Porosenko aláírta a hadiállapot bevezetéséről szóló rendeletet, Moszkva légvédelmi rendszert telepít a Krímbe

Publikálás dátuma
2018.11.28 12:52

Fotó: AFP/ Maxym Marusenko
Andrij Parubij házelnök is aláírta az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt. Az ukrán elnök Donald Trumpon keresztül azt üzente Putyinnak, hogy tűnjön el Ukrajnából.
Petro Porosenko ukrán elnök aláírta szerdán a hadiállapot bevezetéséről általa hozott rendeletet megerősítő jogszabályt. Az elnöki rendeletet megerősítő jogszabályt a parlament hétfő este szavazta meg. Az MTI összefoglalója szerint az államfő előtt szerdán Andrij Parubij házelnök is aláírta a dokumentumot. A hétfői keltezésű elnöki rendeletben az szerepelt, hogy a hadiállapot aznap, vagyis november 26-án helyi idő szerint 14 órakor lép életbe, és 30 napig, azaz december 26-án 14 óráig tart. Jogi szakértők szerint a hadiállapot csak azután léphet életbe – utólagos hatállyal –, hogy az elnöki rendeletet megerősítő jogszabály megjelenik a hivatalos közlönyben. Ez várhatóan csütörtökön történik meg.

Porosenko azt üzente Putyinnak, hogy „tűnjön el Ukrajnából”

Az NBC amerikai televízióra hivatkozva az UNIAN ukrán hírügynökség arról számolt be: Porosenko arra kérte Donald Trump amerikai elnököt, hogy ha találkozik orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Argentínában a G20-as országcsoport csúcsértekezletén, tolmácsolja neki üzenetét, miszerint – mint fogalmazott – „tűnjön el Ukrajnából”. Porosenko az NBC-nek adott interjújában a Kercsi-szorosnál történt incidensről szólva ismételten kijelentette, hogy az ukrán hajók elleni orosz támadást Ukrajna katonai agressziónak tekinti, és kész megvédeni területét, demokráciáját és szabadságát. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az ország nem akart többé az „orosz birodalom része, orosz gyarmat” lenni. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak önmagát védi, nem akar senkit sem megtámadni. Porosenko kifejezte meggyőződését, hogy az amerikai elnök elkötelezetten támogatja Ukrajna szuverenitását, területi épségét, és az ukránok küzdelmét szabadságukért és a demokráciáért. Hangsúlyozta: a fekete-tengeri térség biztonsága globális biztonsági kérdés, ezért szükség van a NATO jelenlétére a térségben, hogy Oroszország többé ne tehesse meg újra azt, amit múlt vasárnap tett, amikor hadihajói tüzet nyitottak az ukrán hadihajókra, elfoglalták őket. Leszögezte, hogy Oroszország nagy árat fog fizetni ezért.
„Kérem, tűnjön el Ukrajnából, Putyin úr!”
– idézte Porosenko szavait az UNIAN.
Az ukrán elnök a CNN amerikai hírtelevíziónak adott interjújában – amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – közölte: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonbeszélgetésükkor biztosította őt afelől, hogy Washington teljes támogatást – beleértve a katonait is – nyújt Ukrajnának szuverenitása védelméhez az orosz agresszióval szemben.

