Kercsi konfliktus: rendkívüli ülést tart a NATO, Moszkva nem engedi el a tengerészeket

Publikálás dátuma
2018.11.26 15:30

Fotó: AFP/ Alexey Malgavko
Hiába nő a nemzetközi nyomás, Moszkva ragaszkodik igazához, és büntető eljárást indított az ukrán tengerészek ellen. Újabb szankciókkal sújthatják Oroszországot, ami igencsak megviselné gazdaságát. De Porosenko sem számíthat sok jóra a jövő évi választáson, ha kihirdetik a hadiállapotot.
Petro Porosenko ukrán elnök nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Oroszországra az ukrán tengerészek és hajóik mielőbbi elengedése érdekben hétfőn, amikor telefonon megbeszélést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral. Szvjatoszlav Ceholko, az elnök sajtótitkára a Facebookon arról számolt be, hogy Porosenko és Stoltenberg megállapodtak:
a Kercsi-szorosnál történt incidens miatt rendkívüli ülésre hívják össze a NATO-Ukrajna Bizottságot.
Ceholko szavai szerint az ukrán elnök tájékoztatta a NATO főtitkárát az Oroszország által Ukrajna ellen elkövetett súlyos agressziós cselekményről a fekete- és azovi-tengeri térségben, továbbá a Kijev által tett válaszlépésekről, köztük a hadiállapot bevezetéséről.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) azt javasolta, hogy hatvan napra bevezessenek be hadiállapotot, amely az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy formája, nem jelent tényleges háborús állapotot. A javaslattal Porosenko egyetértett. Hétfő délutánra rendkívüli ülésre hívták össze az ukrán parlamentet, hogy döntsön a hadiállapot bevezetéséről. Az elnöki rendeletet támogatja a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, és a kormánypártokon kívül már egy ellenzéki frakció is az indítvány mellett foglalt állást, de a többi parlamenti párt egyelőre nem foglalt egyértelműen állást.
Nem teszi különösebben népszerűvé a hadiállapot bevezetésének lehetőségét, hogy az a polgári jogok korlátozásával és az állami intézmények jogkörének növelésével is jár, hívja fel a figyelmet a Reuters. Egy ilyen lépésnek hatása lehet a jövő évben esedékes ukrán választásra is, melyet Porosenko már a jelen állás szerint sem nyerne meg.

Nemzetközi nyomás Oroszországon

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az egyik közösségi oldalra feltöltött hétfői üzenetében elítélte az előző nap "elkövetett orosz erőszakot az Azovi-tengeren", és kijelentette, az orosz hatóságoknak tartózkodniuk kell a további provokációktól. Üzenetében az uniós állam-, illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke kijelentette,
Európa továbbra is egységes marad Ukrajna támogatásának tekintetében, és az EU sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krím félsziget jogellenes orosz megszállását.
Az Európai Unió már vasárnap önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát. Közleményében az EU azt hangsúlyozta, hogy a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető, a hajózást is akadályozó híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült fel, ami az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti.
Tusk hozzátette, még hétfőn megbeszéléseket folytat Brüsszelben Ukrajna képviselőjével.
A német szövetségi kormány is azt hangsúlyozta, kiáll Ukrajna szuverenitása és területi épsége mellett - mondta a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben. Az érintett felektől önmérsékletet kér, és a párbeszédet sürgeti Berlin. Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy
Oroszországnak szabadon kell engednie a Kercsi-szorosban elfogott ukrán tengerészeket, vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának az elfoglalt hajókat és biztosítania kell a tengerszoros szabad átjárhatóságát.
Mind a Krím elcsatolása, mind a híd építése ellentétes a német kormány szerint a nemzetközi joggal. Az incidens pedig "súlyos kérdéseket" vet fel, mindenekelőtt azt, hogy indokolt volt-e a katonai erő alkalmazása Oroszország részéről.
A külügyminisztérium szóvivője, Rainer Breul hozzátette: hétfőn Berlinben magas szintű diplomáciai megbeszélést tartanak az úgynevezett normandiai formátumban, Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország képviselőjének részvételével. A találkozót már korábban megszervezték, de alkalmat kínál a kercsi incidens megtárgyalására is.
Az orosz agressziót nyilvánosan elítélte már Lengyelország, Dánia és Kanada is.

