Előfizetés

Moszkvának adta ki a  Budapesten elfogott fegyverkereskedőket a kormány, noha az amerikai szolgálatok kapták el őket

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2018.11.23. 08:05
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az orosz kereskedőket akkor kapták el, amikor honvédségtől leselejtezett gépágyúkat akartak elpasszolni egy feltételezett drogkartellnek. Kiadatásukkor a magyar állam két tűz közé került.
Megdöbbentő fegyverbizniszről és az ebből következő diplomáciai fiaskóból számol be rendkívül részletesen, bizonyítékok bemutatásával a Direkt36. 
Cikkük szerint 2016-ban az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal  (DEA) olyan orosz fegyverkereskedőket húzott csőbe Budapesten, akik könnyű -és nehézfegyverzetet adtak volna el egy mexikói drogkartellnek. A nepperek konkrétan tankelhárító rakétákat, gépágyúkat, gépkarabélyokat és pisztolyokat kínálgattak a mexikói vevőknek, akik valójában fedett amerikai ügynökök voltak.
Az orosz kereskedők – Vlagyimir Ljubisin és azonos nevű fia – egy magyar cégen keresztül szerették volna eladni a javarészt honvédségtől vásárolt inkurrens, azaz leselejtezve beszerzett arzenált. Az sem érdekelte őket különösképpen, hogy a vevő bevallottan amerikai hatósági helikopterek ellen keresett ütőképes fegyverzetet, sőt, megegyezés részeként ők maguk is beszálltak volna a kartell európai kokainterjesztési hálózatába. A feleket egy török üzletember hozta össze – 2016 novemberében pedig megtörtént a „termékbemutató” is egy Budapest környéki raktárban. A nagy üzlet helyett azonban az oroszokra a TEK kommandós csapata várt, elfogásukat pedig a csapdát is állító DEA irányította. 
Az ügy gyanúsítottjait letartóztatták, ám a bonyodalmak csak itt kezdődtek - írja a tényfeltáró portál; míg a török fél amerikai kiadatása pillanatokon belül megtörtént, az oroszok előbb menekültkérelmet adtak be Magyarországon, aztán az orosz állam is kérte kiadatásukat. A magyar állam két tűz közé került diplomáciai értelemben, végül pedig a keleti oldalt választotta. Hogy ennek milyen következményi lettek, és mi vár az orosz nepperekre, az kiderül az eredeti cikkből, melyet teljes terjedelmében ide kattintva olvashatnak el. 

Cégeiken keresztül nő a városok adóssága

Doros Judit
Publikálás dátuma
2018.11.23. 07:30
Illusztráció. Forrás: Facebook/MVK Zrt.
A települések néhány év alatt újratermelték korábbi tartozásaik egy részét. A gazdasági adatok ráadásul egyre nehezebben megismerhetők.
Látszólag jót tett az önkormányzatokkal az Orbán-kormány, amikor 2011 és 2014 között az úgynevezett stabilizációs törvénnyel rendezte az adósságaikat, ám valójában megkötötte a kezüket. A jogszabály szigorú feltételeket szabott, előírta például, hogy a települések hitelt csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Szakértők szerint ez egyben „kiskorúsította” az önkormányzatokat, amelyek ettől kezdve csak olyan beruházásokat indíthattak el, amelyekre a kormány is rábólintott. Kiskapuk azonban maradtak a rendszerben: az úgynevezett kötelezettségvállalások például az önkormányzati tulajdonú cégeknél halmozódtak fel, vagyis azoknál a holdingoknál, amelyek egyre inkább egyfajta szovjet típusú nagyvállalati rendszerhez hasonlítanak, semmint településeket menedzselő cégekhez. Trükkök tucatjaival azt is elérték, hogy e cégek gazdálkodásait csak olyanok láthassák át száz százalékig, akik reggeltől estig a pénzügyi elemzéseket bújják, a képviselő-testületeket pedig sok helyütt ügyes húzással szintén kivették az ellenőrzési rendszerből.

