Újabb háború fenyeget Kijev és Moszkva között

A kijevi parlament rendkívüli ülésen dönt a hadiállapot bevezetéséről. Az Európai Unió felszólította Oroszországot, tegye lehetővé a hajók számára a szabad átkelést.

Hadiállapot hirdethet ma ki az ukrán parlament, miután vasárnap este – kijevi közlés szerint – Oroszország tüzet nyitott ukrán hajókra a Kercsi-szorosnál. Előzőleg egy orosz határőrhajó ütközött neki egy ukrán hajónak. A NATO és az Európai Unió is elítélte a konfliktust, az észak-atlanti szövetség visszafogottságra szólította fel a feleket. Moszkva szerint az ukrán hajók Oroszország területére tévedtek.

A kijevi parlament ma rendkívüli ülésen dönt a hadiállapot bevezetéséről. Petro Porosenko elnök a katonai tanács ülésén azt közölte, támogatja a lépést. Annak bevezetése azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy Ukrajna támadó hadműveleteket kezdeményezne.

Az orosz erők két hadihajót találtak el, a legénység hat tagja sérült meg. Ezt követően egy vontatóhajóval együtt elkobozták a hajókat. Porosenko elnök közlése szerint 23 ukránt fogtak el az oroszok a „tűzpárbaj” után. Kijev azóta sem tudott kapcsolatba kerülni velük.

A két ország közötti növekvő feszültséget jelzi: előzőleg Oroszország megakadályozta három ukrán hajó számára, hogy a Kercsi-szoroson keresztül áthaladjanak a Fekete-tengerből az Azovi-tengerbe. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet a Twitteren jelentette be, hogy az ENSZ hétfőn rendkívüli ülésen foglalkozik az üggyel. Az AFP hírügynökség értesülései szerint az ülést mindkét fél kezdeményezte.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „gengsztertaktikával” vádolta az ukrán hatóságokat a Kercsi-szorosnál, amely szerinte a következő: először provokálnak, utána nyomást gyakorolnak, végül pedig agresszióval vádolnak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), amely a határőrséget felügyeli, azt közölte, az orosz fél azért tüzelt, mert meg akarták állítani az ukrán hadihajókat, amelyek illegálisan kerültek orosz felségvizekre. Ezt Kijev cáfolta azt állítván, akkor támadták meg őket, amikor a hajók elhagyni készültek a Kercsi-szorost. Az ukrán külügyminisztérium agresszív akcióval, s nemzetközi jog megsértésével vádolta Moszkvát, amelyre „nemzetközi és diplomáciai választ adnak”.

Közben tüntetést rendeztek Kijevben, az orosz nagykövetség előtt, miután Ukrajna bejelentette az incidenst. Szintén november 25-én egy orosz hajó megakadályozott egy ukrán katonai szállítóhajót, hogy elérje az Azovi-tenger partjánál lévő Mariupolt. Ez a legközelebbi település az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött Donyetszkhez és Luhanszkhoz. Az ukrán haditengerészet azt közölte, továbbra is a nemzetközi jognak megfelelően járnak majd el.

Az Európai Unió felszólította Oroszországot, tegye lehetővé a hajók számára a szabad átkelést a Kercsi-szorosnál. Oana Lungescu, a NATO szóvivője pedig azt közölte, szorosan figyelik az eseményeket, s folyamatos kapcsolatban állnak Ukrajnával. Mint fogalmazott, az észak-atlanti szövetség teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét. Utalt arra, hogy a NATO júliusi csúcstalálkozóján is komoly fenyegetésnek ítélték meg, hogy Oroszország militarizálja a Krím félszigetet, a Fekete-tengert, és az Azovi-tengert. Ez a terület a Krím félsziget oroszok általi 2014-es annexiója óta állandó feszültségek forrása. Illetve a feszültségek már korábban jelentkeztek. 2003-ban a két ország között területi vita robbant ki, mikor a szorosban fekvő, ukrán fennhatóságú Tuzla-szigethez orosz oldalról töltést kezdtek el építeni. A kérdést tárgyalásokkal rendezték, s megállapodtak a Kercs-szoros és az Azovi-tenger használatáról, de Oroszország továbbra is vitatja a határvonal pontos helyét, mert a szovjet időkben húzott adminisztratív határ az ukrán oldalon hagyta a hajózásra alkalmas, mélyebb vizű részt. Ráadásul Oroszország erőteljesen kiterjesztette fennhatóságát a területre különösen azóta, hogy májusban megnyitották a 19 kilométeres kercsi hidat, amely az orosz szárazföldet köti össze a Krím félszigettel. Közben az Azovi-tengernél pattanásig feszültté vált a helyzet.