Trump még nem döntött

Az amerikai elnök a Washington Postnak adott interjújában azt mondta, még nem döntött arról, hogy találkozik-e az orosz elnökkel Argentínában. Donald Trump leszögezte: megvárja a nemzetbiztonsági tanács „teljes jelentését” a történtekről, és majd csak azután hoz döntést arról, találkozik-e az argentínai csúcsértekezleten Putyinnal. „Ez a jelentés lesz a döntő” – mondta, és hozzátette: „talán nem is lesz találkozó (Putyinnal)”. Trump úgy fogalmazott: „nem szeretem ezt az agressziót, egyáltalán nem akarok ilyen agressziót”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az amerikai elnök szavaira úgy reagált: a Kreml folytatja a felkészülést Putyin és Trump amerikai G20-csúcsra tervezett találkozójára, Washington nem tájékoztatta Moszkvát ennek elmaradásáról. Hozzátette: Moszkva felfigyelt arra, hogy Trump az „agresszió” kifejezést használta, de a megfogalmazásában nem volt egyértelmű. Peszkov szerint ha az amerikai vezető az ukrán hajók fellépésére gondolt, „az egy dolog, lehet vitatkozni arról, hogy ez agresszió volt-e vagy nem”. „Ha az orosz határőröknek az Oroszország határának megsértésére irányuló kísérletek meghiúsítását célzó lépéseit nevezi agressziónak, az egyik másik dolog. Azzal nem értünk egyet” – jelentette ki. Peszkov azt is közölte, hogy Putyin a nap folyamán egy nemzetközi telefonbeszélgetést fog lefolytatni, amelyről hamarosan be fog számolni. Azt, hogy kivel szándékozik beszélni az orosz elnök, nem mondta el. Szerdán egyébként Szimferopolban csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértés címén vádat emeltek 12 elfogott ukrán tengerész ellen. A Krím székvárosában működő bíróság kedden a 24-ből 15 gyanúsított esetében rendelt el kéthavi előzetes letartóztatást.

Légvédelmi rendszert telepítenek a Krím félszigetre

Az orosz déli katonai körzet szóvivője szerdán közölte, hogy az Sz-400-as, „Triumf” típusú légvédelmi rendszer negyedik harccsoportját fogja telepíteni a Krím félszigetre. A Reuters azt írja, ez az év végéig működésbe lép. A portál kiemeli: bár egy már korábban tervezett lépésről van szó, a bejelentés időzítése üzenetértékű. Sajtójelentések szerint a Vice-admiral Zaharin orosz aknaszedő hajó a Fekete-tengerről az Oroszország és Ukrajna által közösen hasznosított Azovi-tenger felé tart.
November 25-én a Kercsi-szorosban, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán matrózt őrizetbe vették, kihallgatásuk után bíróság elé állítják őket. Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet, megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Az FSZB azt állította, hogy az ukrán hajók irányították elsőként ágyúikat az orosz parti őrség járműveire. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Szerda délutánra két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztette az ukrán fegyveres erőknek mind a 24, a Kercsi-szoros közelében lezajlott tengeri incidens során őrizetbe vett tagját egy szimferopoli kerületi és a kercsi városi bíróság. Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént.

Orosz lap: Kijev katonai bázis létrehozásáról tárgyal Washingtonnal

A Kremlhez közel állónak tekintett napilap Ivan Vinnyikre, a Petro Porosenko Blokkja elnevezésű ukrán parlamenti párt képviselőjére hivatkozva azt írta, a kijevi kormány egy kelet-ukrajnai vagy egy, a Krím szomszédságában létesítendő amerikai katonai bázis lehetőségéről tárgyal az Egyesült Államokkal. „Bázisra természetesen szükség van, ez egyértelmű. Azért, mert másképp hosszú távon nem tudjuk teljes értékűen szavatolni biztonságunkat az Oroszországi Föderáció politikája miatt” – jelentette ki Vinnyik a lapnak. A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie – tette hozzá. A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor közölte: Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra. Az Izvesztyija úgy értesült, hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

