Kezdésként szögezzük le: az, hogy a macedón kormány esetleg „félrenézett” Nikola Gruevszki Magyarországra szökésével kapcsolatban, csak egy teória, egy lehetséges forgatókönyv egy olyan ügyben, aminek minden részletét valószínűleg soha nem fogjuk megismerni. Mivel azonban ezzel az elmélettel kapcsolatban egyre több információ lát napvilágot, úgy véljük, érdemes megismertetni.
Hiába dokumentálták ugyanis különböző források szinte útinaplószerűen a korrupcióért két év börtönbüntetésre ítélt volt macedón kormányfő szökésének részleteit onnantól kezdve, hogy Albániába ért, a kulcsmomentum (miképp tudta Gruevszki elhagyni Macedóniát) máig homályos. Erről egyetlen érintett sem nyilatkozott érdemben.
Az olasz Osservatorio Balcani e Caucaso Transeuropa olasz elemzőintézet honlapján megjelent cikk több érdekes körülményt is megemlít. Nikola Gruevszkit november 9.-én ítélték el jogerősen, 12.-én kellett volna bevonulnia a börtönbe. A cikk szerint számítani lehetett rá, hogy megpróbál megszökni. Igaz, a politikus elvileg folyamatos rendőri felügyelet/őrizet alatt állt, nem csak skopjei lakását figyelték de pártja, a VMRO székházát is. Ennek ellenére nem vették észre, hogy elhagyta az országot.
Az OBC Transeuropa cikke szerint egy ilyen szökés megszervezéséhez olyan kiterjedt szervezésre lett volna szükség, amiről előbb-utóbb a rendőrség, titkosszolgálatok mindenképp tudomást szereznek. Az ügyben Zoran Zaev regnáló miniszterelnök is ellentmondó nyilatkozatokat tett, egyszer arról beszélt, Gruevszkit valójában csak akkor lehetett már „szökevénynek” tekinteni, amikor az országhatáron kívül volt, máskor azt sejttette, elődje nem is akart távozni, hanem akarata ellenére vitték ki Macedóniából. Ráadásul a Fokus című macedón lap már augusztus 24.-én arról írt, magas rangú VMRO-tisztviselőkre hivatkozva, hogy alku köttetett a két kormányfő között: Gruevszki Magyarországra menekülhet, cserébe az ellenzéki párt képviselői a megfelelő számban támogatni fogják az ország nevének megváltoztatását Észak-Macedóniára (ez az egyik feltétele annak, hogy Görögország ne akadályozza tovább Skopje uniós integrációját.) A sorsdöntő szavazáson nyolc VMRO képviselő támogatta a névváltoztatást.
A lehetséges háttéralkuról már Skopjében is beszélnek, a helyi médiában véleménycikk is megjelent róla. A Népszavának két kormányzati forrás is erről beszélt – tegyük hozzá persze, hogy a magyar kormány nemzetközi reputációja megőrzésének szempontjából ez lenne a legelőnyösebb forgatókönyv. Mindkét forrásunk megemlítette, hogy a kiadatási kérelmet érdekes módon azután küldték meg Budapestre, hogy Gruevszki megkapta a menekültstátuszt, holott nyilván a macedón hatóságoknak is tudniuk kellett, hogy ebben az esetben utóbbi már „erősebbnek” számít.
„Gruevszki ezzel a lépésével kvázi beletörődött, hogy nem lesz többé politikai tényező Macedóniában és ez Zoran Zaevnek is jó, mert nem okoz neki politikai kárt” - mondta egyik informátorunk. Egy budapesti „száműzetésben” lassan elfelejtett Gruevszki nyilván nem tétel, ellenben mondjuk egy olyannal, aki havonta ad egy interjút a börtönből. „A macedónok is elismerik, hogy a menekült státusz erősebb a kiadatási kérelemnél. Ráadásul Gruevszki már árkon bokron túl volt, amikor kiadták a nemzetközi elfogatóparancsot. Szóval van több tényező is, amivel Orbán Viktor vagy a magyar kormány védekezni tud” - mondta másik forrásunk.
A továbbiakban beszédes lesz, Macedón részről mennyire próbálják majd folyamatosan napirenden tartani az ügyet, a magyar kormány részéről mindenesetre megindult a kármentés kommunikációs szinten: Pintér Sándor szerint nem tehetnek róla, hogy Gruevszki kikotyogja ügyének részleteit, Szijjártó Péter pedig arról beszélt, mind ő, mind Pintér folyamatosan kapcsolatban áll Macedón kollégájával.