Közmunkára fogná a kormány a hajléktalanokat

Publikálás dátuma
2018.11.22 07:25

Fotó: Népszava/
Persze mindez csak a saját érdekükben: a most nyilvánosságra kerülő előterjesztés gondol a még foglalkoztatható és a már teljesen leromlott állapotú fedél nélküliekre is.
Az utcán élőkre szabott, speciális közmunkaprogramokat dolgozna ki a kormány, mert először ilyen „védett” munkahelyen kell felkészíteni őket arra, hogy később helyt álljanak a munkaerőpiacon – derül ki a HVG birtokába került előterjesztésből. A kormányzati terv szerint képeznék is a hajléktalanokat, felkészítenék őket „a személyes higiéniára és a közösségi együttélésre”, és minden melegedőben lenne számítógép és internet, hogy munkát kereshessenek. 
A dokumentumot Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közösen jegyzi. A koncepcióról államtitkári szinten már múlt héten egyeztettek, előzetesen mindhárom véleményezésre jogosult, a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint az Emmi és a Pénzügyminisztérium is „egyetért” a javaslattal – derül ki már a dokumentum első oldaláról, ami mutatja, hogy komoly, előkészített tervezetről van szó. 
A javaslat alaptézise leegyszerűsítve: a hajléktalanok csak fokozatosan vezethetők vissza a munkába, illetve így reintegrálhatóak egyben a társadalomba is: először az otthontalanokból megpróbálnak közmunkást csinálni, mert onnan utána nagyobb eséllyel tudnának továbblépni a nyílt munkaerőpiacra. Ez viszont csak akkor megy, ha személyes segítséget is kapnak, illetve amennyiben a lakhatásukat is támogatják, ezért a belügyminiszternek Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterrel együtt kell kitalálnia, hogy ezekben a közmunkaprogramokban még milyen szociális és egészségügyi szolgáltatásokat is kapjanak, és ehhez milyen pénzügyi forrásokra lenne szükség -írja a lap. Az előterjesztésnek része egy, már megszövegezett kormányhatározat is, leosztja a feladatokat a tárcák közt. A határidő – a karácsonyi ünnepi időszakot is figyelembe véve – elég szoros, 2019. január 31-e:
• a pénzügyminiszter fogja megvizsgálni, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a jelenlegi munkaerőpiaci programokat, vagy dolgozzon ki egy, a hajléktalan emberek foglalkoztatását ösztönző munkaerőpiaci programot, • az emberi erőforrások minisztere mérje fel, hogyan lehetne a karitatív szervezetek hajléktalanoknak szóló munkaprogramjait kiterjeszteni, • szintén Kásleréknek kell kitalálniuk – a pénzügyi tárcával együttműködve –, hogyan lehetne a képzésük és munkavállalásuk érdekében minden nappali melegedőn elérhető a hajléktalanok számára a számítógép- és internethasználat, valamint szociális munkás által nyújtott segítség, • a belügyminiszter felkéri a 30 ezernél nagyobb lakosú települések önkormányzatait, hogy a „hajléktalan emberek lakhatásának biztosítását a helyi lehetőségek és feltételek figyelembevételével segítsék elő”, • a hajléktalanokkal foglalkozó karitatív szervezetek bevonásával felmérik a fővárosban, a közmunka keretében nyújtható képzési programokra vonatkozó igényt, és hogy ez mennyibe kerülne.
Azt a dokumentum egyértelműen rögzíti, hogy 2019-es speciális közmunkaprogramok indításához szükséges források rendelkezésre állnak, vagyis ha nem lesz semmi a nagyszabású tervekből, arra nem hivatkozhatnak, hogy nem volt rá elég pénz.
A javaslat két jól elkülönülő csoportba sorolja az otthon nélkülieket, a speciális közmunkaprogramok azoknak szólnának, akik „mind egészségügyi, mind mentális-szociális állapotukat tekintve rehabilitálhatóak”, így még vissza lehet vezetni őket a többségi társadalomba és a munkaerőpiacra.  A másik csoportba viszont azokat sorolják, akiknek egészségügyi, szociális, valamint mentális állapotuk túlságosan károsodott az utcán töltött idő alatt, esetleg már ilyen súlyos állapotban kerültek oda. Róluk tartósan gondoskodni kell erre alkalmas hajléktalan-otthonokban, hajléktalan-rehabilitációs intézetekben. 
2018.11.22 07:25

Befújtak valamit egy kormányablakba, az emberek köhögni kezdtek

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:27
illusztráció
Fotó: Népszava/
Az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületéhez a katasztrófavédelmet is kihívták, de mindenki megúszta a történteket.
Befújtak valamit az óbudai kormányablak Harrer Pál utcai épületébe.  helyszínen tartózkodó olvasónk arról tájékoztatott bennünket, hogy a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. A 24.hu-nak egy helyszínen tartózkodó olvasója elmondta, a történtek miatt az ügyfélfogadás is elmaradt. "Annyit mondtak, hogy az ügyfélfogadás elmarad és kérdezték, hogy rosszul van-e valaki. Sokan köhögtek, de senki nem jelentkezett, az emberek elindultak haza" - idézi olvasóját a portál.

A 24.hu megkereste az ügyben a a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Kolozsi Péter főhadnagy pedig elmondta: "bennünket azért hívtak ki, mert szúró szagot éreztek és köhögtek. A helyszínre érkező kollégáink hatvan embert kísértek ki az épületből. Mindannyian sérülés nélkül megúszták a történteket. A biztonság kedvéért helyszínre érkezett a katasztrófavédelem mobil laborja is. Méréseket végeztünk, de nem találtunk veszélyes anyagot a levegőben."
2019.01.16 18:27

Az MTA nem szeretné kutatói ösztöndíjakból fizetni a villanyszámlát

Publikálás dátuma
2019.01.16 18:25
MTA-székház - illusztráció
Fotó: Népszava/
Cáfolja az Akadémia, hogy elegendő forrást kaptak volna Palkovics tárcájától az idei évre – a minisztérium által emlegetett összegeket ugyanis kutatók díjazására és hazacsábítására szánják.
Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium állítása, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt – írja az Akadémia, válaszként az ITM keddi közleményére.
A tárca  ugyanis azt fejtegette, hogy a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosítottak az idei feladatok ellátására. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete, vagyis ösztöndíjakra szánták - hangsúlyozza az Akadémia.
Az MTA szerint az említett források – amiket például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra szánnak– csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja, a kutatóintézet-hálózat jelenleg is zajló átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.
Mint hozzáteszik, a feltételes közbeszerzés sem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében. Az MTA arra is rámutat, hogy
Palkovics tárcájának 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék.
Ezt pedig  avonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése,elnöksége, közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is.
2019.01.16 18:25
Frissítve: 2019.01.16 18:33