„Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során” – mondta Kósa Lajos a Magyar Időknek.
Kedd este Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is.
A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés.
Kósa Lajos a Magyar Időkkel közölte: „félreértés ne essék, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja”. A kormányközeli lapnak azt mondta, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. Hozzátette, hogy a módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Kiemelte: ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet.
„Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – mondta Kósa.
Mint megírtuk, a nagy felháborodást kiváltó javaslat – amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek – a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.
