Bioritmus;demencia;Alzheimer-kór;

„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság”

Az Alzheimer-kór az egyik legrejtélyesebb és legfélelmetesebb betegség a gyakran a „mindent elpakoló öregúr” kifejezéssel is jellemzett agyi elváltozás.

A demencia tünetcsoportjának leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Önmagában vagy más elváltozásokkal társulva a demenciát okozó betegségek nagyjából 70 százalékát teszi ki. Magyarországon, 250-300 ezer ember szenved demenciában, a gyakoriság az életkorral nő; 65 év alatt alig fordul elő, fölötte viszont ötévente 5 százalékkal nagyobb a valószínűsége, ami azt jelenti, hogy a 85 év körüli korosztályban majdnem minden második embernél kifejlődhet – mondta dr. Kovács Tibor, a Budai Egészségközpont neurológusa a Népszavának .

Demencia Memória- és gondolkodásszervezési zavarok, amelyek megzavarják a beteg mindennapi aktivitását, munkáját. 

Az Alzheimer-kór progresszív idegsejt-pusztulással járó betegség, 8-12 éves lefolyással. 

„Ez egy lappangó, nagyon alamuszi módon kezdődő kórság.”

Az elején még nem beszélünk demenciáról, úgynevezett enyhe kognitív zavar lép fel, a gondolkodási funkciók, elsősorban az emlékezet enyhe zavarát a beteg cetlizéssel, nagyobb odafigyeléssel, több idő ráfordításával tudja kompenzálni. 

A középső szakaszban már megjelennek a magatartási zavarok is: zavartság, hallucinációk, agresszivitás, alvászavarok. A súlyos, harmadik szakaszban már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd a szövődmények - félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis - következtében hal meg.

Miért Alzheimer a kór?A betegség a nevét dr. Alois Alzheimer német ideggyógyászról kapta, aki 1907-ben elsőként írta le a betegség jellemzőit. Ezért szokás a "pakolgató öregúr" kifejezéssel is illetni azt, az akár Alzheimer-kórra utaló tünetet, ha valaki gyakran nem talál meg tárgyakat.

A környezetnek kell észrevenni

A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így betegek gyakran tudatában sincsenek a deficitnek vagy akár akarattal elhárítják, bagatellizálják a panaszokat. A környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára. 

„Hiába emlékszik jól a húsz évvel ezelőtt történtekre, az a fontos, hogy fel tudja-e idézni az előző nap megbeszélteket, befizeti-e a csekkjeit, beveszi-e a gyógyszereit.”

Intő jel, ha valaki háromszor-négyszer felhozza ugyanazt a témát, és amikor emlékeztetik az ismétlésre, meglepődik. A rövid távú emlékezet zavarán túl tájékozódási zavar is jelentkezhet: egy korábban jól tájékozódó ember bonyolultabb helyzetben nem tudja kiismerni magát, a szokásos útvonalakon kívül új helyekre nem megy, térképre, navigációra van szüksége ott, ahol korábban nem. Nyelvi probléma is megjelenhet: gondot okozhat az olvasás, szófelidézés. Megváltozhat a hangulat, de még a személyiség is. Paradox módon a figyelemzavar is lehet tünete. Gyanús, ha valaki akar figyelni, de nem tud. 

Az Alzheimer-kór tíz jele

  • 1. A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés

  • 2. Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában

  • 3. Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében

  • 4. Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztés

  • 5. Vizuális és térlátási problémák

  • 6. Nyelvvel kapcsolatos problémák

  • 7. Tárgyak megtalálási képességének elvesztése

  • 8. Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása

  • 9. Bezárkózás, szociális háttérbe húzódás

  • 10. Hangulati és személyiségbeli változások

(Forrás: Amerikai Alzheimer Társaság)

„Irodalmi ritkaság a fiatal alzheimeres”

Ha stresszes, gyors élettempónk közepette néhány dologra nem emlékszünk, nem tudjuk például, hogy bezártuk-e az ajtót, hova tettük a kulcsot, az nem a demencia, hanem a fáradtság, a túlhajszoltság, a depresszió, vagy a koncentrációs zavar jele. Ezek ráadásul figyelemfüggő folyamatok, amire pedig nem figyelünk, arra nem is emlékezhetünk. A gyakran, fiatalemberek szájából elhangzó „ez már az Alzheimer” kijelentés tehát erős túlzás. Fiatalkori alzheimeresség nem létezik, „irodalmi ritkaság”, hogy harmincéves korban jelenjen meg – mondta a neurológus.

Megelőzni viszont fiatalon lehet

Kialakulásának rengeteg kockázati tényezője van, a legjobb megelőzés a fizikai és a szellemi aktivitás. Fontos az érbetegségek kontrollja: a magas vérnyomás, a koleszterinszint kézben tartása, nagyon kedvező a mediterrán diéta: a telítetlen zsírsavakban gazdag, vörös húst nem tartalmazó, olívaolajat, olajos magvakat tartalmazó étrend.  

„A megelőzést már fiatalon el kell kezdeni, a 30-60 évek között különösen oda kell figyelni, mert akkor dől el, mi lesz később.”

Gyógyítani nem, de kezelni lehet

A betegség oka egyelőre nem ismert, így még gyógymódja sem létezik, és ez a közeljövőben sem várható. A gyakori, a betegséget gyógyító gyógyszerekről szóló biztató hírekből legfeljebb annyi igaz, hogy állatkísérletes modellben vagy korai hatékonysági szakaszban járnak a vizsgálatok – mondta a neurológus. Minél korábbi szakaszban derül ki, annál jobban reagál a beteg a tünet- és ezzel az életminőséget javító kezelésekre.