Ne tűzzék napirendre a "rabszolgatörvényt" - üzenik a szocialisták és régen a fideszesek is ezt akarták

Publikálás dátuma
2018.11.23. 18:45
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hétfőn kell dönteniük a képviselőknek arról, tárgyaljon-e az Országgyűlés a Kósa-Szatmáry féle törvényjavaslatról. Egy éve és hét hónapja egy ehhez kísértetiesen hasonlító módosítást a fideszes képviselőkkel egyetértésben már elkaszált a gazdasági bizottság.
Nem csitul a szakszervezetek haragja és a dühe a két kormánypárti képviselő munkaidő szervezéssel összefüggő kérdésekről beadott törvényjavaslata miatt. Nem véletlen, hogy a keresztségben a rabszolgatörvény címet kapta, mert mint megírtuk, azzal, hogy az eddig 250 óra túlmunkakeretet 400 órára tervezik emelni, emellett az eddig egy éves munkaidőkeretet három évre tolnák ki, minden magyarázkodás ellenére tisztán látszik, ebből a dolgozók nem jönnének jól ki. Az sem véletlen, hogy az ellenzéki képviselők már a kezdetén igyekszenek meggátolni, hogy magasabb, például plenáris ülésen is tárgyalja a tervezetet az Országgyűlés. Bangóné Borbély Ildikó és Molnár Gyula szocialista képviselők azt írták levelükben a vállalkozásfejlesztési bizottság elnökének a jobbikos Z. Kárpát Dánielnek, hogy ne tűzze napirendre a munkaidő-szervezéssel és a munkaerőkölcsönzés minimális kölcsönzési díjávaI összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. (Ha valaki utána szeretne nézni mi is ez, a parlamenti irományok között a T/3628 számon megtalálja.)

Az előrevetíthető, hogy a bizottság ellenzéki oldala nem fogja támogatni a napirendre vételt, de megkockáztatják, hogy a kormánypárti képviselők hasonlóképpen vélekednek majd. Történt már ilyen vélemény-együttállás, mégpedig egy ugyanilyen tartalmú törvényjavaslat tárgyalásakor, egy éve és hét hónapja. Akkor a gazdasági bizottság tárgyalta volna a Munka törvénykönyve hasonló szellemű  módosítását, amit a fideszes Bánki Erik, a bizottság elnöke nyújtott be. Ennél sem volt társadalmi egyeztetés, senki nem kérte ki előzetesen a szakszervezetek véleményét, nem tárgyaltak senkivel a módosításról és hatástanulmány sem készült. Az ülés elején azonban szót kaphattak a szakszervezeti konföderációk vezetői, akik nem javasolták a törvényjavaslat továbbvitelét.

És ami meglepő, a fideszes képviselők közül ketten is felszólaltak és szintén a javaslat visszavonását indítványozták. Bencsik János, aki a tatai medencében képviselő jelenleg is, akár a munkaszervezésről most ismét fellángoló vitában is elmondhatná akkor hangoztatott érveit, hogy miért nem jó ilyen módon belenyúlni a munkahelyek életébe. A három helyi ipari park dolgozóival szoros kapcsolatot tartó honatya beszámolt arról, hogy sűrűn látogatták a különböző üzemek képviselői és segítségét kérték, nehogy életbe lépjen a munkásellenes törvény. Az akkori módosítási javaslatból is levezethető volt a két-három hétig tartó folyamatos munka, a pihenőidő elvétele, ami sem emberi oldalról nem volt elfogadható, emellett veszélyeztette volna a munkahelyi biztonságot is - állapította meg a képviselő beszédében. A múlt év áprilisi bizottsági ülés idején a munkahelyi balesetek száma Komárom-Esztergom megyében nőtt, az okok között pedig a koncentráció hiánya kiemelkedő helyen szerepelt. A képviselő következtetése szerint ez a feszített munkarendnek, a pihenőidő rövidségének is betudható.  Galambos Dénes szintén fideszes képviselő pedig a Dunaferrnél szerzett tapasztalatai és a Vasas szakszervezettel fenntartott szoros kapcsolata alapján javasolta, hogy munkáltatók és a munkavállalók a rendelkezésre álló fórumokon egyeztessenek ilyen kérdésekben.
A korábban munkaügyekért és foglalkoztatásért felelős államtitkárként is ügyködő Czomba Sándor bizottsági alelnökeként átlátva a helyzetet hasonló álláspontra jutott, és javasolta vonják vissza a módosítást. A képviselők pártállástól függetlenül egyhangúan megszavazták ezt, így bő másfél évig nyugvópontra jutott az ügy.
A hétfői folytatás a vállalkozásfejlesztési bizottságban még többesélyes kimenetelű.
Szerző
Frissítve: 2018.11.23. 21:20

