságokat, összesen 38 mikrogesztus alapján.

A rendszer pontatlansága magában aggályos – véli Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője – hiszen a 80-85 százalékos eredményesség is kevés, ha egy beutazás engedélyezéséről vagy megtiltásáról van szó; ráadásul adatvédelmi szempontból sem egyértelmű, hogy az őrszofter bevezetése szabályos lenne.

Az adatvédelem legfontosabb szabálya ugyanis a célhoz kötöttség elve: személyes adatokat egy hatóság is csak akkor gyűjthet, ha ez elengedhetetlenül szükséges – és ha nincs más megoldás a cél (jelen esetben a határvédelem) eléréséhez.

Márpedig a schengeni övezet hatóságai eleve közös információs rendszert (SIS) használnak, és egy sor adatbázisból kérhetik le az övezetbe belépők adatait. Maga az iBorderCtrl is így tesz, amikor összeveti a regisztráció során megadott információkat más hatósági adatbázisok találataival, tehát van alternatívája a hazugságvizsgálós módszernek. Ráadásul a mesterséges intelligencia megállapításait a kezelő is felülbírálja.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük a projekt hazai képviselőjét, Székely Zoltánt, szerettük volna megtudni, hogy

Ha választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.