Újabb részletek a CEU költözéséről

Publikálás dátuma
2018.11.24. 12:14

Fotó: Népszava
Bár a CEU Budapesten maradásának ultimátuma csak december 1-én jár le, Bécsben már jó ideje abból indulnak ki, hogy az egyetem átteszi székhelyét az osztrák fővárosba. Ez egybevág lapunk mai információjával is, miszerint az év legvégén vagy jövő év elején elindulhat a CEU képzéseinek bécsi akkreditálása. Úgy tudjuk, maga a magyar kormány is azzal számol, hogy ez nagyon hamar, akár még decemberben megtörténhet.    A Die Presse című osztrák napilap szombati száma utal a CEU októberi sajtóközlésére, amely szerint az első szemeszter összes hallgatója Ausztriában kezdi meg tanulmányait. Kiszemelték már az egyetem helyszínét is a 14. kerületi Otto-Wagner Kórház területén. Az alapító Soros György, aki a héten az osztrák kancellárral és az oktatási miniszterrel tárgyalt, már tavaly megtekintette az idillinek mondott helyszínt, amelyet a CEU 99 évre bérelt, s 160 lakás építése is megkezdődött. A Baumgarten Höhén található centrumban – a Die Presse által közölt térkép szerint – az ott működő színháztól keletre foglal helyet a tanintézet, nyugaton még kórházi pavilonok működnek, s állnak ott üres épületek is. Az előkészületek egy éve folynak, a külföldi egyetemek beköltöztetésével foglalkozó Wirtschaftsagentur Wien (a főváros tulajdona) vezetője kéthetente tárgyal operatív szinten a CEU rektorhelyettesével. Gerhard Hirczi közlése szerint a költözés sokkal méretesebb lesz, mint eredetileg gondolták, a CEU nagy része Bécsbe kerül, s csak egy kis – ahogy ő fogalmaz – szatellita marad Budapesten. Az áttelepülés nem azonnal történik, hanem fokozatosan. Az első fázisban – így a Die Presse – a 2019/20-as téli szemeszter kezd működni, 500 elsős hallgatóra számítanak, a személyzetről, oktatókról még nincs közlés. A többi hallgató Budapesten fejezi be tanulmányait. Hivatalosan még azt sem mondta meg az egyetemi vezetés, hogy hány szak indul, az illetékes hivatal, az Agentur AQ Austriához sem érkezett még akkreditációs kérvény. De a CEU 2017 óta összesen hatvan szak indítását jelezte. A tanításhoz egy átmeneti területet találtak, az Otto Wagnert még adaptálni kell. Hogy hol lesz az ideiglenes oktatás, arról a CEU nem nyilatkozik, mert még nem született meg a megállapodás a lakbérről. (Híreszteléseket a 10. kerületből hallani.) A Közép-Európai Egyetem a tervezetnél egy évvel később, a 2023/24-es téli szemeszterben kezd 100 százalékosan üzemelni, (a kórházi személyzet kiköltözése hosszabb a vártnál), 1500-1600 diákkal és 700 fős személyzettel számolnak az 50 ezer négyzetméteres területen. A pavilonok egy része szanálandó, ez a bécsi önkormányzat feladata. Gerhard Hirczi szerint a CEU megjelenése kimondottan szerencse, az OTTO-Wagner ugyanis műemlékvédelmi terület, ahol új épületeket nem emelhetnek, a meglévőkben pedig csak meghatározott tevékenységet folytathatnak, ilyen például az oktatás. Szó van diákszállás építéséről, ez is csak meglévő épületekben jöhet létre.
Témák
CEU Bécs

Kósa: A túlórakeret növelése a munkavállalók pozícióját erősíti

Publikálás dátuma
2018.11.24. 10:17

Fotó: Népszava
„Nem érdemes aggódni” – jelentette ki a politikus.
Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során” – mondta Kósa Lajos a Magyar Időknek. Kedd este Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés. Kósa Lajos a Magyar Időkkel közölte: „félreértés ne essék, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja”. A kormányközeli lapnak azt mondta, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. Hozzátette, hogy a módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Kiemelte: ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet. „Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – mondta Kósa. Mint megírtuk, a nagy felháborodást kiváltó javaslat – amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek – a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.  
Szerző

Sok esővel és erős széllel kezdődik a hétvége

Publikálás dátuma
2018.11.24. 09:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A hőmérséklet kora délután 6 és 11 fok között alakul szombaton.
A Kárpát-medence időjárását továbbra is enyhe, nedves léghullámok alakítják, és átmeneti szünet után szombaton újra egyre többfelé várható eső – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. 
Borult, párás idő lesz, a déli, délkeleti szél pedig több helyen megélénkül, az Észak-Dunántúlon néhol erős lökések is lehetnek. A hőmérséklet kora délután 6 és 11 fok között várható, a Dunántúlon lesz enyhébb az idő. Késő estére 3 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Vasárnap többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, átmeneti szünet után délnyugat felől egyre többfelé várható eső. Az északkeleti, keleti szél megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között várható.
Szerző