Kommunikációs háború és a Moszkvának igazából nem kellő ukrán területek - exkluzív páros interjú

Publikálás dátuma
2018.11.28. 08:00

Az igazi háború a kommunikációs térben zajlik

Ilyash Györgyöt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Oroszország-szakértőjét kérdeztük a kercsi incidensről.
– Mennyire érkezett váratlanul ez az incidens? – Semmiképp sem váratlan, hiszen a térséghez kapcsolódóan az elmúlt néhány hónapban jelentős kommunikációs „háború” alakult ki, melynek során egyre súlyosabb vádak, ellenvádak és kölcsönös fenyegetések fogalmazódtak meg. – Indokolt volt a hadiállapot bevezetése, vagy csak belpolitikai húzás? – Az eddigi tények, a hadi állapot bevezetésének konkrétumai és főleg az ukrán belpolitikai közbeszéd, az ottani vélemények azt sugallják, hogy valóban inkább belpolitikai okai lehetnek eme intézkedésnek. A hadi állapot bevezetése formailag (választások tilalma, választási határidők módosítása stb.) és tartalmilag (média ellenőrzése, gyülekezés tiltása, önkormányzatiság felfüggesztése stb.) is befolyásolhatja a választásokat. Úgy tűnik azonban, hogy az ukrán ellenzék jól reagált erre a politikai kihívásra és kivédte ezen akadályokat. Ebből a szempontból Petro Porosenko elnök esélyei tovább csökkenhetnek. – Nyugati részről a válasz ismét kimerült néhány elítélő nyilatkozatban. – Jelenleg nem valószínűsíthető, hogy a nemzetközi közösség hatékonyan felléphet ebben az esetben, hiszen az olyan súlyosabb esetekben, mint például a Krím-félsziget elfoglalása vagy a kelet-ukrajnai hadi cselekmények sem született megnyugtató megoldás az eddigiekben. – Elképzelhető a konfliktus kiszélesedése? – A szakértők többsége úgy látja, hogy jelentős eszkalációra nem kell számítani, hiszen az egyik fél érdekeit sem szolgálná. Nagy biztonsággal állítható, hogy Oroszország szárazföldi offenzívája nem várható a közeljövőben, annak előnyei nem mutatkoznak, az oroszok stratégiai céljai jelen helyzetben is teljesülnek. Egy ilyen beavatkozás következményei viszont beláthatatlanok, ez az oroszoknak nem érdeke. Minden ilyen hír kapcsán arra kell gondolni, hogy az orosz-ukrán hibrid konfliktus egyik legfontosabb összetevője a kommunikációs térben vívott harc, mely nem nélkülözheti a túlzásokat. – Magyarország rendre megvétózza a magasabb szintű NATO-Ukrajna tanácskozásokat az ukrajnai magyar kisebbséget hátrányosan érintő ukrán oktatási törvény miatt. A most kialakult helyzet változtathat-e ezen ? – Magyarország nem akadályozza NATO és Ukrajna közötti katonai, vagyis lényegi, tartalmi együttműködést, inkább csak formálisabb politikai szintű kommunikációt, és itt is csak formálisabb fórumokat, a munkacsoportok továbbra is folyamatosan és hatékonyan működnek. Ennek, az inkább szimbolikus jellegű intézkedésnek emberi jogi és kisebbségvédelmi okai vannak, mint közismert, hiszen humán területhez kapcsolódó oktatási törvényről van szó. Ennek fényében - vagyis mivel a szövetségi rendszerünk stratégiai, védelmi, biztonsági célkitűzéseit és munkáját nem érinti az ügy - úgy látom, hogy a magyar álláspont változása nem valószínű. Ukrajna álláspontjának változása pedig nem kizárt, hiszen orosz fenyegetéssel szemben minden szövetség és barátság egyre értékesebb, az ukrán nemzeti egység és szuverenitás záloga pedig az eddigiekben és a jövőben is a nemzeti kisebbségekkel való baráti szövetség és nagyvonalú bánásmód lehet. 

