Lehetetlen vállalkozás

A tavalyi 24 milliárd forintról 40 milliárd forintra emelte a kormány az álláskeresők, illetve a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatására kiírt pályázatok együttes keretösszegét. A kettő közül az utóbbiakat megcélzó az igazán fontos, mert míg az álláskeresők esetében ez nem több, mint megélhetésüket segíteni kívánó szociális intézkedés, addig a jól felkészített fiatalok vállalkozóvá válásának elősegítésével az a rátermett, produktív, innovatív vállalkozói réteg teremthető meg, amely biztosítja az ország megfelelő ütemű fejlődését. A jelenlegi garnitúra erre teljességgel alkalmatlan.

A mai magyar vállalkozói réteg alapvetően a rendszerváltáskor jött létre, sokan közülük nem találtak ki semmi újat, egyszerűen átvették a korábban állami cégek által elvégzett feladatokat. Gyakran kapcsolati tőkéjük vagy gátlástalanságuk tette gazdaggá a kiemelkedőket, de egészében véve a szféra teljesítménye - a támogatások ellenére - nemhogy erősödött volna azóta, hanem gyengült is a külföldi konkurenciával folytatott versengésben. Nem csak a koruk miatt kiesők - a vállalkozók háromnegyede 40 éven felüli - egyszerű utánpótlására van tehát szükség, hanem minőségi váltásra.

A magyar fiatalok vállalkozói hajlandósága rendkívül alacsony. Egy jó tíz évvel ezelőtti - a kezdő vállalkozói aktivitást vizsgáló, majd ötven országra kiterjedő - felmérés rangsorában Belgiummal az utolsó helyet foglaltuk el. A helyzet azóta sem javult. A legutóbbi statisztikai adatok alapján egyre kevesebb fiatal vállalkozik, csökken az önfoglalkoztató fiatalok száma, és a felsőoktatási hallgatók többsége sem saját cégében képzeli el a jövőjét.

Fölöttébb kétséges, hogy ezen az állapoton a kormány által meghirdetett pályázat változtatni tudna, hiszen a bevonhatók száma néhány ezer fő. Legalábbis az EU-ba történt belépésünk óta minden évben indultak hasonló programok, a legcsekélyebb eredmény nélkül. Még nagyobb baj, hogy a szükséges minőségi váltás sem valósulhat meg így. Idézek a kiírásból: "A potenciális vállalkozók a támogatott szervezetek által nyújtott képzési programok teljesítésével szerezhetik meg a vállalkozásindításhoz szükséges kompetenciákat. Ezeken a terv szerint elsajátíthatják az alapvető jogi, pénzügyi, gazdálkodási, munkaszervezéssel, gazdálkodással és irányítással kapcsolatos ismereteket, megismerhetik a vállalkozási formák típusait, képessé válhatnak előkészíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit."

Tényleg elhiszi valaki is, hogy e pár hetes gyorstalpalókat elvégző fiataloktól többre telik majd vállalkozóként, mint a jelenlegiektől, akik nagy részének "vállalkozói vénájából" csak annyira futja, hogy két, egymástól húsz méterre lévő vegyesbolt között nyissanak egy harmadikat? Ha komolyan gondoljuk szándékunkat a szféra megerősítésére, akkor az oktatásban kell keresnünk a megoldást. Az Unió által fejlesztendőként vagy két évtizede megjelölt - s Magyarország által is elfogadott - nyolc kulcskompetencia között ott szerepel a vállalkozói is, bár igazán kezdeni valamit ezzel sehol sem tudtak.

A jelenlegi kormány - ahogy a korábbiak is - a pénzügyi képzés beindításától várja a vállalkozói aktivitás növekedését. Eredetileg ezt a pénzügyi tudatosság erősítésére szánták - s főleg a hitelproblémákkal indokolták -, de arra is tökéletesen értelmetlen és felesleges. Hazai és összehasonlító nemzetközi kutatások szerint a lakosság pénzügyi alapismeretei nem maradnak el a nemzetközi átlagtól, vagyis ezzel nem magyarázható, hogy nálunk miért okozott gondot a hitelezés. A kutatási eredmények azt is mutatják, hogy még a pénzügyekben jártasabb magyar fiatalok is alig mernek, akarnak vállalkozni. A pénzügyi képzés tehát a vállalkozói aktivitás erősítésére is alkalmatlan.

Egy 2011-es adat szerint a Budapesti Gazdasági Főiskola végzett hallgatónak mindössze 1%-a indított saját vállalkozást. Abszurd az a feltételezés, hogy egy lényegesen felületesebb képzés jobb eredménnyel járna. A fiatalok vállalkozói aktivitásának növekedését a gyakorlati vállalkozói képzésben való részvételükkel lehet biztosítani (ezt uniós felmérés bizonyítja, mely szerint a résztvevők egyötöde tanulmányai befejezése után saját céget alapít).

A vállalkozói tevékenység gyakorlásának nem csak a kezdő vállalkozói aktivitás növelésében van szerepe, legalább ilyen fontos az is, hogy a legalkalmasabb terepet nyújtja a fiatalok innovatív gondolkozásának fejlesztéséhez. Itt ugyanis arra vannak késztetve a diákok, hogy próbáljanak piacképes termékeket kitalálni. Minél többször lépnek piacra áruikkal - és találkoznak annak értékítéletével -, annál jobban lesznek ösztönözve arra, hogy törjék a fejüket, mivel érhetnek el sikert, annál inkább rögzül bennük ez a gondolkodásmód. A kormány által indított programoknak legfeljebb a képzéseket lebonyolító cégek látják hasznát. A gyakorlati vállalkozói képzés - közoktatásban történő - általánossá tétele nélkül bármely, a fiatalok vállalkozói aktivitásának növelését célzó próbálkozás lehetetlen vállalkozás.