Moszkva nem enged

Nem enged a nemzetközi nyomásnak Moszkva, és nem tervezi elengedni sem a hajókat, sem azok legénységét. Mint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette: a hajók "illegális" tevékenysége miatt büntetőeljárás indult. Az FSZB állása szerint ugyanis az elfogott két apró tüzérségi hajó és egy vontatóhajó szándékosan provokálta ki a jóval nagyobb orosz egységek támadását.
Moszkva mindezek fényében további szankciókra számíthat a nyugati országok részéről. A fosszilis energiahordozókra épülő orosz gazdaságot kifejezetten érzékennyé teszi ezekre az olaj árának utóbbi időben tapasztalt zuhanása. A rubel árfolyama már most 0,4 százalékot zuhant a dollárhoz képest.
Frissítve: 2018.11.26 16:23

Kitették az FPÖ-ből a patkányköltőt

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:30

Fotó: AFP/ FRANZ NEUMAYR
Sietve tudatta a világgal a kormánykoalícióban részvevő osztrák szabadságpárt, az FPÖ vezére, hogy Braunauban  visszaadta alpolgármesteri tisztségét Christian Schilcher, aki a pártból is kilépett. Világméretű felháborodást keltett ugyanis ízléstelen verse, amely szerint a patkányok föld alatti, csatornában betöltött pozícióját is zavarják az osztrák kultúra követésére képtelen migránsok. Pedig az 53 éves politikus, aki a most 130 éve született Adolf Hitler braunaui földije, már 2012 óta ontja patkányverseit. Akkor került magas pozíciójába, s haragos elődje be is panaszolta őt az FPÖ vezetésének tűrhetetlen soraiért. Brigitte Zeilingernek hiába nem tetszett Schilcher költészete, ő volt az, akinek mennie kellett a helyi szabadságpárti frakcióból. Az alpolgármester most is azt hitte, hogy a helyi újságban megjelent költeménye sikert arat, s ha kisebb dorgálás éri is őt, azt mindenki hamar elfeledi. A patkányverset azonban kiszúrta a világsajtó, a nagy nemzetközi sajtóorgánumok mind lehozták, illusztrálandó az Ausztriában ma is széles körben virágzó neonácizmust. Éppen ez késztette az ország kancellárját, a néppártot vezető Sebastian Kurzot, hogy szigorúan elítélje a náci időket idéző sorokat, s követelje helyettesétől,  hogy cselekedjen. Az FPÖ elnöki tisztét is betöltő Heinz-Christian Strache alkancellár nem kénytelen volt lemondásra, kilépésre rábírni a patkány-poétát. A kereszténydemokrata néppárt és szélsőséges koalíciós partnere 2017 decembere óta kormányoz Ausztriában, azóta próbálnak konfliktus mentesen együttműködni, ráadásul úgy, hogy szalonképesnek tűnjenek. Ez viszont csökkenti az FPÖ radikalizmusát méltányoló tagság rokonszenvét. Ezért is játszik a szabadságpárt két húron: Strache, akinek neonáci múltjáról dokumentumok tömege szól, a mérsékelt, megfontolt politikus szerepét alakítja, mellette azonban rendre megnyilvánulnak az FPÖ nagyon is szélsőséges irányítói. Leginkább Herbert Kickl belügyminisztert szokás emlegetni, mint a kemény jobboldal legelszántabb tagját, aki nemrég azt kezdeményezte, hogy bűn nélkül is zárjanak börtönbe migránsokat, akiknek az arcukra van írva, hogy rosszban fognak sántikálni. Kickl elrendelte, hogy a híres traiskircheni menekülttábort, ahol például 1956-ban sok tízezer magyart fogadtak be, nevezzék ezen túl kiutazó tábornak, s nem beutazónak, ezzel is hűtve a migránsok reményeit. Kickl kezdeményezését még Christoph Schönborn, az osztrák katolikus egyház feje is szívtelennek nevezte.   Az FPÖ egyik legradikálisabb politikusa, Harald Vilimsky, aki ezúttal is a párt vezető jelöltje az európai parlamenti választásokon, most az állami televízió híradójában próbált magyarázkodni a patkányvers miatt. Egyszeri esetnek mondta, a tévé híres riporterét pedig durván szidta, s kirúgatásával fenyegetőzött. Ezután a néppárt uniós képviselőjelöltjével vitázott egy privát televízióban, ahol Othmar Karas a szemére hányta, hogy az „egyszeri eset” az FPÖ kormányzása alatt már százszor fordult elő. Tavaly Alsó-Ausztriában volt például kénytelen az FPÖ a csúcsjelöltjét, Udo Landbauert lemondatni, s a pártból is kitenni, mert tagja volt egy az FPÖ bázisát jelentő szélsőséges  Burschenschaftnak, ahol antiszemita, rasszista énekkönyvre bukkant a hatóság. Landbauer azóta már újra a szabadságpárt helyi irányítója. Szerdán már az osztrák államfő, Alexander van der Bellen is arra figyelmeztette  Heinz-Christian Strachét, hogy tartsa vissza pártját a sokasodó hecckampányoktól.
Frissítve: 2019.04.26 08:30

