Tüzet nyitottak az oroszok, majd megszálltak három ukrán hadihajót (videó)

Publikálás dátuma
2018.11.25 21:38

Fotó: AFP/ Igor Zarembo
Az orosz FSZB határőrei lőttek rá két ágyúnaszádra és egy vontatóhajóra, aztán különleges egységeik el is foglalták az ukrán flotta három hajóját. A helyzet háborúval fenyeget.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége tüzet nyitott vasárnap a Kercsi-szorosból kifelé tartó három ukrán hajóra, majd el is foglalták az ukrán flotta járműveit. Az eddigi információk alapján a két páncélozott tüzérségi kishajót érte találat.
Az első hírek szerint a támadás következtében két ukrán tengerész megsebesült - később már hatra emelkedett a sérültek száma. Az ukrán védelmi minisztérium Facebookon is beszámol a fejleményekről: híradásuk szerint a Bergyanszk tüzérségi hajót és a Jana Kapu nevű uszályt az oroszok vontatják, Nikopol nevű tüzérhajó pedig szintén blokkolják, ez is követi az FSZB vízi konvoját. Az ukrán haditengerészet tájékoztatása alapján mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.   Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze az ukrán fegyveres erők vezetését, írja az MTI. A hajók elfoglalása előtt az ukránok KA-52-es orosz harci helikoptereket láttak a Kercsi-szorosban.
Az ukrán védelmi minisztérium legutóbbi közlése szerint a Berydansk hajót és a Jan Kapu vontatót lefoglalták és elvontatták az orosz erők, és a Nikopolt pedig a Nikopolt szoros őrizetben kísérték a az orosz erők.

Egy szándékos ütközéssel kezdődött

A fegyveres konfliktus folytatása annak a vasárnap délutáni provokációnak , amiben egy orosz határőrhajó – az ukrán védelmi tárca jelentése szerint szándékosan nekiütközött az ukrán haditengerészet vontatóhajójának Odessza és Mariupol között.   Az ukrán védelmi minisztérium akkor  arról számolt be, hogy haditengerészetük három hajója – a már említett páncélozott tüzérségi kishajó és a vontatóhajó – a fekete-tengeri Odessza kikötőjéből a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötőjébe tartott. A hajók útját a nemzetközi normáknak megfelelően előre bejelentették – szögezték le a közleményben. 
Csakhogy a Kercsi-híd alatti átkelőt egy orosz tanker zárta el teljes szélességében előttük.
Az ukrán hajók három órán át várakoztak a belépésre, eredménytelenül. Ekkor visszaindultak, de az oroszok a nyomukba eredtek, és szabályosan kiprovokálták a konfliktust, ahogy ez a lenti videón is látható.
  Az ukrán fél tájékoztatása szerint az egyik orosz határőrhajó nekiment az ukrán vontatóhajónak, amelynek megsérült a főhajtóműve, a korlátja és elvesztette a mentőcsónakját.  Az incidenst kora délután Kijev nyílt provokációnak minősítette Oroszország részéről. Az ukrán külügyminisztérium közölte, hogy megteszi a szükséges diplomáciai és nemzetközi jogi válaszlépéseket. A 444.hu szerint ugyanakkor az FSZB is kiadott egy közleményt, amiben Ukrajnát teszik felelőssé a történtekért. 
2018.11.25 21:38
Frissítve: 2018.11.26 09:36

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51