Örülhetnek az albérlet-keresők: megadóztathatják az Airbnb-t Józsefvárosban

Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:44

Fotó: AFP
Évente akár több százezret is fizethetnek az önkormányzatnak a lakásaikat rövid távon kiadó tulajdonosok, ha a képviselő-testület ebben a formájában rábólint a polgármesteri javaslatra.
Váratlan előterjesztés került fel Józsefváros önkormányzatának honlapjára, melynek lényege, hogy a budapesti VIII. kerület megadóztatná a rövid távú lakáskiadást - szúrta ki a Mérce. Ez a gyakorlatban az ingatlanárakat egekbe emelő Airbnb-t és az ahhoz hasonló szolgáltatások visszaszorítását jelenti.
A „javaslat az építményadóról szóló 38/2014. (XI.13.) önkormányzati rendelet módosítására” tárgyú előterjesztést Sára Botond polgármester jegyzi, és jövő héten kerül a képviselő-testület elé. A módosító javaslat szerint az önkormányzat 2019. január 1-től az egyéb szálláshely-szolgáltatásokat nyújtókat a kiadott lakás vagy lakások alapterülete után adóztatná: évente kéne megfizetni egységesen 1820 forintot minden, a turistáknak rövidtávra kiadott négyzetméter után.
Vagyis jövőre például egy 120 négyzetméteres lakás után 218 ezer forintot kellhet fizetnie a tulajdonosnak építményadó címén, amennyiben Airbnb felületen, vagy más módon, rövid távra adja ki.

A javaslat egyébként világosan kifejti, az Airbnb lakáskiadások állnak a célkeresztjében: „az egyéb szálláshely-szolgáltatás nyújtása elsősorban a társasházi lakások rövid távú hasznosítása, jellemzően az AIRBNB és az egyéb szállásmegosztó portálok segítségével valósul meg”, írják. Mint ilyen, nem is az első a kerületben: tavaly október óta már csak akkor lehet az Airbnb-n szobát kiadni a VIII. kerületi házak lakásaiban, ha a lakók ebbe beleegyeznek.
A dokumentum szerint Józsefvárosban 939 ilyen „egyéb szálláshely” üzemel, ezek tulajdonosai legnagyobb részt magánszemélyek. Eddig is kellett a kiadásuk után kommunális adót fizetni, azonban lakásként a jelenleg hatályos szabályozás szerint mentesültek az építményadó alól. Amennyiben Sára javaslatát elfogadják, a kerület 117 885 295 forint adónövekedést könyvelhet el. Ennél is fontosabb lehet a javaslat elfogadásának társadalmi hatása.
Az Airbnb és a hozzá hasonló szolgáltatásoknak komoly felelőssége van abban, hogy a budapesti lakás- és albérletárak a megfizethetetlenségig emelkedtek.

