Cégeiken keresztül nő a városok adóssága

A települések néhány év alatt újratermelték korábbi tartozásaik egy részét. A gazdasági adatok ráadásul egyre nehezebben megismerhetők.

Látszólag jót tett az önkormányzatokkal az Orbán-kormány, amikor 2011 és 2014 között az úgynevezett stabilizációs törvénnyel rendezte az adósságaikat, ám valójában megkötötte a kezüket. A jogszabály szigorú feltételeket szabott, előírta például, hogy a települések hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Szakértők szerint ez egyben „kiskorúsította” az önkormányzatokat, amelyek ettől kezdve csak olyan beruházásokat indíthattak el, amelyekre a kormány is rábólintott.

Kiskapuk azonban maradtak a rendszerben: az úgynevezett kötelezettségvállalások például az önkormányzati tulajdonú cégeknél halmozódtak fel, vagyis azoknál a holdingoknál, amelyek egyre inkább egyfajta szovjet típusú nagyvállalati rendszerhez hasonlítanak, semmint településeket menedzselő cégekhez. Trükkök tucatjaival azt is elérték, hogy e cégek gazdálkodásait csak olyanok láthassák át száz százalékig, akik reggeltől estig a pénzügyi elemzéseket bújják, a képviselő-testületeket pedig sok helyütt ügyes húzással szintén kivették az ellenőrzési rendszerből.

Jó példa erre a Miskolc Holding működése, amelynek gazdálkodását a korábbi elnök-igazgató, Halmai Gyula segítségével elemeztük. Nem volt könnyű dolgunk, mert a miskolci városi honlapon a cég legfrissebb pénzügyi jelentése még 2016-os, a tavalyi gazdálkodási adatokat így csak a cégbíróságra leadott beszámolóból tudtuk kihámozni.

Miközben Miskolcot a második Orbán-kormány 36,2 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg a konszolidáció jegyében, a város cégeit tömörítő Miskolc Holding 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Ez az összeg egy évvel korábban 45 milliárd volt, vagyis az adósságteher ennyi idő alatt négymilliárd forinttal növekedett. A cégcsoport évi 19 milliárdos árbevételének nagy részét három forrásból szerzi: a vízmű évente 4,4 milliárdot, a helyi közlekedést biztosító ágazat 4,9 milliárdot, a távhőszolgáltató pedig 6,2 milliárdot termel. A Miskolc Holdingnak azonban az adósságállományán belül 2017-ben 16,4 milliárd forintnyi rövid lejáratú, azaz egy éven belül kifizetendő hitele volt, ami több, mint a három gigacég együttes éves árbevétele. S akkor még egy fillért sem fizettek a közel háromezer dogozónak, a rezsiről, felújításokról nem is beszélve.

A kormány a rendkívüli támogatásokkal jutalmaz és büntet is, a „hűséges városokat” ugyanis kisegítheti, a renitenseket pedig cserben hagyhatja.

A rendszer ráadásul egyre átláthatatlanabb. Miskolcon gyakorlatilag már minden korábbi városi cég a holding alá tartozik, s egy egyszerű pénzügyi húzással azt is elérték, hogy közülük többnek a gazdálkodása kikerüljön a képviselő-testület látóköréből. A kulturális eseményeket, fesztiválokat – például a miskolci kocsonyaünnepet – rendező Cine-Mis Nonprofit Kft-ből például 0,5 százaléknyi tulajdonrészt eladott a város a Miskolc Holdingnak, s mivel ettől kezdve két tulajdonosa van a cégnek, s már nem 100 százalékig közvetlen önkormányzati tulajdon, így nem a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hanem a nevében eljáró polgármester. Ugyanezt a módszert alkalmazták a Miskolci Sportcentrum Kft. esetében is, amelyből 0,3 százalékot „adtak el” a holdingnak.

Korában a demokrácia jegyében működött egyfajta a kontroll az önkormányzati cégek felett: ezek felügyelő bizottságaiba például nemcsak kormánypárti, de ellenzéki képviselőket is beválasztottak, a taggyűlés maga az önkormányzat volt, s a gazdálkodási, pénzügyi bizottság is rendszeresen ellenőrizte a holdingos cégeket. Mára ez megváltozott, egy miskolci ellenzéki képviselő számára pedig szinte lehetetlen feladat aktuális gazdálkodási adatokhoz hozzájutni – mondta el lapunknak Tompa Sándor DK-s önkormányzati képviselő, aki maga is sérelmezte, hogy a Miskolc Holding tavalyi beszámolója még nem került fel a város honlapjára, pedig lassan vége a 2018-nak is.

Megkérdeztük a miskolci polgármesteri hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a stabilizációs törvény hatályba lépése óta ezek a hitelek mind kormányengedély kötelesek, tehát csak megalapozott, a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott célok érdekében lehet felvenni éven túli hitelt. Mindehhez annyit fűztek hozzá, hogy az önkormányzatnál a költségvetés és zárszámadás, a Holding esetében pedig az éves beszámolók pontosan tartalmazzák a hiteladatokat, ezek a dokumentumok pedig nyilvánosak.