Közös fellépést készítenek elő az ellenzéki pártok a Macedóniában letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de Magyarországon menedékjogot kapott volt kormányfő, Nikola Gruevszki ügyében. Az MSZP, a DK és az LMP erről már csütörtökön, pénteken egyeztetett, és várhatóan a Jobbik is támogatná az akciót. Úgy tudjuk, parlamenti határozati javaslatot terjesztenek be, amelyben döntés elé állítanák Fideszt: támogatja-e Macedónia uniós tagságát és jogállamnak tartja-e az országot? Ez rímelne egy másik szavazásra, amely a kormánypártra vár jövő héten Brüsszelben. Ahogy arról lapunk pénteki számában beszámoltunk, az Európai Parlament jövő heti brüsszeli ülésén a fideszes képviselőknek is szavazniuk kell a macedón jogállamiság helyzetét bemutató – pontosabban: azt elismerő – jelentésről. Mindez azért kellemetlen a kormány számára, mert Gruevszki arra alapozta menedékjogi kérelmét, hogy a macedón igazságszolgáltatás politikai befolyás alatt áll.
Nemcsak a szavazások miatt fájhat Orbán Viktor feje, a magyar társadalom véleménye sem rezonál Gruevszki befogadására. A 24.hu portálon ismertetett Pulzus felméréséből ugyanis kiderült, dühös a magyarok többsége, a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök menedékjoga miatt: 79 százalékuk tartja jogtalannak ezt, csak 9 százalék ért egyet a döntéssel.
– A volt macedón miniszterelnök nélkül sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő a szokási pénteki rádiónyilatkozatában, hozzátéve, hogy "az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás".
– Az igazságszolgáltatás politikai célú befolyásolása éppen a Gruevszki-érát jellemezte. A volt kormányfőnek tisztességes bírósági eljárásban volt része, rengeteg tanút és bizonyítékot sorakoztattak fel ellene - mondta lapunknak Alekszandra Ivanovszka, a szkopjei Európai Politika Intézet kutatója, és hozzátette: – Gyakran kapjuk a kritikát, hogy futni hagyjuk a magasrangú bűnelkövetőket. És akkor az EU befogad egy jogerősen elítélt macedón bűnözőt, és mi semmit nem tehetünk! Ez veszélyes példát teremt.
Annak kapcsán, hogy halálos fenyegetésekre is hivatkozott menedékjog-kérelmében a volt macedón miniszterelnök, azt mondta a szkopjei kutató: – Nem hiszem, hogy Orbán Viktoron kívül bárki elhiszi Nikola Gruevszkinek, hogy halálos fenyegetéseket kapott. Ezt azért találta ki, hogy menedékjogért folyamodhasson.
Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor Gruevszkit méltatta a menekültkrízis idején nyújtott segítségéért érdemes felidézni: Macedónia határaihoz 2014 nyarától egyre nagyobb hullámokban érkeztek Törökországon és Görögországon át a közel-keletről menekültek, ám a magyar helyzethez hasonlóan az ottani hatóságok sem voltak erre felkészülve. Így csaknem egy éven át kaotikus volt a helyzet a határon, a menekülők regisztrálatlanul tudták átlépni a macedón államhatárt. Ezután érkeztek Szerbián keresztül a schengeni határt jelentő Magyarországra. A macedón Helsinki Bizottság becslése szerint 2015 nyaráig egymillióan vonulhattak át regisztrálatlanul Macedónia területén. A menekültek zöme utána Magyarországon át juthatott el Nyugatra. Végül a Gruevszki vezette Macedónia augusztus közepén rendelt el válsághelyzetet, majd augusztus 22-én már összecsapások voltak a rendőrség és a határon feltorlódott menekültek között. Magyarországon már augusztusra elkészült a határkerítés, a macedón határzár viszont csak novemberre épült fel.
Orbán a Kossuth rádióban beszélt az általa csak "migránskártyának" nevezett bankkártyáról is, s itt nagyvonalúan bánt a tényekkel. A kormányfő szerint miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan „szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok” – rögzítik a tranzakciókat és a neveket –, aközben valakik,"úgy tűnik, az Európai Bizottság" névtelen bankkártyákat osztogatnak olyanoknak, akiket nem ismerünk. Ennek kapcsán Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa érdeklődésünkre azt mondta: – Nem jár mindenkinek, nem anonim, és mindegyik kártyát be lehet azonosítani. Ujjlenyomatot, fényképet és személyes adatokat vesznek fel, mielőtt valaki egy ilyen kártyára egyáltalán jogosult lesz. Hozzátette: a kártya annak járhat, akinek zajlik a menekültügyi eljárása, vagy bizonyos esetekben annak is, akinek már adtak a görög hatóságok státuszt is.
Fontos ugyanis megemlíteni, hogy a kártyát csak Görögországban lehet használni. A rendszer egyébként úgy működik Léderer szerint, hogy havonta töltik fel a kártyát pénzzel. De csak akkor – folytatta a szakértő –, ha a tulajdonos a neki kijelölt országban van jelen. Tehát ha valaki eltűnik, továbbáll, vagy elutasítják a kérelmét, akkor hozzá nem kerülhet pénz. A jelenlegi görög program igen kiterjedt, tavaly 17 ezer bankkártyán 33 ezer ember kapott segítséget, összesen mintegy 56 millió eurót.
