Előfizetés

Orbánra ég Gruevszki

Batka Zoltán Halmai Katalin (Brüsszel) Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2018.11.24. 06:30
Nikola Gruevszki, mikor megmutatta Orbán Viktornak Szkopjét, még 2011-ben.
Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
Brüsszel után Budapesten is színvallásra kényszerítené a kormányt az ellenzék a börtönre ítélt macedón politikus befogadása miatt.
Közös fellépést készítenek elő az ellenzéki pártok a Macedóniában letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de Magyarországon menedékjogot kapott volt kormányfő, Nikola Gruevszki ügyében. Az MSZP, a DK és az LMP erről már csütörtökön, pénteken egyeztetett, és várhatóan a Jobbik is támogatná az akciót. Úgy tudjuk, parlamenti határozati javaslatot terjesztenek be, amelyben döntés elé állítanák Fideszt: támogatja-e Macedónia uniós tagságát és jogállamnak tartja-e az országot? Ez rímelne egy másik szavazásra, amely a kormánypártra vár jövő héten Brüsszelben. Ahogy arról lapunk pénteki számában beszámoltunk, az Európai Parlament jövő heti brüsszeli ülésén a fideszes képviselőknek is szavazniuk kell a macedón jogállamiság helyzetét bemutató – pontosabban: azt elismerő – jelentésről. Mindez azért kellemetlen a kormány számára, mert Gruevszki arra alapozta menedékjogi kérelmét, hogy a macedón igazságszolgáltatás politikai befolyás alatt áll. Nemcsak a szavazások miatt fájhat Orbán Viktor feje, a magyar társadalom véleménye sem rezonál Gruevszki befogadására. A 24.hu portálon ismertetett Pulzus felméréséből ugyanis kiderült, dühös a magyarok többsége, a korrupcióért elítélt volt macedón miniszterelnök menedékjoga miatt: 79 százalékuk tartja jogtalannak ezt, csak 9 százalék ért egyet a döntéssel.
– A volt macedón miniszterelnök nélkül sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő a szokási pénteki rádiónyilatkozatában, hozzátéve, hogy "az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás".
– Az igazságszolgáltatás politikai célú befolyásolása éppen a Gruevszki-érát jellemezte. A volt kormányfőnek tisztességes bírósági eljárásban volt része, rengeteg tanút és bizonyítékot sorakoztattak fel ellene - mondta lapunknak Alekszandra Ivanovszka, a szkopjei Európai Politika Intézet kutatója, és hozzátette: – Gyakran kapjuk a kritikát, hogy futni hagyjuk a magasrangú bűnelkövetőket. És akkor az EU befogad egy jogerősen elítélt macedón bűnözőt, és mi semmit nem tehetünk! Ez veszélyes példát teremt. Annak kapcsán, hogy halálos fenyegetésekre is hivatkozott menedékjog-kérelmében a volt macedón miniszterelnök, azt mondta a szkopjei kutató: – Nem hiszem, hogy Orbán Viktoron kívül bárki elhiszi Nikola Gruevszkinek, hogy halálos fenyegetéseket kapott. Ezt azért találta ki, hogy menedékjogért folyamodhasson.
Annak kapcsán, hogy Orbán Viktor Gruevszkit méltatta a menekültkrízis idején nyújtott segítségéért érdemes felidézni: Macedónia határaihoz 2014 nyarától egyre nagyobb hullámokban érkeztek Törökországon és Görögországon át a közel-keletről menekültek, ám a magyar helyzethez hasonlóan az ottani hatóságok sem voltak erre felkészülve. Így csaknem egy éven át kaotikus volt a helyzet a határon, a menekülők regisztrálatlanul tudták átlépni a macedón államhatárt. Ezután érkeztek Szerbián keresztül a schengeni határt jelentő Magyarországra. A macedón Helsinki Bizottság becslése szerint 2015 nyaráig egymillióan vonulhattak át regisztrálatlanul Macedónia területén. A menekültek zöme utána Magyarországon át juthatott el Nyugatra. Végül a Gruevszki vezette Macedónia augusztus közepén rendelt el válsághelyzetet, majd augusztus 22-én már összecsapások voltak a rendőrség és a határon feltorlódott menekültek között. Magyarországon már augusztusra elkészült a határkerítés, a macedón határzár viszont csak novemberre épült fel.
Orbán a Kossuth rádióban beszélt az általa csak "migránskártyának" nevezett bankkártyáról is, s itt nagyvonalúan bánt a tényekkel. A kormányfő szerint miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan „szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok” – rögzítik a tranzakciókat és a neveket –, aközben valakik,"úgy tűnik, az Európai Bizottság" névtelen bankkártyákat osztogatnak olyanoknak, akiket nem ismerünk. Ennek kapcsán Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa érdeklődésünkre azt mondta:  – Nem jár mindenkinek, nem anonim, és mindegyik kártyát be lehet azonosítani. Ujjlenyomatot, fényképet és személyes adatokat vesznek fel, mielőtt valaki egy ilyen kártyára egyáltalán jogosult lesz. Hozzátette: a kártya annak járhat, akinek zajlik a menekültügyi eljárása, vagy bizonyos esetekben annak is, akinek már adtak a görög hatóságok státuszt is. Fontos ugyanis megemlíteni, hogy a kártyát csak Görögországban lehet használni. A rendszer egyébként úgy működik Léderer szerint, hogy havonta töltik fel a kártyát pénzzel. De csak akkor – folytatta a szakértő –, ha a tulajdonos a neki kijelölt országban van jelen. Tehát ha valaki eltűnik, továbbáll, vagy elutasítják a kérelmét, akkor hozzá nem kerülhet pénz. A jelenlegi görög program igen kiterjedt, tavaly 17 ezer bankkártyán 33 ezer ember kapott segítséget, összesen mintegy 56 millió eurót.