Jó példa erre a Miskolc Holding működése, amelynek gazdálkodását a korábbi elnök-igazgató, Halmai Gyula segítségével elemeztük. Nem volt könnyű dolgunk, mert a miskolci városi honlapon a cég legfrissebb pénzügyi jelentése még 2016-os, a tavalyi gazdálkodási adatokat így csak a cégbíróságra leadott beszámolóból tudtuk kihámozni.
Miközben Miskolcot a második Orbán-kormány 36,2 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg a konszolidáció jegyében, a város cégeit tömörítő Miskolc Holding 2017-et 49,5 milliárd forintos kötelezettségvállalással zárta. Ez az összeg egy évvel korábban 45 milliárd volt, vagyis az adósságteher ennyi idő alatt négymilliárd forinttal növekedett. A cégcsoport évi 19 milliárdos árbevételének nagy részét három forrásból szerzi: a vízmű évente 4,4 milliárdot, a helyi közlekedést biztosító ágazat 4,9 milliárdot, a távhőszolgáltató pedig 6,2 milliárdot termel. A Miskolc Holdingnak azonban az adósságállományán belül 2017-ben 16,4 milliárd forintnyi rövid lejáratú, azaz egy éven belül kifizetendő hitele volt, ami több, mint a három gigacég együttes éves árbevétele. S akkor még egy fillért sem fizettek a közel háromezer dogozónak, a rezsiről, felújításokról nem is beszélve. A kormány a rendkívüli támogatásokkal jutalmaz és büntet is, a „hűséges városokat” ugyanis kisegítheti, a renitenseket pedig cserben hagyhatja. A rendszer ráadásul egyre átláthatatlanabb. Miskolcon gyakorlatilag már minden korábbi városi cég a holding alá tartozik, s egy egyszerű pénzügyi húzással azt is elérték, hogy közülük többnek a gazdálkodása kikerüljön a képviselő-testület látóköréből. A kulturális eseményeket, fesztiválokat – például a miskolci kocsonyaünnepet – rendező Cine-Mis Nonprofit Kft-ből például 0,5 százaléknyi tulajdonrészt eladott a város a Miskolc Holdingnak, s mivel ettől kezdve két tulajdonosa van a cégnek, s már nem 100 százalékig közvetlen önkormányzati tulajdon, így nem a képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, hanem a nevében eljáró polgármester. Ugyanezt a módszert alkalmazták a Miskolci Sportcentrum Kft. esetében is, amelyből 0,3 százalékot „adtak el” a holdingnak. Korában a demokrácia jegyében működött egyfajta a kontroll az önkormányzati cégek felett: ezek felügyelő bizottságaiba például nemcsak kormánypárti, de ellenzéki képviselőket is beválasztottak, a taggyűlés maga az önkormányzat volt, s a gazdálkodási, pénzügyi bizottság is rendszeresen ellenőrizte a holdingos cégeket. Mára ez megváltozott, egy miskolci ellenzéki képviselő számára pedig szinte lehetetlen feladat aktuális gazdálkodási adatokhoz hozzájutni – mondta el lapunknak Tompa Sándor DK-s önkormányzati képviselő, aki maga is sérelmezte, hogy a Miskolc Holding tavalyi beszámolója még nem került fel a város honlapjára, pedig lassan vége a 2018-nak is. Megkérdeztük a miskolci polgármesteri hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a stabilizációs törvény hatályba lépése óta ezek a hitelek mind kormányengedély kötelesek, tehát csak megalapozott, a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott célok érdekében lehet felvenni éven túli hitelt. Mindehhez annyit fűztek hozzá, hogy az önkormányzatnál a költségvetés és zárszámadás, a Holding esetében pedig az éves beszámolók pontosan tartalmazzák a hiteladatokat, ezek a dokumentumok pedig nyilvánosak.