Rövid távon, egy-egy napra kiadva ugyanis hatalmas pénzeket kereshet lakásával egy tulajdonos; olyan összeget, amit egy állandó lakó nem tudna megfizetni. Ezért rengeteg tulajdonos vonta ki lakását a klasszikus lakásbérlési piacról, aminek eredménye egyrészt a leszűkült kínálat, ami magában is felhajtja az árakat. Másrészt akik továbbra is hosszabb távra adják ki lakásaikat, a havi bérleti díjakat közelítették ahhoz az összeghez, amit rövidtávú kiadással kereshetnének ugyanennyi idő alatt. Ugyanezért, sokan vettek befektetési céllal lakást, melyek így szintén elérhetetlenné váltak azoknak, akik egyszerűen csak lakni szeretnének Budapesten.
A probléma súlyát jelzi, hogy már a VI. kerület is tett ilyen irányú lépéseket: ha valaki az új szabályok alapján Airbnb-re akar bejegyeztetni lakást, Terézvárosban minden szobáért egyszeri, akár másfél millió forintos parkoló-mérleg díjat kell fizetnie. Amennyiben a józsefvárosi javaslatot is elfogadják ebben a formában, az sokakat eltántoríthat az Airbnb-től, és rövid távon csökkentheti legalábbis a kerületi albérletárakat. Ha pedig főváros-szinten hoznának hasonló intézkedéseket, előbb-utóbb talán ismét megfizethetővé válna a budapesti lakhatás.
Szerző

Levélcunamit küldenének a túlórázás "bürokratikus akadályait lebontó" képviselőkre

Publikálás dátuma
2018.11.23. 15:40
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Tiltakozó akciósorozatba kezd a szakszervezeti szövetség a túlórakereteket bővítő rabszolgatörvény miatt. Áder Jánosnak is írtak.
Számos "kellemes" pillanatot igyekszik szerezni az elkövetkező időszakban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) Kósa Lajosnak és Szatmáry Kristófnak cserében azért, hogy a fideszes képviselők „elhárítják a bürokratikus akadályokat” a dolgozók túlóráztatása elől. Felkeresik majd többek között a képviselők irodáját, vagy Szatmáry Kristóf boltját (ahol feketén foglalkoztatnak és ahol a 24.hu videofelvételei szerint nem adnak a vásárlásokról nyugtát). Arra buzdítják a dolgozókat, mondják el képviselőiknek a véleményüket ők is a „rabszolgatörvénnyel” kapcsolatban. Ehhez készítenek majd egy olyan levéltervezetet is, amelyet a képviselőknek e-mailben elküldve a dolgozók tiltakozhatnak a tervezett módosítások ellen.   Kordás László elnök minderről a szakszervezeti szövetség péntek délelőtti elnökségi ülése után számolt be lapunknak, ahol számba vették a „rabszolgatörvény” elleni fellépés lehetséges módjait. Arról döntöttek: nagyszabású akciósorozatba kezdenek, amelynek részeként elsőként a képviselőket igyekeznek majd meggyőzni arról, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Ennek érdekében Kordás László az összes parlamenti bizottsági ülésre elmegy, és ha szót kap, közvetíteni fogja a dolgozók üzenetét. A MASZSZ emellett Áder Jánosnak is levelet írt, amelyben már most arra kérik a köztársasági elnököt, hogy amennyiben az Országgyűlés mégis megszavazná, ne írja alá a túlórakereteket tágító törvénymódosítást. A szakszervezeti szövetség a napokban felméri azt is, mekkora a hajlandóság egy nagyobb tüntetésre. Kordás László ennek kapcsán azt mondta: a törvényjavaslat mind a 4,4 millió munkavállalót érinti, hiszen a jelenlegi évi 250 órás túlóra helyett a javaslat szerint januártól bárki számára el lehetne rendelni évi 400 órányi túlmunkát. Ezért nem elég otthonról, a fotelből vagy a számítógépek elől szemlélni az eseményeket, hanem közösen kell fellépni a javaslat ellen. A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés. Mint arról beszámoltunk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be kedd este egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. S hogy az egyéni indítvány a kormányakaratot is tükrözi, afelől sok kétséget nem hagy a Fidesz-frakció tegnapi közleménye. Ebben ugyanis egyrészt azt írták: ők csak a bürokratikus akadályokat szeretnék lebontani az elől, hogy ha valaki többet szeretne dolgozni, akkor megtehesse. Másrészről pedig a munkahelyteremtés kormányaként hivatkoztak magukra. A nagy felháborodást kiváltó javaslat - amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek - a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.  
Szerző