Moszkvának adták Orbánék az orosz fegyverkereskedőt

Nem Gruevszki esete volt az első, amikor a kormány nyíltan szembement a NATO-szövetséges Egyesült Államok kérésével. A Direkt36 által feltárt ügy szerint nemrégiben az amerikaiak hiába kértek ki Magyarországtól két, itt lefülelt orosz fegyverkereskedőt, a Trócsányi László vezette igazságügy ugyanis végül Moszkvának adta ki a letartóztatottakat. Mint az oknyomozó portál megtudta, a Pilis Defence Systems Kft. nevű magyar cég képviseletében eljáró Vlagyimir Ljubisin és fia a magyar honvédségtől leselejtezett lőfegyvereket és rakétákat adott volna el dél amerikai drogkartelleknek egy főváros közeli raktárban. A vevők azonban valójában fedett amerikai drogellenes ügynökök voltak, a kereskedőkre pedig a magyar terrorelhárítás csapott le. - B. Z.

Variációk magángépekre: így utazik Orbán, így a világklasszis PSG

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2018.11.23. 20:43

Fotó: Tóth Kriszta / Hungaro Aviation
Szerényebb repülőgéppel járnak meccsre a világ egyik legdrágább kézilabdalabda csapatának, a Paris Saint-Germainnak (PSG) a játékosai, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök – vette észre egy olvasónk. A Bajnokok Ligájában szombat este a MOL-Pick Szegeddel játszik a francia csapat. A világklasszis együttes egy német gyártmányú, legalább húszéves, légcsavaros, a mannheimi Rhein-Neckar légitársaság flottájában lévő Dornier Do 328-as géppel érkezett a magyar városba. A 33 személyes típust 2000-ig gyártották, mai árfolyamon számolva 2,7 milliárd forintba került. Mint arról beszámoltunk, nyáron Orbán egy vadonatúj, 17 milliárd forintba kerülő, Bombardier Global 6000-es luxus magánrepülőgépen ment el Bulgáriába Vidi-meccset nézni, de ez a gép szállította Mészáros Lőrinc üzlettársait az Adriára, Malagába, vagy Londonba, ráadásul úgy, hogy ilyenkor alig néhányan voltak a fedélzeten. A gép üzemeltetése óránként 2-2,5 millió forintba kerül, azaz, amikor Orbán néhány barátjával kiruccant Bulgáriába az jó eséllyel 10 millió forintos tétel lehetett. Az egy főre eső repülési költség akár tízszerese is lehetett annak, mint amennyiért a PSG játékosai utaztak ide.

