Könnygázzal oszlatják a tüntetőket a rendőrök Párizsban

Publikálás dátuma
2018.11.24. 13:12

Fotó: LUCAS BARIOULET / AFP
Bár csak az Eiffel torony előtti Mars-mezőn engedélyezték a megmozdulást, délelőtt már több ezren gyülekeztek a Champs-Elysées-n. A déli órákban nyolc embert őrizetbe vettek.
Könnygázzal oszlatták szombaton a francia rendőrök az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a párizsi Champs-Elysées sugárúton. Az MTI összefoglalója szerint a rendőrség közölte: az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. Feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat. Jóllehet a prefektúra csak az Eiffel torony-előtti Mars-mezőn engedélyezte a megmozdulást, délelőtt már több ezren gyülekeztek a Champs-Elysées-n azzal a céllal, hogy az elnöki hivatal és a nemzetgyűlés elé vonuljanak. A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, és eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre, és a déli órákban nyolc szélsőségest őrizetbe vettek. Christophe Castaner belügyminiszter közlése szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 23 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. A tárcavezető elítélte a szélsőjobboldali rendbontást a Champs-Elysées sugárúton, amely szerinte „Marine Le Pen felhívására” jött létre. Castaner azt mondta: a fővárosban csaknem 5 ezren mentek a Champs-Elysées-re, ahol „az ultajobboldal mozgósít” és a rendőrség megpróbálja a rendbontókat feltartóztatni, akik a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke, „Marine Le Pen felhívására válaszoltak, és az intézményeket akarják megtámadni, köztük a kormánypárti képviselőket”. „Mi igazolja azt, hogy a francia nép nem tüntethet a Champs-Elysées-n, ahol számos megmozdulást (labdarúgó-világbajnokság, szilveszter) tartottak már?” – írta pénteken Marine Le Pen a Twitteren, miután a rendőrség csak a Mars-mezőn engedélyezte a tüntetést. A pártelnök nyíltan bírálta a hatóságokat a döntés miatt, de nem szólított fel tüntetésre a Champs-Elysées-n. Marine Le Pen szombaton „tisztességtelennek” nevezte, hogy a belügyminiszter rá hárítja a felelősséget a zavargások miatt, amit ő is elítél. „Én rákérdeztem pénteken a kormánynál, hogy mi az oka annak, hogy a sárga mellényesek nem tüntethetnek a Champs-Elysées-n. Soha nem szólítottam fel semmilyen erőszakra. Az a benyomásunk, hogy a kormány teremti a feszültséget” – mondta Marine Le Pen az LCI hírtelevízióban, hozzátéve, hogy a kormány belőle akar „bűnbakot” csinálni.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. A tiltakozás „második felvonását” jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba. Christophe Castaner korábban közleményében azt írta: „több kérelmet is benyújtottak ehhez a Mars-mezei tüntetéshez. Miután a helyszínen adottak a szükséges biztonsági körülmények, oda mehetnek a tüntetők”. Hozzátette, hogy a főváros érzékeny pontjain megerősítik a tüntetés idejére a biztosítást.
FOTÓ: AFP / BERTRAND GUAY
A tiltakozók először az elnöki hivatalhoz közeli Concorde téren akartak gyülekezni, de azt a hatóságok nem engedélyezték. A párizsi tüntetés ötlete megosztotta a tiltakozókat egyrészt pénzügyi okok miatt, másrészt sokan attól tartottak, hogy a várható rendbontások elijesztik a tiltakozókat attól, hogy Párizsba induljanak. A hét folyamán az úttorlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint két halálos áldozata és 552 sérültje van, közülük 95 rendőr. Az apolitikus és vezetők nélküli, Facebookon szerveződő mozgalom, amely a szakszervezetek támogatását is visszautasította, az eddigi legjelentősebb politikai kihívás a 2017 májusban elnökké választott Emmanuel Macron kormányának. „A sárga mellényesek megmozdulása nem egy szervezett mozgalom szóvivővel. Semmiben sem hasonlítható más szociális konfliktusok megoldási módozataihoz” – mondta szerdán Francois de Rugy környezetvédelmi miniszter a France Inter közrádióban, megerősítve, hogy a kormány nem vonja vissza az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelését. Az elnöki hivatal ugyanakkor pénteken bejelentette, hogy az államfő „megértette az állampolgárok üzenetét”, és kedden bejelenti „az energetikai átmenet irányát”. Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A sárga mellényesek egyelőre semmilyen képviseletet nem fogadtak el, de az ellenzéki pártok közül a jobboldali szuverenisták, a jobbközép és a radikális baloldal is támogatja őket. 
Szerző
Frissítve: 2018.11.24. 15:05