Senki nem szeretné, ha elfajulna a konfliktus

Az Azovi-tenger nem orosz beltenger, erre a viselkedésre semmi sem jogosítja fel Moszkvát, vélekedett lapunknak Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő.
– Mennyire érkezett váratlanul ez az incidens? – A térségben nagyon feszült a helyzet. Az ukrán kereskedelmi hajókat a Kercsi-szoroson való áthaladás előtt az orosz határőrség szigorúan ellenőrzi, ezzel gyakran két-három napos várakozásra kényszerítve azokat. A két ország között még 2003 decemberében megkötött és ma is hatályban lévő szerződés szerint már maga az ellenőrzés jogossága is megkérdőjelezhető. Oroszország a Krím annexiójától kezdve a Kercsi-szoros és az Azovi-tenger vonatkozásában úgy viselkedik, mintha azokra kizárólagos jogot formálhatna. Erre azonban semmi nem jogosítja fel. Attól még, hogy a Krím elcsatolásával a Kercsi-szoros mindkét oldala orosz felügyelet alá került az Azovi-tenger nem vált orosz beltengerré. Ha ez attól függene, hogy egy tengeri szoros mindkét partja egy államhoz tartozik, akkor a Fekete-tengert török beltengernek kellene tekinteni. Nem nehéz tehát belátni az orosz igény abszurditását. A csaknem 4 milliárd dollárért felépített kercsi-híd védelme sem lehet indoka az ukrán hajók feltartóztatásának. Orosz részről ezt a feladatot úgy kell megoldani, hogy azzal semmilyen módon ne akadályozzák a szoroson való áthaladás szabadságát. Ez a korlátozásoktól mentes szabadság a 2003-as szerződés szerint nemcsak mindkét ország kereskedelmi, de hadihajóit is megilleti. – Indokolt volt a hadiállapot bevezetése, vagy inkább csak belpolitikai húzás? – Azzal, hogy a hadiállapotot csak egy hónapra és csak 10 megyére vezették be ez a kérdés elveszítette jelentőségét. És ezzel az a moszkvai vád is komolytalanná vált, hogy az ukránok azért provokálták az orosz őrhajókat, hogy a konfliktus nyomán Petro Porosenko javítani tudjon választási esélyein. Ez a hétfőn elfogadott rövid változat biztosan alkalmatlan erre. – Nyugati részről a válasz ismét kimerült néhány elítélő nyilatkozatban. – Nyilván nyugati oldalon senki nem szeretné, ha az incidens következtében eszkalálódna a konfliktus. Szerintem a nyugati magatartást a most feltörő indulatok lecsitítása fogja meghatározni. – Elképzelhető a konfliktus kiszélesedése, további orosz támadások? – Ezt nem kell komolyan venni. Oroszország aligha érdekelt egy nagyobb szárazföldi akcióban. Az jelentős - az orosz társadalom elől sem eltitkolható - közvetlen veszteségekkel járna, és a Moszkva elleni szankciók drámai megszigorítását hozná magával. Arról már nem is beszélve, hogy ha Oroszország újabb ukrán területeket szállna meg, azzal olyan terheket venni magára, amire biztosan nincs szüksége. Egy dolgot azonban továbbra sem lehet kizárni, hogy Moszkva valamilyen ürüggyel megpróbálja az Azovi-tenger északi partját ellenőrzése alá vonni.
Szerző

Kiesett a Trump elleni vizsgálat koronatanúja

Publikálás dátuma
2018.11.27. 21:48
Manafort és ügyvédje.
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A republikánusok orosz kapcsolatait vizsgáló különleges ügyész szerint az amerikai elnök volt kampányfőnöke megsértette a vádalkut - és ismételten hazudik.
Robert Mueller volt FBI-igazgató, akit az amerikai igazságügyi miniszter helyettese bízott meg azzal, hogy különleges ügyészként eljárva derítse ki, volt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztási kampány idején Donald Trump republikánus jelölt kampánycsapata és a választás befolyásolására törekvő Oroszország között, azzal vádolta meg Paul Manafortot, Trump kampánycsapatának egykori vezetőjét, hogy ismételten megpróbálta félrevezetni a vizsgálatot folytatókat, ami a vele kötött vádalku megsértését jelenti, és annak az eshetőségét veti fel, hogy további vádpontok következményeként hosszabb börtönbüntetés vár rá. A vádalku ejtése magának Muellernek is hátrányos,  hiszen a különleges ügyész hivatala ezzel elveszít egy eddig legalábbis együttműködőnek mondott tanút, mégpedig olyan valakit, aki a vizsgálat tárgyát képező események jelentős részénél maga is jelen volt. Az egyik ilyen, kiemelkedő súlyúnak tekintett epizód volt az a találkozó – történetesen a New York-i Trump Toronyban –, amelyet egy olyan orosz ügyvédnővel bonyolítottak le, aki azt állította, hogy kompromittáló értesülések vannak a a birtokában Hillary Clinton demokrata párti elnökjelöltről, Trump ellenlábasáról. Ezen a találkozón Manafort mellett jelen volt ifjabb Donald Trump is. Manafort, mielőtt idén szeptemberben vádalkut kötött volna Muellerrel, a bíróság előtt kétségbe vonta a különleges ügyész felhatalmazását, hogy vele szemben eljárjon. Mueller ugyanis az orosz szállal közvetlenül összefüggő, büntetőjogilag értelmezhető vádpontot egyelőre nem fogalmazott meg, hanem olyan cselekmények – így banki csalások és adóügyi jogellenes magatartás - miatt emelt ellene vádat, amelyek Manafort átvilágítása során mintegy mellékesen jutottak a tudomására. Manafort azonban hiába támadta Mueller eljárásának legitim voltát: a különleges ügyész által kapott felhatalmazás kiterjed azokra a bűncselekményekre is, amelyekre a vizsgálattal összefüggésben derül fény, bár magával a vizsgálat tárgyával szoros kapcsolatban nincsenek. Miután kiderült, hogy Manafort tanúk befolyásolására is kísérletet tett, megszűnt számára a szabadlábon védekezés lehetősége. Mueller szerint a volt kampányigazgató azután is egy sor kérdésben tett félrevezető vallomást, hogy a vádalku keretében ígéretet tett az őszinte, feltáró jellegű vallomástételre. Manafort tagadja Mueller állítását.  Robert Mueller vizsgálódását Donald Trump elnök kezdettől fogva alaptalan áskálódásnak, boszorkányüldözésnek tartja, és azt állítja: kampánystábja semmilyen módon nem játszott össze az oroszokkal, az pedig nem bűncselekmény, ha nem zárkóztak el a politikai ellenfélre nézve terhelőnek mondott, felkínált értesülés megismerésétől. Az oroszok pedig – állítja az elnök - érdemben akkor sem tudták befolyásolni az elnökválasztás kimenetelét, ha esetleg volt ilyen szándékuk.

