Cégeiken keresztül nő a városok adóssága

Publikálás dátuma
2018.11.23. 07:30
Illusztráció. Forrás: Facebook/MVK Zrt.
A települések néhány év alatt újratermelték korábbi tartozásaik egy részét. A gazdasági adatok ráadásul egyre nehezebben megismerhetők.
Látszólag jót tett az önkormányzatokkal az Orbán-kormány, amikor 2011 és 2014 között az úgynevezett stabilizációs törvénnyel rendezte az adósságaikat, ám valójában megkötötte a kezüket. A jogszabály szigorú feltételeket szabott, előírta például, hogy a települések hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Szakértők szerint ez egyben „kiskorúsította” az önkormányzatokat, amelyek ettől kezdve csak olyan beruházásokat indíthattak el, amelyekre a kormány is rábólintott. Kiskapuk azonban maradtak a rendszerben: az úgynevezett kötelezettségvállalások például az önkormányzati tulajdonú cégeknél halmozódtak fel, vagyis azoknál a holdingoknál, amelyek egyre inkább egyfajta szovjet típusú nagyvállalati rendszerhez hasonlítanak, semmint településeket menedzselő cégekhez. Trükkök tucatjaival azt is elérték, hogy e cégek gazdálkodásait csak olyanok láthassák át száz százalékig, akik reggeltől estig a pénzügyi elemzéseket bújják, a képviselő-testületeket pedig sok helyütt ügyes húzással szintén kivették az ellenőrzési rendszerből.

Jó példa erre a Miskolc Holding működése, amelynek gazdálkodását a korábbi elnök-igazgató, Halmai Gyula segítségével elemeztük. Nem volt könnyű dolgunk, mert a miskolci városi honlapon a cég legfrissebb pénzügyi jelentése még 2016-os, a tavalyi gazdálkodási adatokat így csak a cégbíróságra leadott beszámolóból tudtuk kihámozni.
Miközben Miskolcot a második Orbán-kormány 36,2 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg a konszolidáció jegyében, a város cégeit tömörítő Miskolc Holding 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Ez az összeg egy évvel korábban 45 milliárd volt, vagyis az adósságteher ennyi idő alatt négymilliárd forinttal növekedett. A cégcsoport évi 19 milliárdos árbevételének nagy részét három forrásból szerzi: a vízmű évente 4,4 milliárdot, a helyi közlekedést biztosító ágazat 4,9 milliárdot, a távhőszolgáltató pedig 6,2 milliárdot termel. A Miskolc Holdingnak azonban az adósságállományán belül 2017-ben 16,4 milliárd forintnyi rövid lejáratú, azaz egy éven belül kifizetendő hitele volt, ami több, mint a három gigacég együttes éves árbevétele. S akkor még egy fillért sem fizettek a közel háromezer dogozónak, a rezsiről, felújításokról nem is beszélve. A kormány a rendkívüli támogatásokkal jutalmaz és büntet is, a „hűséges városokat” ugyanis kisegítheti, a renitenseket pedig cserben hagyhatja. A rendszer ráadásul egyre átláthatatlanabb. Miskolcon gyakorlatilag már minden korábbi városi cég a holding alá tartozik, s egy egyszerű pénzügyi húzással azt is elérték, hogy közülük többnek a gazdálkodása kikerüljön a képviselő-testület látóköréből. A kulturális eseményeket, fesztiválokat – például a miskolci kocsonyaünnepet – rendező Cine-Mis Nonprofit Kft-ből például 0,5 százaléknyi tulajdonrészt eladott a város a Miskolc Holdingnak, s mivel ettől kezdve két tulajdonosa van a cégnek, s már nem 100 százalékig közvetlen önkormányzati tulajdon, így nem a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hanem a nevében eljáró polgármester. Ugyanezt a módszert alkalmazták a Miskolci Sportcentrum Kft. esetében is, amelyből 0,3 százalékot „adtak el” a holdingnak. Korában a demokrácia jegyében működött egyfajta a kontroll az önkormányzati cégek felett: ezek felügyelő bizottságaiba például nemcsak kormánypárti, de ellenzéki képviselőket is beválasztottak, a taggyűlés maga az önkormányzat volt, s a gazdálkodási, pénzügyi bizottság is rendszeresen ellenőrizte a holdingos cégeket. Mára ez megváltozott, egy miskolci ellenzéki képviselő számára pedig szinte lehetetlen feladat aktuális gazdálkodási adatokhoz hozzájutni – mondta el lapunknak Tompa Sándor DK-s önkormányzati képviselő, aki maga is sérelmezte, hogy a Miskolc Holding tavalyi beszámolója még nem került fel a város honlapjára, pedig lassan vége a 2018-nak is. Megkérdeztük a miskolci polgármesteri hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a stabilizációs törvény hatályba lépése óta ezek a hitelek mind kormányengedély kötelesek, tehát csak megalapozott, a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott célok érdekében lehet felvenni éven túli hitelt. Mindehhez annyit fűztek hozzá, hogy az önkormányzatnál a költségvetés és zárszámadás, a Holding esetében pedig az éves beszámolók pontosan tartalmazzák a hiteladatokat, ezek a dokumentumok pedig nyilvánosak.