Elhúzott Merkel bizalmasa

Publikálás dátuma
2018.11.24. 10:00

Fotó: HENDRIK SCHMIDT/DPA / AFP
Annegret Kramp-Karrenbauer egyre népszerűbb a német kereszténydemokrata választók körében, így mind nagyobb a különbség közte és a szintén a CDU elnöki tisztségére pályázó Friedrich Merz között – derül ki a ZDF úgynevezett politikai barométeréből. Angela Merkel kancellár októberben jelentette be, hogy nem indul újra a kereszténydemokraták decemberi hamburgi tisztújításán, így biztosan nem marad a CDU elnöke, ugyanakkor a kancellári teendőket 2021-ig ellátja. Sokáig úgy látszott, az egykori frakcióvezető, a Merkelnél konzervatívabb Merz a favorit a tisztségre, ám két hét óta a CDU főtitkára, Kramp-Karrenbauer megfordította az állást, legalábbis a közvélemény-kutatások szerint. Sőt, az azóta eltelt időszakban még egyértelműbbé vált a trend, amely szerint a CDU hívei Merkel bizalmasát részesítenék előnyben. A megkérdezettek 38 százaléka ugyanis őt tartaná alkalmasnak a pártelnöki posztra, ami két hét alatt három százalékos emelkedés, Merzre viszont csak 29 százalék voksolna, ami négy százalékos csökkenés, vagyis kettejük között kilenc százalékra nőtt a különbség. Kijelenthető, hogy a Merkel kancellár legvehemensebb bírálója, Jens Spahn egészségügyi miniszter teljesen esélytelen, hiszen egy százalékot rontva már csak hat százalékon áll. A CDU szavazói számára igen fontos, ki lesz a pártelnök, mert mindössze 12 százalék nyilatkozott úgy, neki mindegy a következő pártvezető személye. Kramp-Karrenbauer elsősorban annak köszönhetően húzott el Merztől, hogy a válaszadók rokonszenvesebbnek (34 százalék) és hitelesebbnek (30 százalék) tartják. Merzet e tekintetben csak 15, illetve 16 százalék látja jobbnak. Szembetűnő, arra a kérdésre, ki képviseli jobban a polgárok érdekeit, 33 százalék Kramp-Karrenbauert nevezte meg és csak kilenc százalék Merzet. A két politikus egyébként bekerült a német „TOP 10-be”, azon személyiségek közé, akiket a belpolitika legmeghatározóbb személyiségeinek tartanak.
Frissítve: 2018.11.24. 10:18

30 fegyverest "ártalmatlanítottak" francia katonák Maliban

Publikálás dátuma
2018.11.23. 22:03
Francia katonák Maliban - Illusztráció.
Fotó: Fred Marie / Hans Lucas
Nem világos, hogy elfogták vagy megölték őket a rajtaütés során, de az bizonyos, hogy magas rangú milicista vezérek is voltak köztük.
30 dzsihádista fegyverest "ártalmatlanított" a francia hadsereg Maliban pénteken - írja a Reuters. A hadsereg közleményéből nem derül ki, hogy elfogták-e őket, vagy végeztek velük, ám az igen: vélhetően köztük van a fegyveresek több ismert vezetője.
Franciaországnak jelenleg nagyjából 4500 katonája szolgál Afrikában, ahol szélsőséges fegyveresek elleni küzdelemből veszik ki a részük. Az egyik csoport, ami ellen harcolnak, a Macina Felszabadítási Front (MLF), mely egy hat éves felkelés kirobbantásáért felelős Maliban. A hadsereg szerint az MLF egyik vezetője is az "ártalmatlanítottak" között van.
Szerző