Hiába a nagy hiány, nem történt bűncselekmény

Az állam a hazai települések kétharmadától összesen 1369 milliárd forintnyi tartozást vett át: Budapestet például 217,7 milliárd, Pécset 45,7 milliárd, Miskolcot 36,2 milliárd forintnyi tehertől szabadította meg: ez a három város rendelkezett a legnagyobb kötelezettséggel. A vidéki városok közül Pécs volt a legeladósodottabb, a baranyai megyeszékhely így tényleg fellélegezhetett a konszolidáció után. Tavaly nyáron viszont kiderült: komoly lyuk tátong a város költségvetésében: három önkormányzati cég, a Tüke Busz Zrt., a Tettye Forrásház Zrt. és a PVH Zrt. összesen 8,18 milliárd forint tőke- és 1,1 milliárd lízingtartozást halmozott fel. A kormány azonban újra Pécs segítségére sietett, 9,5 milliárdos hitelt kapott a város, cserébe viszont politikai gyámság alá helyezték Páva Zsolt polgármestert, akit azóta kormánypárti potentátokból álló tanácsadói és döntéshozói testület „segít”, s az államkincstár egyik embere felügyeli a megyeszékhely gazdálkodását. Az ügyben amúgy feljelentés is született, az ellenzéki politikus, Berkecz Balázs fordult a rendőrséghez, amely nemrégiben zárta le a nyomozást. Miután az Állami Számvevőszéktől azt a tájékoztatást kapta az eljáró Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy az érintett időszakban nem vizsgálták Pécs gazdálkodását, a hatóság megállapította: nem történt bűncselekmény, mert önmagában az eladósodás nem az. Vas András

Százmilliárdos lyukat tapasztana a kormány 37 milliárddal - és még kiadást is csökkentene

Danó Anna
Publikálás dátuma
2018.11.23. 06:59

A kormány 37 milliárd forinttal megemeli az Egészségügyi Alap kasszáját – jelentette be Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár az Állami Számvevőszék „Fókuszban az egészségügyi szakrendelők” című jó gyakorlatok konferenciáján. Az EMMI államtitkára szerint nem megengedhető, hogy egészségügyi intézmények vezetői ne tartsák be a gazdálkodásukra vonatkozó törvényi előírásokat. A bejelentett összeg és az E-Alap idei hiánya között azonban még elég nagy a távolság. Úgy tudjuk: az egészségbiztosító költségvetésében körülbelül 100 milliárd forinttal van kevesebb, mint amennyi a rendszer működtetéséhez év végéig még szükség volna. Az összegből csak az ellátórendszer zökkenőmentes működtetésének biztosításához 60-70 milliárd forintra lenne szükség. Csak októberben több mint öt milliárddal nőtt az kórházak tartozása, a napi.hu minapi információi szerint ezzel az utolsó hónappal mintegy 51 milliárdra duzzadt az intézmények adóssága, további 25-30 milliárdos kiegészítésre pedig a gyógyszerkassza szorul. A kórházi beszállítók helyzetéről itt olvashat.  Hogy a kormány által most juttatott összeget mire szánják arról később az EMMI közleményt is kiadott. Eszerint a pluszforrásokból 6,5 milliárd forinttal emelik az összevont szakellátásra, több mint 23,5 milliárd forinttal a gyógyszer-támogatásra, csaknem 6 milliárd forinttal egyéb gyógyászati segédeszköz jogcímre és mintegy 900 millió forinttal a kötszer támogatásra fordítható keretet. Az emeléssel párhuzamosan olyan intézkedésekre (?) is sor kerül, amelyek éves szinten mintegy 5 milliárd forinttal csökkenhetik az Egészségbiztosítási Alap kiadásait. Az, hogy ez az utóbbi mondat pontosan mit takar, arról semmit sem tudni. Mint ahogyan arról sem, hogy mire jutottak, sikerült-e javítaniuk a kórházak gazdálkodásán a költségvetési felügyelőknek. Korábban írtunk arról, hogy: az intézmények negyven százalékánál már szeptember óta ott vannak a Pénzügyminisztériumból delegált költségvetési felügyelők. További 12 intézményt pedig maga az államtitkárság szakemberei vettek górcső alá, hogy hiteles adatokat gyűjtsenek az eladósodás okairól.