Trump továbbra sem hisz a klímaváltozásban

 Az amerikai elnök újságírók előtt ismételten elutasította a múlt pénteken nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés megállapításait az éghajlatváltozás veszélyeiről. Azt mondta: "nem hiszi", hogy a globális klímaváltozás káros hatással lenne az amerikai és a világgazdaságra. Szerinte az Egyesült Államok a legkevésbé környezetszennyező ország, és más országoknak kellene lépéseket tenniük az üvegházhatást kiváltó káros anyagok kibocsátásának csökkentésére. Ezzel összefüggésben kiemelten említette Kínát és Japánt.

Könnygáz a mexikói határon

A mexikói kormány jegyzékben kérte, hogy Washington vizsgálja ki a San Diego és Tijuana közötti határátkelőnél vasárnap történt, könnygáz bevetésével járó incidenst. Az Egyesült Államokba igyekvő migránskaraván mintegy ötszáz tagja megrohamozta az átkelőt, az amerikai határőrök pedig könnygázt vetettek be, és visszaszorították a határfalat ostromlókat. Egyes értesülések szerint az amerikai határőrök akkor vetettek be könnygázt, amikor az említett migránsok még mexikói területen voltak, márpedig, ha ez így volt, akkor ezzel megsértették Mexikó szuverenitását. 

Témák
USA

Felfüggesztették Gruevszki mentelmi jogát

Publikálás dátuma
2018.11.27. 20:24

Fotó: AFP
A magyar kormány ettől még nem nem fogja visszaküldeni az elítélt, körözött macedón politikust, de ha mégis hazatér, képviselői előjoga sem menti meg a börtöntől.
A macedón parlament kedden felfüggesztette Nikola Gruevszki volt miniszterelnök, parlamenti képviselő mentelmi jogát.  A 120 tagú törvényhozás 62 képviselője szavazta meg Gruevszki mentességének visszavonását. A hónap elején a parlament  ugyanakkor még nem szavazta meg a politikus parlamenti képviselői mandátumának felfüggesztését - emlékeztet az MTI. A macedón törvények szerint amennyiben valakit öt vagy annál több évig terjedő börtönbüntetésre ítélnek, akkor automatikusan megszűnik a megbízatása, minden más esetben a törvényhozásnak kell szavaznia a politikus státusáról. Gruevszkit két évre ítélték hivatali visszaélés miatt.  Kedd délelőtt a parlament illetékes bizottsága egyhangúlag fogadta el az erről szóló javaslatot, mivel a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) politikusai nem vettek részt az ülésen.
Nikola Gruevszki ellen november 13-án adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot, mert nem kezdte meg kétéves börtönbüntetése letöltését, amelyet hivatali visszaélés miatt szabtak ki rá. A politikus az elfogatóparancs kiadása előtt néhány órával a Facebook-oldalán közölte, hogy Budapesten van, és politikai menedékjogot kért a magyar hatóságoktól, egy héttel később pedig szintén a közösségi médiában jelentette be, hogy megkapta a menekültstátuszt – a magyar kormány eközben hallgatott, kitérő vagy ellentmondásos válaszokat adott ideérkezésének körülményeiről, de az már biztos, hogy  magyar diplomaták is segédkeztek  az Albániát, Montenegrót és Szerbiát is érintő menekítő akcióban. Mindezzel pedig felrúgták az átlagos menekültekre érvényes szabályokat is, hiszen Szerbia migrációs szempontból biztonságos harmadik országnak számít a magyar törvénykezés szempontjából. A macedón kormány november 20-án elküldte Gruevszki kiadatási kérelmét Magyarországnak, ez egyelőre válasz nélkül maradt.
Szerző