Megosztja az Uniót Kína terjeszkedése, de Orbán lelkes

Publikálás dátuma
2019.04.26 08:00

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs
Komoly veszélyt jelent egyes országok számára a kínai Új selyemút kezdeményezés, amit nem egy ázsiai példa mutat.
Orbán Viktor is részt vesz a Pekingben csütörtökön kezdődött és szombatig tartó Egy övezet egy út konferencia, amelyen 40 ország vezetői találkoznak, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Új selyemút kínai kezdeményezés, elsősorban gazdasági jellegű ugyan, ennek révén azonban Peking politikai jelentőségét is növeli a világban. Noha a kínai elnök, Hszi Csin-ping gazdaságélénkítésre vonatkozó víziója elsősorban az ázsiai, délkelet-ázsiai térségre szól, deklarált célja az is, hogy szorosabb gazdasági és kereskedelmi együttműködésre ösztönözze az eurázsiai kontinens államait. Ez az övezet a világ legnépesebb és leggyorsabb gazdasági növekedést felmutató térsége, magyarán a legnagyobb piac, amit egyetlen nyugati ország sem tud vagy akar mellőzni. Mégis, a találkozóról hiányoznak a nyugati demokráciák vezetői, Orbán Viktor miniszterelnök így ismét nem csak jó hírű vezetők társaságába került. A jelentős kínai beruházás ugyan nyilván roppant csábító egy sor államnak, de rendkívüli veszélyeket is jelent számukra. Több ország vált eladósodottá, amivel Kína fontos kikötők felett szerezte meg az ellenőrzést legalább száz évre. Mianmar és Srí Lanka is tudna erről mesélni. A kínai terjeszkedés egyelőre inkább az ázsiai és afrikai térségben érzékelhető. Srí Lanka fővárosában, Colombóban például Peking 1,1 milliárd eurónyi összeget fektet be. Emellett Peking építi meg a kalkuttai, rangúni és nairobi kikötőt, de a görögországi Pireuszban is ezt tervezi. A másik nagy veszély az, hogy a terjeszkedéssel Kína saját vállalatait akarja előnyös helyzetbe hozni. Erre figyelmeztettek az Unió vezetői is az áprilisi EU-Kína csúcstalálkozón. Brüsszel azt akarja elérni, hogy azonos versenyképességi szabályok vonatkozzanak az Európában megjelenő kínai és a Kínában kereskedni kívánó európai vállalatokra. Jellemző, hogy a két évvel ezelőtti pekingi Új Selyemút konferencián a pekingi vezetés az utolsó pillanatban olyan nyilatkozatot dugott a jelenlévő vezetők orra alá, amely egyértelműen a kínai vállalatokat kedvezményezné a külföldiek rovására. Az európaiak hiányolták a dokumentumból a közbeszerzések átláthatóságát biztosító kötelezettségvállalást és a kölcsönös piacra jutás garanciáit. Nem is csoda, hogy megosztja az EU-t Kína egyre nyilvánvalóbb európai terjeszkedése. Peking számára ugyanis a gazdasági kezdeményezés lényegében stratégiaváltást jelent, s ennek egyértelmű célja a Nyugat felé terjeszkedés. Peking ezt ügyesen teszi, a G7-ek első államaként néhány hete Olaszország is csatlakozott az Új selyemúthoz. Az Új selyemút egy új kereskedelmi út kiépítését takarja; egy sor infrastrukturális beruházással, amelynek összértéke 2030-ig 24-26 billió (!) dollár. A hatalmas összeg nagy részét Peking finanszírozná az Asian Development Bank, az ázsiai beruházási bank, valamint a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) New Development Bankja révén. Néhány infrastrukturális projekt (elsősorban vasútépítésről van szó) már megvalósult. 2017 áprilisában például 12 ezer kilométeres vasúti összeköttetés létesült London és a kínai iparváros, Jivu között. A britek első Kínába tartó vonatukat whiskyvel, gyógyszerekkel, gépalkatrészekkel pakolták meg. A kínaiak sikerrel osztják meg az EU-t, amit az áprilisi, horvátországi fórum is jelez, amelyen 16 európai ország állam- és kormányfői találkoztak Li Ko-csiang kínai kormányfővel, s mutattak leplezetlen érdeklődést Peking kezdeményezése iránt. Kína tehát jelentős összegeket költ a különféle beruházásokra, de ennek nagyon megkéri az árát.

Lelkes a miniszterelnök

Az Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése teljes egészében egybeesik a magyar nemzeti érdekekkel, hiszen az együttműködés egy fontos garancia a világgazdaság szabadságának fenntartására – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Pekingben, amikor Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyalt. Azt is mondta: komoly feladat fenntartani  a szabadkereskedelem és a világgazdaság szabadságának a rendjét, és az Egy övezet, egy út együttműködés fontos garancia erre. Orbánt fogadta Hszi Csin-ping államfő is, akivel a gazdasági együttműködés sikereit és európai ügyeket is megvitatott.

Frissítve: 2019.04.26 08:00