Ne tűzzék napirendre a "rabszolgatörvényt" - üzenik a szocialisták és régen a fideszesek is ezt akarták

Publikálás dátuma
2018.11.23 18:45
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hétfőn kell dönteniük a képviselőknek arról, tárgyaljon-e az Országgyűlés a Kósa-Szatmáry féle törvényjavaslatról. Egy éve és hét hónapja egy ehhez kísértetiesen hasonlító módosítást a fideszes képviselőkkel egyetértésben már elkaszált a gazdasági bizottság.
Nem csitul a szakszervezetek haragja és a dühe a két kormánypárti képviselő munkaidő szervezéssel összefüggő kérdésekről beadott törvényjavaslata miatt. Nem véletlen, hogy a keresztségben a rabszolgatörvény címet kapta, mert mint megírtuk, azzal, hogy az eddig 250 óra túlmunkakeretet 400 órára tervezik emelni, emellett az eddig egy éves munkaidőkeretet három évre tolnák ki, minden magyarázkodás ellenére tisztán látszik, ebből a dolgozók nem jönnének jól ki. Az sem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők már a kezdetén igyekszenek meggátolni, hogy magasabb, például plenáris ülésen is tárgyalja a tervezetet az Országgyűlés. Bangóné Borbély Ildikó és Molnár Gyula szocialista képviselők azt írták levelükben a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökének a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek, hogy ne tűzze napirendre a munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjávaI összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ha valaki utána szeretne nézni mi is ez, a parlamenti irományok között a T/3628 számon megtalálja.)

Az előrevetíthető, hogy a bizottság ellenzéki oldala nem fogja támogatni a napirendre vételt, de megkockáztatják, hogy a kormánypárti képviselők hasonlóképpen vélekednek majd. Történt már ilyen vélemény-együttállás, mégpedig egy ugyanilyen tartalmú törvényjavaslat tárgyalásakor, egy éve és hét hónapja. Akkor a gazdasági bizottság tárgyalta volna a Munka törvénykönyve hasonló szellemű  módosítását, amit a fideszes Bánki Erik, a bizottság elnöke nyújtott be. Ennél sem volt társadalmi egyeztetés, senki nem kérte ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, nem tárgyaltak senkivel a módosításról és hatástanulmány sem készült. Az ülés elején azonban szót kaphattak a szakszervezeti konföderációk vezetői, akik nem javasolták a törvényjavaslat továbbvitelét.

És ami meglepő, a fideszes képviselők közül ketten is felszólaltak és szintén a javaslat visszavonását indítványozták. Bencsik János, aki a tatai medencében képviselő jelenleg is, akár a munkaszervezésről most ismét fellángoló vitában is elmondhatná akkor hangoztatott érveit, hogy miért nem jó ilyen módon belenyúlni a munkahelyek életébe. A három helyi ipari park dolgozóival szoros kapcsolatot tartó honatya beszámolt arról, hogy sűrűn látogatták a különböző üzemek képviselői és segítségét kérték, nehogy életbe lépjen a munkásellenes törvény. Az akkori módosítási javaslatból is levezethető volt a két-három hétig tartó folyamatos munka, a pihenőidő elvétele, ami sem emberi oldalról nem volt elfogadható, emellett veszélyeztette volna a munkahelyi biztonságot is - állapította meg a képviselő beszédében. A múlt év áprilisi bizottsági ülés idején a munkahelyi balesetek száma Komárom-Esztergom megyében nőtt, az okok között pedig a koncentráció hiánya kiemelkedő helyen szerepelt. A képviselő következtetése szerint ez a feszített munkarendnek, a pihenőidő rövidségének is betudható.  Galambos Dénes szintén fideszes képviselő pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben.
A korábban munkaügyekért és foglalkoztatásért felelős államtitkárként is ügyködő Czomba Sándor bizottsági alelnökeként átlátva a helyzetet hasonló álláspontra jutott, és javasolta vonják vissza a módosítást. A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan megszavazták ezt, így bő másfél évig nyugvópontra jutott az ügy.
A hétfői folytatás a vállalkozásfejlesztési bizottságban még többesélyes kimenetelű.
Szerző
2018.11.23 18:45
Frissítve: 2018.11.23 21:20

A válság óta megduplázódott a milliárdosok száma, sosem volt még ennyi pénze a gazdagoknak