Hiába a nagy hiány, nem történt bűncselekmény

Az állam a hazai települések kétharmadától összesen 1369 milliárd forintnyi tartozást vett át: Budapestet például 217,7 milliárd, Pécset 45,7 milliárd, Miskolcot 36,2 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg: ez a három város rendelkezett a legnagyobb kötelezettséggel. A vidéki városok közül Pécs volt a legeladósodottabb, a baranyai megyeszékhely így tényleg fellélegezhetett a konszolidáció után. Tavaly nyáron viszont kiderült: komoly lyuk tátong a város költségvetésében: három önkormányzati cég, a Tüke Busz Zrt., a Tettye Forrásház Zrt. és a PVH Zrt. összesen 8,18 milliárd forint tőke- és 1,1 milliárd lízingtartozást halmozott fel. A kormány azonban újra Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a város, cserébe viszont politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert, akit azóta kormánypárti potentátokból álló tanácsadói és döntéshozói testület „segít”, s az államkincstár egyik embere felügyeli a megyeszékhely gazdálkodását. Az ügyben amúgy feljelentés is született, az ellenzéki politikus, Berkecz Balázs fordult a rendőrséghez, amely nemrégiben zárta le a nyomozást. Miután az Állami Számvevőszéktől azt a tájékoztatást kapta az eljáró Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy az érintett időszakban nem vizsgálták Pécs gazdálkodását, a hatóság megállapította: nem történt bűncselekmény, mert önmagában az eladósodás nem az. Vas András

Szerző
Témák
adósság Miskolc

Százmilliárdos lyukat tapasztana a kormány 37 milliárddal - és még kiadást is csökkentene

Publikálás dátuma
2018.11.23. 06:59

A kormány 37 milliárd forinttal megemeli az Egészségügyi Alap kasszáját – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Állami Számvevőszék „Fókuszban az egészségügyi szakrendelők” című jó gyakorlatok konferenciáján. Az EMMI államtitkára szerint nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat. A bejelentett összeg és az E-Alap idei hiánya között azonban még elég nagy a távolság. Úgy tudjuk: az egészségbiztosító költségvetésében körülbelül 100 milliárd forinttal van kevesebb, mint amennyi a rendszer működtetéséhez év végéig még szükség volna. Az összegből csak az ellátórendszer zökkenőmentes működtetésének biztosításához 60-70 milliárd forintra lenne szükség. Csak októberben több mint öt milliárddal nőtt az kórházak tartozása, a napi.hu minapi információi szerint ezzel az utolsó hónappal mintegy 51 milliárdra duzzadt az intézmények adóssága, további 25-30 milliárdos kiegészítésre pedig a gyógyszerkassza szorul. A kórházi beszállítók helyzetéről itt olvashat.  Hogy a kormány által most juttatott összeget mire szánják arról később az EMMI közleményt is kiadott. Eszerint a pluszforrásokból 6,5 milliárd forinttal emelik az összevont szakellátásra, több mint 23,5 milliárd forinttal a gyógyszer-támogatásra, csaknem 6 milliárd forinttal egyéb gyógyászati segédeszköz jogcímre és mintegy 900 millió forinttal a kötszer támogatásra fordítható keretet. Az emeléssel párhuzamosan olyan intézkedésekre (?) is sor kerül, amelyek éves szinten mintegy 5 milliárd forinttal csökkenhetik az Egészségbiztosítási Alap kiadásait. Az, hogy ez az utóbbi mondat pontosan mit takar, arról semmit sem tudni. Mint ahogyan arról sem, hogy mire jutottak, sikerült-e javítaniuk a kórházak gazdálkodásán a költségvetési felügyelőknek. Korábban írtunk arról, hogy: az intézmények negyven százalékánál már szeptember óta ott vannak a Pénzügyminisztériumból delegált költségvetési felügyelők. További 12 intézményt pedig maga az államtitkárság szakemberei vettek górcső alá, hogy hiteles adatokat gyűjtsenek az eladósodás okairól.
Szerző

Az állam kezében marad a kassza kulcsa: a kormány nem enged önállóságot a településeknek

