Theresa May szerint elérhető közelségbe került a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) körülményeiről, miután egyetértés született a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert körvonalazó politikai deklaráció szövegtervezetéről.
A brit miniszterelnök a Downing Streeten, hivatala előtt elmondott rövid csütörtök délutáni sajtónyilatkozatában az MTI összefoglalója szerint kijelentette: Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tartott előző esti „jó, részletes” brüsszeli megbeszélésén felvázolta, hogy London álláspontja szerint mit kell tartalmaznia a jövőbeni kapcsolatokról szóló politikai deklaráció tervezetének. Ezután megbízták a két fél tárgyalóküldöttségeit, hogy egész éjszaka folytassák a munkát, és ennek eredményeként jött létre a megállapodás London és az Európai Bizottság között a deklaráció szövegéről – tette hozzá.
May szerint ez a megfelelő megállapodás az Egyesült Királyság számára, mivel teljesíti a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás döntését, visszaadja London hatáskörébe az Egyesült Királyság határainak, pénzének és jogalkotásának ellenőrzését, úgy, hogy közben védelmezi a munkahelyeket, az ország biztonságát és területi integritását.
A tagállamok vezetőin a sor
May hangsúlyozta, hogy a majdani kapcsolatrendszer szövegtervezetéről szóló megállapodás egyelőre London és az Európai Bizottság között jött létre, és most a többi 27 EU-tagállam vezetőin a sor, hogy vasárnapi soron kívüli EU-csúcsig hátralévő időben megvizsgálják az egyezményt.
A brit miniszterelnök kijelentette: addig ő személyesen is beszél a többi uniós ország vezetőivel. Felidézte, hogy már előző este tárgyalt Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, és ennek alapján bízik abban, hogy vasárnap olyan egyezményt sikerül elfogadtatni, amely az Egyesült Királyság alkotta „egész család” javát szolgálja, beleértve Gibraltárt is.
A spanyol kormányfő a minap kijelentette, hogy nem fogja aláírni a Brexit-megállapodást, ha a tervezet nem tartalmazza, hogy a Spanyolország déli csücskén fekvő, de brit fennhatóságú Gibraltár jövőjéről továbbra is közvetlen kétoldalú brit-spanyol tárgyalásokon kell dönteni, és nem a Brexit-egyezség keretében.
May közölte: szombaton, a soron kívüli EU-csúcs előtt visszatér Brüsszelbe, és ismét tárgyal Junckerrel a megállapodási folyamat lezárásáról.
May: „Egyszer és mindenkorra” véget ér az EU-polgárok szabad bevándorlása
Később May, aki a politikai nyilatkozat csütörtökön véglegesített tervezetét ismertette délutáni alsóházi felszólalásában a képviselőkkel, közölte: az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazó politikai deklaráció sok egyéb célkitűzés mellett „egyszer és mindenkorra véget vet” az EU-állampolgárok megkötések nélküli betelepülésének, ugyanakkor garantálja a már az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jelenlegi jogosultságainak további érvényesülését. A szakképzettséget előnyben részesítő majdani új brit bevándorlási szabályozás nem azt veszi figyelembe, hogy ki honnan jött, hanem azt, hogy ki mivel tud hozzájárulni az Egyesült Királyság életéhez – tette hozzá.
May a parlamentben elmondta, hogy a deklaráció előirányozza egy olyan új szabadkereskedelmi térség létrehozását az EU-val, amelyben nem lennének vámok, illetékek, egyéb pénzügyi terhelések és mennyiségi korlátozások. A brit miniszterelnök szerint ez lenne az első ilyen jellegű megállapodás az EU és a világ bármely fejlett gazdasága között.
May döntő fontosságúnak nevezte, hogy a majdani kapcsolatrendszerről szóló szövegtervezetben egyértelműen szerepel a lehetőség az Egyesült Királyság független kereskedelempolitikájának kialakítására az EU-hoz fűződő szabadkereskedelmi kapcsolatrendszerrel párhuzamosan.
A politikai deklaráció egyik legsarkalatosabb, újnak tűnő eleme utalást tesz alternatív lehetőségekre annak érdekében, elkerülhető legyen az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közötti 499 kilométeres határszakaszon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítása.
A Brexit feltételeiről szóló megállapodástervezetben még az szerepel, hogy szükség esetén egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, tartalékmegoldásként az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülésére, arra az esetre, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jönne létre átfogó megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kétoldalú kereskedelmi kapcsolatrendszeréről. Ezt súlyos bírálatok érik elsőssorban a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-tábora részéről, azzal az érvvel, hogy ennek alapján az Egyesült Királyság meghatározatlan időre „beleragadhat” egy vámuniós mechanizmusba az EU-val, úgy, hogy nem tud más országokkal saját kereskedelmi egyezményeket kötni.
A majdani kapcsolatrendszerről szóló deklarációban azonban – és ezt Theresa May is hangsúlyozta alsóházi tájékoztatójában – egyértelmű utalás szerepel arra, hogy sem London, sem az EU nem is kívánja alkalmazni ezt a tartalékmegoldást, mivel az elsődleges cél az, hogy az átmeneti időszak végére, 2021. január 1-jére érvényben legyen az új kétoldalú kapcsolatrendszer, amely önmagában szükségtelenné tenné a határellenőrzést.
May ismertetése szerint „abban a valószínűtlen esetben” is, ha „valaha egyáltalán szükség lenne” a tartalékmegoldásra, a cél az, hogy ennek gyorsan a helyébe lépjen vagy a végleges kapcsolatrendszer, vagy valamilyen alternatív megoldás. Az alternatív lehetőségek között szerepelhet a fizikai határellenőrzés elkerülése technológiai eszközökkel, és ezek előkészületi munkálatai még a Brexit előtt megkezdődnek – mondta a brit kormányfő.
A politikai deklaráció tervezetét azonban mindezek ellenére ismét heves bírálatok érték a kormányfői felszólalást követő alsóházi vitában, és elemzői vélemények szerint ez növeli annak a kockázatát, hogy a megállapodástervezetet a londoni parlament nem fogja elfogadni. Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelyének szakértői csütörtök esti gyorselemzésükben közölték: a negatív parlamenti reakciók alapján az eddigi 60 százalék helyett immár 75 százalékosra taksálják annak az esélyét, hogy a Brexit-megállapodáscsomagot a londoni alsóház a december második hetére valószínűsíthető szavazáson elutasítja.
