Gazdasági érdekek kontra nemzeti vagyon

Egyre akadálytalanabbul érvényesíthető az üzleti és politikai befolyás a közérdekkel szemben, a közös értékeink kárára.

A műemlékvédelem állami intézményrendszerének 2012 óta tartó felszámolása újabb állomásához érkezett. Mára már nyilvánvaló, hogy e mögött az a szándék áll, hogy minél egyszerűbben lehessen kibújni a műemlékvédelem összenemzeti kívánalmai, vagyis az épített vagyonunk, a magyar kulturális örökség szakmai megőrzése alól.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hat évvel ezelőtti megszüntetése óta a szakembereket (művészettörténészek, régészek, építészek, restaurátorok) és a feladatokat az állami adminisztráció csökkentése jelszavával különböző hivatalokba, minisztériumi államtitkárságokra és állami tulajdonú kft-be szervezték ki. 2017 novemberében a Miniszterelnökég Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárságán maradt szakemberállományt megfelezték, egyik fele átkerült az MMA-hoz, a már két éve bezárt, kutathatatlan műemléki gyűjteményekkel együtt. 2016-ben a gyűjteményeket roham munkában kellett bezárni, becsomagolni, mert a hírek szerint kormányzati szinten már akkor szemet vetettek a Táncsics utcai székházra. Bár a gyűjtemények papíron 2017-ben az MMA-hoz kerültek, a fenntartónak mostanáig mindössze egy üres irodaházat sikerült idén ősszel kibérelnie. Most, újabb felső utasításra – lapunk informátorai szerint vélhetően Rogán Antal vagy Gulyás Gergely köreiből - azonnal ki kell üríteni a Táncsics utcai épületet. Így a héten költöztetik a már több helyre szétszóródott gyűjteményeket. Nem alakítottak ki új, szakmai szempontokat figyelembe vevő épületet, ahogy azt az anyagok érzékenysége megkívánná, hanem egy normál irodaépületbe kerülnek a Jász utcába, melynek az MMA a bérlője.

Az, hogy a fotók, könyvek és a tervanyag milyen állapotban vannak, csak akkor fog kiderülni, ha végre kutathatók lesznek, mivel az elmúlt időszakban ki voltak téve a párának, a sokszori sajtókampány ellenére sem állítottak be klímaberendezéseket az átmeneti raktárakba. Azonban a gyűjtemények kutathatóvá tételéről már senki sem beszél, jóllehet Latorcai Csaba, az egykori kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkár az elmúlt években többször is konkrét céldátumot ígért.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, 2018 októberében a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős helyettes államtitkárságról, a két örökségvédelmi főosztályról több mint 40 szakembert bocsájtottak el azonnali hatállyal. Nagyrészt belőlük oldották meg a központilag meghatározott leépítési kvótát a több ezer főt foglalkoztató minisztériumban. Bár már ők is csak a töredékét tudták ellátni a jogszabályokban meghatározott örökségvédelmi feladatoknak (védetté nyilvánítás, kutatás, szaktanácsadás stb).

Az egyik, lapunk által is bemutatott 2017 végén megjelent kormányrendelet értelmében "a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat.”

Emellett kormányhatározat született, miszerint a műemlékvédelmi tudományos gyűjteményeknek a megóvása, védelme, megfelelő ingatlanban történő elhelyezése, gyarapítása, közzététele, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetése, állandó és időszaki kiállításokon történő bemutatása és társadalmi hasznosulása nemzeti érdek. Ezeknek éppen az ellenkezője történik, ahogy arról sem esik már szó, hogy miként segíthetné a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ létrejötte a kulturális örökségvédelem területét érintő feladatok ellátását. Láthatóan sehogy, hiszen az eddigi lépések a műemlékvédelem végső szétforgácsolásának irányába mutatnak. A megszűntetett Forster Központ szakmai munkáját azóta sem végzi el egyik intézmény sem, holott ma már örökségvédelmi helyettes államtitkárság is működik. Szabad prédává váltak műemlékeink.