Publikálás dátuma
2018.11.23. 06:45
Az 1700 működő önkormányzati hivatalból csak 700–800 tud majd pályázni, a többinek a bevételekből kell kigazdálkodnia a béremelé
Fotó: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
Egy település kezében sem akar pénzt hagyni a kormány, mert az már szuverenitást, önállóságot jelentene – nyilatkozta Schmidt Jenő, a legnagyobb önkormányzati szövetség elnöke.
Nagy a csend az önkormányzati tisztviselők béremelése körül, amióta a 2019-es költségvetési törvénybe a kormány beletette, hogy 11 milliárd forintot szán erre a célra. A „kiegyenlítő bérrendezési alapnak” nevezett keretről azonban még mindig csak azt lehet tudni, hogy arra majd pályázni lehet a hivatalokat fenntartó szegényebb településeknek. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még október elején kérte a belügyminisztert, hogy mondja meg, mikor és milyen feltételekkel írják ki a pályázatokat, de választ csak egy hónap elteltével kaptak. Ebben Pintér Sándor kijelentette, hogy a pályázatot csak a jövő évi költségvetési törvény hatályba lépése után, vagyis januárban tudják kiírni, s ezt a választ kaptuk mi is a tárca sajtóosztályától. Csakhogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) szerint ebben az esetben biztosan nem lehet a megemelt bérekre számítani a januári fizetések február 5-ig történő átutalásakor. Ráadásul ebben a rendszerben nem lehet kiszámítani, mekkora béremelésre kapnak fedezetet a települések, mit ítélnek meg nekik, pedig átlagosan 30-40 százalékos növelésre lenne szükség. Schmidt Jenő TÖOSZ elnök megerősítette azt is, hogy a 11 milliárd forintos bérrendezési alapba az állam egy fillért sem tesz majd bele, a fedezetet a nagyjából 150 gazdagabb önkormányzattól elvont „szolidaritási hozzájárulás” adja. Azt, hogy mennyit kell majd befizetniük 2019-ben, a belügyi tárca vezetője és a pénzügyminiszter idén december 21-ig határozhatja meg a törvény szerint. Az országos érdekszövetség vezetője úgy véli, az 1700 működő önkormányzati hivatalból 7-800 tud majd pályázni, a többieknek a nem elvont bevételeikből kell kigazdálkodni a béremelést. A hazai önkormányzatok több mint felét tömörítő szervezet elnöke szerint nem tekinthető valódi béremelésnek ez a megoldás, csak bérkiegészítésnek, ami bármikor megszüntethető. Schmidt Jenő utalt rá, hogy az állam épp most szabja át saját hivatali dolgozóinak bérezését a kormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal, amiből az derül ki, hogy mindenhol egyedi béreket akarnak megállapítani. Így végképp érthetetlen, hogy miért nem akarja a kormány törvényben is rögzíteni egy ugyanilyen egyedi bérrendszer alapjait az önkormányzati tisztviselőknél, helyette miért alkalmazza a pénzügyi kényszert.  Az Orbán-kormány nem megy bele nyílt konfliktusokba az önkormányzatokkal, de egyértelmű a filozófiája: megengedem, hogy helyi adót szedjetek, de én rendelkezem a pénz felett és én csinálom meg a fejlesztéseket, beruházásokat – értékelte a helyzetet lapunknak a TÖOSZ vezetője. A miértre szerinte egyszerű a válasz: nem akarja a kormány, hogy bárhol komolyabb pénz maradjon, mert az szuverenitást, önállóságot jelent. Az újabb komoly elvonással hamarosan szembesülnek az olyan hatalmas adóbevétellel rendelkező városok, mint Budaörs, Százhalombatta vagy Paks és Tiszaújváros, de hiába tiltakoznának, mehetnek a közigazgatási bíróságra, ami persze az államnak ad majd igazat. Ha egy polgármesternek lennének tervei, a városnak igényei, akkor persze ki lehetne vetni újabb helyi adókat is, de a kormány pontosan tudja, hogy például a földadóba sorra buknának bele a helyi vezetők. Így az önkormányzati választás előtt még biztosan nem történik semmi.   

Kevesen adnak, nem mindenki kap

 A kiegészítő bérrendezési alapnak elkeresztelt 11 milliárd forintos keretből azok az önkormányzatok kérhetnek támogatást a hivatali dolgozók bérének emeléséhez, ahol a 2017-es helyi adóbevételek egy lakosra számított értéke nem érte el a 38 ezer forintot. Ez alatt hét kategóriába sorolták be a településeket az adóbevételeik alapján, s ahogy közelednek a fenti összeghez, úgy csökken a támogatás mértéke. Mivel azonban a pénzt csak 2019.december 31-ig használhatják fel, senki nem tudja, lesz-e folytatás 2020-ban, vagy utána. Az állam a 3 ezer fő alatti községekben maximum 8 köztisztviselő bérét támogatja, 5-11 ezer lakosnál minimum 14, maximum 23 fő a megengedett, a városok ugyanígy a népesség szerint 10-85 alkalmazottal intézhetik az ügyeket, a megyei jogú városokban pedig 76 és 282 között mozog a támogatott létszám.