Kósa: A túlórakeret növelése a munkavállalók pozícióját erősíti

Publikálás dátuma
2018.11.24 10:17

Fotó: Népszava/
„Nem érdemes aggódni” – jelentette ki a politikus.
Szó sincs arról, hogy a jövőben hagynánk kiszolgáltatni a magyar munkavállalókat, akik nem kerülnek rosszabb helyzetbe a munkaidő-szervezésre vonatkozó szabályozás tervezett módosításával. Sokkal inkább lehetőséget kapnak, hogy erősödjön az alkupozíciójuk a bérek és a munkavégzés feltételrendszerének kialakításában a cégekkel való tárgyalások során” – mondta Kósa Lajos a Magyar Időknek. Kedd este Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni törvényjavaslat útján, az előzetes egyeztetést megkerülve nyújtottak be egy olyan javaslatot, amely 400 órára emelné az egy évben elrendelhető túlórák számát. A megszavazása esetén már januártól életbelépő javaslat ismét megpróbálkozna a tavaly tavasszal a szakszervezetek ellenállásán megbukott munkaidőkeret 1 évről 3 évre emelésével is. A fideszes képviselők javaslata egyébként a cafeteria ügyéhez hasonlóan megint csak helyi szintre tolja le a feszültségeket, és ugrasztja egymásnak a munkaadókat és a munkavállalókat. Mert bár a mostani javaslat szerint kollektív szerződés nélkül is el lehet majd rendelni az évi 400 óra túlórát, a legtöbb munkahelyen, ahol erre valóban munkáltatói igény lenne, most kollektív szerződés szabályozza az éves túlórakereteket. Eddig ugyanis általánosságban évi 250 óra túlmunkát lehetett elrendelni, kollektív szerződés esetén viszont akár 300-at is. Ahol tehát korábban a túlórakereteket kitolták a maximumig, ott arról kollektív szerződést kellett kötni, ami most éppen a 400 órányi túlmunkától védené a dolgozókat. Ezeket minden bizonnyal módosítani igyekeznek majd a munkaadók, vagyis ezen a téren is komoly helyi csatározásokra lehet majd számítani. A nagyobb foglalkoztatóknál – például az energiaiparban vagy az autóiparban – egyébként jellemzően van kollektív szerződés. Kósa Lajos a Magyar Időkkel közölte: „félreértés ne essék, a törvénymódosítás nem tenné kötelezővé ezt az elszámolást, csak lehetőséget adna rá, mert vannak olyan iparágak, ahol a versenyképesség ezt kifejezetten megkívánja”. A kormányközeli lapnak azt mondta, a tervezett intézkedés ugyanazt a foglalkoztatáspolitikai irányt képviseli, amely szerint, ha valaki többet szeretne dolgozni, mint amennyit a jelenlegi szabályok megengednek, akkor ezt megtehesse anélkül, hogy kényszerítenék rá. Hozzátette, hogy a módosító javaslat is csak egy lehetőség lesz a többletmunkára, amellyel, ha a dolgozók nem kívánnak élni egy-egy területen, senki nem kötelezi rá őket, csak akkor, ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Kiemelte: ha a munkaadó ezt be szeretné vezetni, akkor a dolgozóknak lehetőségük lesz cserébe olyan körülményeket kialkudni, amely számukra kedvezőbb helyzetet, a bértárgyalásokhoz előnyösebb alapot teremthet. „Nem érdemes aggódni, most következnek az egyeztetések az érintettekkel. A jövő hét során ülünk le a munkaadókkal és a munkavállalók képviselőivel is, hogy megkérdezzük a véleményüket” – mondta Kósa. Mint megírtuk, a nagy felháborodást kiváltó javaslat – amelyről sem a szakszervezetekkel, sem pedig a munkaadói érdekképviseletekkel nem egyezettek – a gyakorlatban azt jelentené, hogy a munkavállalókat ezután jóval többet lehet majd dolgoztatni: kevesebb pénzért.  
2018.11.24 10:17
Frissítve: 2018.11.24 10:17

A Békemenet belefér, a gyertyagyújtásos közlemlényt visszadobja az MTI sajtószolgálata

Publikálás dátuma
2019.01.21 17:27
A CÖF által szervezett Békemenet 2018 március 15-én
Fotó: / Draskovics Ádám
Elutasított az MTI Országos Sajtószolgálata egy szakszervezeti közleményt, mert az egy tervezett program időpontját is tartalmazza. A CÖF-CÖKA tavalyi közleménye érdekes módon mégis átment a rostájukon.
 Gyertyagyújtással szeretne megemlékezni a Magyar Kultúra Napjáról három szakszervezet: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete (TUDOSZ) az MTA épülete előtt, Széchenyi szobránál tart majd rendezvényt, ahol a kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért is demonstrálnak.
A KKDSZ január 18-án el is küldte erről szóló közleményét az MTI Országos Sajtószolgálatának, ahol megtagadták a szöveg publikálást, szabályzatuk két pontjára, a 14.8-9-es pontokra hivatkozva. Ezek a közlemények tartalmára vonatkoznak, és kizárják, hogy a kommüniké bármilyen rendezvényre való részvételre mozgósítson, és hogy abban szerepeljen a rendezvény konkrét helye és időpontja.
Mivel a Népszava megkapta a KKDSZ közleményét, abból egyértelműen kiderül, hogy szárazon csak a tervezett programról számolnak be, részvételre való felhívás nélkül. A levél ugyan valóban megnevezi a program helyszínét és időpontját is, ami az MTI OS szabályaiba ütközik – csakhogy, a Sajtószolgálat más esetben nem ragaszkodik olyan szigorúan ehhez a tilalomhoz. 
A CÖF-CÖKA 2018. március 1-i közleményét például simán lehozták azzal együtt is, hogy a kormánybarát alapítvány bejelentette, március 15-ére újabb Békemenetet terveznek, „A választó polgárok, szellemi honvédők egyre erősödő akaratát tiszteletben tartva”. Itt valamiért a konkrétan megadott időpont sem jelentett problémát a sajtószolgálatnak.
Ami az MTI -nél nem fért bele, az megjelenthet a Népszava oldalán. Idézzük a KDSZSZ közleményét.    „Január 22-én 17 óra 30-kor a Magyar Kultúra Napján 3 szakszervezet, a KKDSZ, az ÉSZT és a TUDOSZ közös mécsesgyújtással és a 3 szakszervezet vezetőinek beszédeivel áll ki a nemzeti kultúra és a tudomány értékei mellett az MTA előtti Széchenyi szobornál.”   „A Magyar Kultúra Napján a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete hagyományosan demonstrációval és gyertyagyújtással áll ki kulturális területen dolgozók érdekeiért, tisztességes bérezéséért. Az idei évben a Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel és a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetével együtt az e területen dolgozók tisztességes béreiért és a magyar kultúra értékei között a tudományos élet méltó kereteinek fenntartásáért is demonstrálnak.”
2019.01.21 17:27

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55