„Nehezen értelmezik” a történelemtanárok Schmidt Máriát

Kósa András
Publikálás dátuma
2018.11.23. 20:26
Schmidt Mária
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Öntudatos és büszke állampolgárokat nevelne a Terror Háza főigazgatója. A délszláv háború is ezzel kezdődött, figyelmeztet a Történelemtanárok Egyletének alelnöke.
„Szakítani kell a marxista lineáris történelemszemlélettel. Használaton kívül kell helyeznünk a marxizmus nyelvét, fogalmait és következtetéseit” – írta blogján Schmidt Mária a Nemzeti Alaptanterv történelemtanításról szóló részeivel kapcsolatban. A Terror Háza főigazgatója hét pontba sorolt észrevételeit a hvg.hu ismertette. Eszerint a fő cél az öntudatos és büszke állampolgárok nevelése, az, hogy a diákokat „jogos önbizalommal” vértezze fel a történelemoktatás. Emiatt pedig „szakítani kell azzal a szemlélettel, ami a nyugat-európai, francia, brit történelemre súlyoz, azt érzékeltetve, hogy az általuk bejárt úthoz képest mi késésben, sőt eltérésben vagyunk”.
Schmidt Mária általános iskolában csak magyar történelmet tanítana, és az egyetemes történelemnek csak azokat a részeit, amik magyar szempontból relevánsak.

Lőrinc László, a Történelemtanárok Egylete alelnöke szerint vannak nehezen értelmezhető kijelentések Schmidt Mária kijelentéseiben, van olyan, amivel egyet tudnak érteni és van számos eleme a Terror Háza főigazgatója terveinek, amik szakmaiatlanok, sőt veszélyesek. „Azzal, hogy a sok tény helyett inkább összefüggésekre próbáljunk rámutatni, semmi baj nincsen, mi is így gondoljuk, miként azt is, hogy több teret kapjon a kultúra, a vallás, a tárgyi-, technikai környezet bemutatása, a régió, amiben élünk, vagy az Európán kívüli világ” - mondta a Népszavának a Tényleg! Hogy volt, hogy nem volt történelmi blog alapítója. Azt ugyanakkor „nehezen értelmezhetőnek” tartja Lőrinc László, hogy általános iskolában az egyetemes történelemnek csak a magyar szempontból releváns részeit tanítsák – ugyanis nagyjából ez a jelenlegi gyakorlat.
„Ami viszont nagyon káros irány lenne, ha a történelmet ismét valamilyen külső, politikai szempont alapján kezdenénk az oktatásban újraértelmezni. Ilyet már láttunk a rendszerváltás előtt is, amikor az osztályharc bemutatását várták el a történelemtanítástól. Ha Schmidt Mária most azt akarja, hogy a történelmünket valamilyen nemzeti kebeldagasztás miatt hamisítsuk meg, az ugyanilyen irány lenne” - mondta Lőrinc László. „Nem tudom értelmezni azt sem, hogy a történelemórákon magyar nemzeti mítoszokat, legendákat tanítsunk: erre ott az irodalomóra” - tette hozzá.
Másrészt a „nemzeti büszkeségre nevelő történelem” már hordoz veszélyes precedenseket: „a délszláv háború előszobáját például az jelentette, hogy Szerbiában Slobodan Milosevics, Horvátországban Franjo Tudjman elnökök elkezdték átgyomlálni saját történelmüket azért, hogy növeljék a szerb vagy a horvát nemzeti büszkeséget”

- mondta Lőrinc László. Nem értenek egyet az Egyletnél azzal sem, hogy szakítani kell azzal a szemlélettel, mely a nyugat-európai, történelemre súlyoz, mintha az általuk bejárt úthoz képest mi késében lennénk. „Schmidt Mária ezzel magával a magyar történetírással és nem a marxizmussal megy szembe: Szekfű Gyula, Hajnal István, Bibó István munkásságával, de mondhatnám akár azt is, Szent István hagyományával. A magyar történelem ugyanis arról szólt, hogy mindig igyekeztünk a Nyugathoz tartozni, onnan átvenni intézményeket, ezt tette már István is a szerzetesek behívásával, a pénzveréssel, az Imre hercegnek írt intelmeivel is és így tovább” - mondta a Népszavának Lőrinc László.