Publikálás dátuma
2019.01.21 12:42

Fotó: /
Tovább nyílt a vagyonolló tavaly. A világszerte fizetett adóknak csak 4 százaléka származik a gazdagoktól, míg a 26 leggazdagabbnak annyi pénze van, mint másik 5 milliárd embernek együtt.
"A gazdagok és szegények közötti egyre szélesedő szakadék ellehetetleníti a szegénység elleni harcot, károsítja a gazdaságot és szítja az emberek dühét" - mondta Winnie Byanyima, az Oxfam International vezérigazgatója. 2018-ban még tovább nyílt a vagyonolló a leggazdagabbak és a legszegényebbek között, hívta fel rá a figyelmet a nemzetközi civil szervezet a hétfőn közzétett éves egyenlőtlenségi jelentésében, mint azt az Euronews kiszúrta.
Tavaly a 26 leggazdagabb ember vagyona egyenlő volt az emberiség legszegényebb felének összvagyonával
- írják. Világszerte 10 ezer ember hal meg naponta azért, mert pénz híján nem fér hozzá egészségügyi ellátáshoz. Egyes helyeken - például a brazíliai Sao Pauloban - átlag 25 évvel élnek rövidebb ideig a szegény környékek lakói, mint a jómódúak. A férfiaknak világszerte másfélszer annyi tulajdona van, mint a nőknek, és a cégek 86 százalékát vezetik. A nők eközben 10 trillió dollár értékű munkát végeznek fizetetlenül, láthatatlanul, otthonaikban takarítva, mosva és főzve a férfiakra.
A 2008-as pénzügyi válság óta megduplázódott a milliárdosok száma
- mutatott rá az Oxafam. A leggazdagabbak vagyona tavaly összesen 900 milliárd dollárral (252 ezer milliárd forinttal) nőtt, ami napi 2,5 milliárd dolláros (700 milliárd forintos) növekedésnek felel meg, miközben a világ legszegényebb felének összvagyona átlagosan 11 százalékkal csökkent - húzta alá a civil szervezet. Soha a bolygó történetében nem volt ekkora vagyona a leggazdagabbaknak, míg eközben az emberiség fele napi nagyjából 1500 forintból kell megéljen.
Az adók szintje évtizedek óta most a legalacsonyabb
- állapították még meg. "Ha megfordulna a tendencia, a kormányok többségének elég bevétele lenne a közkiadások finanszírozására" - vélekedett a szervezet, hangsúlyozva, hogy a gazdagok aránytalanul kevés adót fizetnek. Az Oxfam szerint a világszerte megfizetett adópénzek mindössze 4 százaléka fakad a gazdagok megadóztatásából - 96 százalékot a szegények fizetnek.
2019.01.21 12:42

Magyar cégeket is érint a Brexit-kockázat

Publikálás dátuma
2019.01.21 10:30

Fotó: Shutterstock/
A három évvel ezelőtti Brexit-népszavazás óta a brit hátterű hazai cégek számának emelkedése megállt, dolgozóik száma pedig csökken.
A 2016-os Brexit-népszavazás óta befagyott a brit hátterű hazai vállalkozások addig töretlenül emelkedő száma - közli a céginformációval foglalkozó Opten. Míg 2004-ben 1525 szigetországi kötődésű hazai társaságot tartottak számon, addig a szám folyamatos emelkedéssel 2016-ra 2309-re nőtt. Az ív azonban itt megtört: a rákövetkező évben 2307, majd tavaly 2304 ilyen társaságot tartottak nyilván, ami tehát némi csökkenéssel lényegében nem mutat változást. A Brexit-hatás az alkalmazotti létszámra is kihatott. Míg 2016 júniusában e cégeknél 73 ezren dolgoztak, addig jelenleg már csak 69 ezren. Eközben ráadásul bővült az általános hazai foglalkoztatás. A brit hátterű vállalkozások között az átlagnál jóval nagyobbak is érintettek, vagyis nemzetgazdasági szerepük kiemelkedő. Az összetett tulajdonosi láncokat és a közvetett kapcsolatokat is hozzászámítva számuk már 2900-ra rúg. Ráadásul a külkereskedelmi és áttételes beszállítói láncokon keresztül beágyazottságuk még mélyebb. Bár az árfolyamváltozás egyes cégekre jótékonyan hathat, addig mások számára akár végzetes következményekkel is járhat. A vámok változása szintén szórhatja a mezőnyt. Minél több szálon kötődik egy hazai gazdálkodó az Egyesült Királysághoz, az elkövetkező időszakban annál nagyobb kockázatot visel. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a Brexit kimenetelének tovagyűrűző hatásai tömegek megélhetését érinthetik Magyarországon - állapítja meg az Opten.
Szerző
2019.01.21 10:30
Frissítve: 2019.01.21 10:30