Ne tűzzék napirendre a "rabszolgatörvényt" - üzenik a szocialisták és régen a fideszesek is ezt akarták

Publikálás dátuma
2018.11.23 18:45
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Hétfőn kell dönteniük a képviselőknek arról, tárgyaljon-e az Országgyűlés a Kósa-Szatmáry féle törvényjavaslatról. Egy éve és hét hónapja egy ehhez kísértetiesen hasonlító módosítást a fideszes képviselőkkel egyetértésben már elkaszált a gazdasági bizottság.
Nem csitul a szakszervezetek haragja és a dühe a két kormánypárti képviselő munkaidő szervezéssel összefüggő kérdésekről beadott törvényjavaslata miatt. Nem véletlen, hogy a keresztségben a rabszolgatörvény címet kapta, mert mint megírtuk, azzal, hogy az eddig 250 óra túlmunkakeretet 400 órára tervezik emelni, emellett az eddig egy éves munkaidőkeretet három évre tolnák ki, minden magyarázkodás ellenére tisztán látszik, ebből a dolgozók nem jönnének jól ki. Az sem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők már a kezdetén igyekszenek meggátolni, hogy magasabb, például plenáris ülésen is tárgyalja a tervezetet az Országgyűlés. Bangóné Borbély Ildikó és Molnár Gyula szocialista képviselők azt írták levelükben a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökének a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek, hogy ne tűzze napirendre a munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjávaI összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ha valaki utána szeretne nézni mi is ez, a parlamenti irományok között a T/3628 számon megtalálja.)

Az előrevetíthető, hogy a bizottság ellenzéki oldala nem fogja támogatni a napirendre vételt, de megkockáztatják, hogy a kormánypárti képviselők hasonlóképpen vélekednek majd. Történt már ilyen vélemény-együttállás, mégpedig egy ugyanilyen tartalmú törvényjavaslat tárgyalásakor, egy éve és hét hónapja. Akkor a gazdasági bizottság tárgyalta volna a Munka törvénykönyve hasonló szellemű  módosítását, amit a fideszes Bánki Erik, a bizottság elnöke nyújtott be. Ennél sem volt társadalmi egyeztetés, senki nem kérte ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, nem tárgyaltak senkivel a módosításról és hatástanulmány sem készült. Az ülés elején azonban szót kaphattak a szakszervezeti konföderációk vezetői, akik nem javasolták a törvényjavaslat továbbvitelét.

És ami meglepő, a fideszes képviselők közül ketten is felszólaltak és szintén a javaslat visszavonását indítványozták. Bencsik János, aki a tatai medencében képviselő jelenleg is, akár a munkaszervezésről most ismét fellángoló vitában is elmondhatná akkor hangoztatott érveit, hogy miért nem jó ilyen módon belenyúlni a munkahelyek életébe. A három helyi ipari park dolgozóival szoros kapcsolatot tartó honatya beszámolt arról, hogy sűrűn látogatták a különböző üzemek képviselői és segítségét kérték, nehogy életbe lépjen a munkásellenes törvény. Az akkori módosítási javaslatból is levezethető volt a két-három hétig tartó folyamatos munka, a pihenőidő elvétele, ami sem emberi oldalról nem volt elfogadható, emellett veszélyeztette volna a munkahelyi biztonságot is - állapította meg a képviselő beszédében. A múlt év áprilisi bizottsági ülés idején a munkahelyi balesetek száma Komárom-Esztergom megyében nőtt, az okok között pedig a koncentráció hiánya kiemelkedő helyen szerepelt. A képviselő következtetése szerint ez a feszített munkarendnek, a pihenőidő rövidségének is betudható.  Galambos Dénes szintén fideszes képviselő pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben.
A korábban munkaügyekért és foglalkoztatásért felelős államtitkárként is ügyködő Czomba Sándor bizottsági alelnökeként átlátva a helyzetet hasonló álláspontra jutott, és javasolta vonják vissza a módosítást. A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan megszavazták ezt, így bő másfél évig nyugvópontra jutott az ügy.
A hétfői folytatás a vállalkozásfejlesztési bizottságban még többesélyes kimenetelű.
Szerző
Frissítve: 2018.11.23 21:20

Magyarország adóparadicsom-szerűen működik egy friss EP-jelentés szerint

Publikálás dátuma
2019.03.26 17:01
Illusztráció.
Fotó: Népszava
Az elsöprő többséggel elfogadott jelentés javaslatot tesz többek közt egy európai pénzügyi rendőrség és egy európai pénzmosás elleni szervezet felállítására is. Hat másik uniós tagállamot is elmarasztaltak.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést - írja az MTI az uniós parlament keddi közlése nyomán. Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.

A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet.
.A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket. Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak.

Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot. Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására. A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.

Szigorított a jegybank: emelték az egynapos betétek kamatát

Publikálás dátuma
2019.03.26 14:34

Fotó: Népszava
A monetáris tanács döntésének bejelentése után gyengült a forint.
A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A testület 10 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, az egynapos betét kamatát a korábbi mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte. Piaci elemzők arra számítottak, hogy a változatlan, 0,90 százalékos alapkamat mellett óvatos, elsősorban likviditásszűkítő lépésekkel indíthatja el az MNB a monetáris politika normalizálását.

Gyengült a forint

A monetáris tanács bejelentése után gyengült a forint: percekkel a bejelentés előtt az euró 315,85 forintot, a frank 281,33 forintot, a dollár pedig 279,68 forintot ért, ám öt perccel a döntés elhangzása után az euró 316,45 forintra, a frank 281,94 forintra, a dollár pedig 280,34 forintra drágult. Kedden kora reggel az euró 316,10 forinton, a frank 281,59 forinton, míg a dollár 279,56 forinton forgott.