Közmunkára fogná a kormány a hajléktalanokat

Persze mindez csak a saját érdekükben: a most nyilvánosságra kerülő előterjesztés gondol a még foglalkoztatható és a már teljesen leromlott állapotú fedél nélküliekre is.

Az utcán élőkre szabott, speciális közmunkaprogramokat dolgozna ki a kormány, mert először ilyen „védett” munkahelyen kell felkészíteni őket arra, hogy később helyt álljanak a munkaerőpiacon – derül ki a HVG birtokába került előterjesztésből. A kormányzati terv szerint képeznék is a hajléktalanokat, felkészítenék őket „a személyes higiéniára és a közösségi együttélésre”, és minden melegedőben lenne számítógép és internet, hogy munkát kereshessenek.

A dokumentumot Pintér Sándor belügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere közösen jegyzi. A koncepcióról államtitkári szinten már múlt héten egyeztettek, előzetesen mindhárom véleményezésre jogosult, a Miniszterelnöki Kormányiroda, valamint az Emmi és a Pénzügyminisztérium is „egyetért” a javaslattal – derül ki már a dokumentum első oldaláról, ami mutatja, hogy komoly, előkészített tervezetről van szó.

A javaslat alaptézise leegyszerűsítve: a hajléktalanok csak fokozatosan vezethetők vissza a munkába, illetve így reintegrálhatóak egyben a társadalomba is: először az otthontalanokból megpróbálnak közmunkást csinálni, mert onnan utána nagyobb eséllyel tudnának továbblépni a nyílt munkaerőpiacra.

Ez viszont csak akkor megy, ha személyes segítséget is kapnak, illetve amennyiben a lakhatásukat is támogatják, ezért a belügyminiszternek Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterrel együtt kell kitalálnia, hogy ezekben a közmunkaprogramokban még milyen szociális és egészségügyi szolgáltatásokat is kapjanak, és ehhez milyen pénzügyi forrásokra lenne szükség -írja a lap.

Az előterjesztésnek része egy, már megszövegezett kormányhatározat is, leosztja a feladatokat a tárcák közt. A határidő – a karácsonyi ünnepi időszakot is figyelembe véve – elég szoros, 2019. január 31-e:

• a pénzügyminiszter fogja megvizsgálni, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a jelenlegi munkaerőpiaci programokat, vagy dolgozzon ki egy, a hajléktalan emberek foglalkoztatását ösztönző munkaerőpiaci programot,

• az emberi erőforrások minisztere mérje fel, hogyan lehetne a karitatív szervezetek hajléktalanoknak szóló munkaprogramjait kiterjeszteni,

• szintén Kásleréknek kell kitalálniuk – a pénzügyi tárcával együttműködve –, hogyan lehetne a képzésük és munkavállalásuk érdekében minden nappali melegedőn elérhető a hajléktalanok számára a számítógép- és internethasználat, valamint szociális munkás által nyújtott segítség,

• a belügyminiszter felkéri a 30 ezernél nagyobb lakosú települések önkormányzatait, hogy a „hajléktalan emberek lakhatásának biztosítását a helyi lehetőségek és feltételek figyelembevételével segítsék elő”,

• a hajléktalanokkal foglalkozó karitatív szervezetek bevonásával felmérik a fővárosban, a közmunka keretében nyújtható képzési programokra vonatkozó igényt, és hogy ez mennyibe kerülne.

A javaslat két jól elkülönülő csoportba sorolja az otthon nélkülieket, a speciális közmunkaprogramok azoknak szólnának, akik „mind egészségügyi, mind mentális-szociális állapotukat tekintve rehabilitálhatóak”, így még vissza lehet vezetni őket a többségi társadalomba és a munkaerőpiacra. A másik csoportba viszont azokat sorolják, akiknek egészségügyi, szociális, valamint mentális állapotuk túlságosan károsodott az utcán töltött idő alatt, esetleg már ilyen súlyos állapotban kerültek oda. Róluk tartósan gondoskodni kell erre alkalmas hajléktalan-otthonokban, hajléktalan-rehabilitációs intézetekben.