Frissítve: 2018.11.28 17:33

Lázadás készül Theresa May ellen

Publikálás dátuma
2019.03.24 15:11

Fotó: AFP/ ISABEL INFANTES
A kormány már a hét elején lemondásra szólíthatja fel a fizikailag és mentálisan egyaránt megroggyantnak látszó tory vezetőt. A legutóbbi napok eseményei megpecsételhették Theresa May politikai pályafutását A 62 éves kormányfő megfáradt, feladatai ellátására szellemileg és testileg képtelen ember benyomását keltette mind a westminsteri parlamentben, a Downing Street 10.-ben és Brüsszelben, az Európai Tanács csütörtöki ülésén. Az, hogy a nyilvánosság előtt imamalomként hajtogatja saját, a parlament által kétszer visszautasított Brexit-stratégiáját, köztudott volt, de az elmúlt héten, beszámolók szerint a konzervatív párti frakció tagjainak támogatását kereső megbeszélésen, illetve az Unió vezetői és a 27 megmaradt tagország elnökei-miniszterelnökei jelenlétében tartott meghallgatáson is csalódást és megrökönyödést okozott kevéssé koherens és meggyőző fellépésével. A The Times napilap szombati számában külön cikk foglalkozik May egészségi állapotával. A szerző, Kat Lay orvosokra és pszhichológusokra hivatkozva úgy véli, hogy hangjának többszöri elvesztése kritikus helyzetekben mélyebb okokra utal. A politikus 2013 óta szenved 1-es típusú, inzulinfüggő cukorbetegségben, aminek a rá nehezedő nyomás, stressz, alváshiány és a rendszeres, egészséges étkezés hiánya minden bizonnyal súlyosan árt. A vasárnapi brit lapok egymást próbálják felülmúlni a kormányfő eltávolításáról szóló hírekkel. A The Sunday Times információi szerint “lázas telefonálgatások után a legmagasabb rangú miniszterek megállapodtak abban, hogy a kormányfőnek le kell mondania, miután mérgező és kiszámíthatatlan, hajmeresztő ítélőképességű figurává vált”. Az összeesküvők állítólag a hétfői kormányülésen konfrontálják a hétvégét vidéki rezidánciáján, Chequersben töltött May asszonyt. Ha elutasítja a visszavonulás lehetőségét, a miniszterek tömeges lemondással fenyegetőznek majd, illetve a nyilvánosság előtt követelik a fejét. A múlt év végi bizalmatlansági indítvány megnyerése után a toryk hivatalosan ez év december 12-ig nem intézhetnek kihívást Theresa May ellen. A lázadók ezekben a válságos napokban el akarják kerülni a hosszú demokratikus vezetőválasztási folyamatot, így ez év végéig a kormányfő de facto helyettesét, David Lidingtont ültetnék be a székébe ügyvezetői minőségben, hogy levezényelje a Brexit életbe lépését. A Sky News vasárnapi hírmagazinjában, Sophy Ridge showjában megszólaltatott Philip Hammond, maradás-párti pénzügyminiszter igyekezett távol tartani magát a puccs-sztoritól. Inkább arra emlékeztetett, hogy a szigetország alig két hét múlva a no-deal Brexit, vagy a kilépés visszavonásának súlyos választása előtt állhat. Ilyen körülmények között “nem a kormányfő vagy bármely más egyén, hanem az ország jövője a kérdés”. Szombaton egymillióan tüntettek Londonban, a Hyde Park Corner és a Parliament Square között rendezett békés felvonuláson az Európai Unió elhagyása ellen. E sorok írásakor közel ötmillióan írták alá az 50. cikkely visszavonását követelő petíciót. Párhuzamosan folytatódott a March to Leave elnevezésű távozás-támogató menetelés a kilépéssel jelképesen összefonódott Sunderland és London között. A UKIP egykori, a Brexit Párt jelenlegi vezetője, Nigel Farage részvételével folyó demonstráció március 29-én, az eredeti, mára elszállt Brexit D-Day-en fejeződik be.

Már a nyolcszázat közelíti a délnyugat-afrikai Idai ciklon áldozatainak száma

Publikálás dátuma
2019.03.24 13:47
Testvérpár az egyik Idai ciklon sújtotta mozambiki város elárasztott utcáján
Fotó: AFP or licensors/ YASUYOSHI CHIBA
Mozambik elnöke már a pusztítás után arról beszélt, a vihar és az azt követő árvíz ezernél is több holtestet hagyhatott maga után. A legfrissebb hírek négy országban összesen 762 halottról szólnak.
Tovább nőtt az Idai ciklon halálos áldozatainak száma: Celso Correia mozambiki környezetvédelmi miniszter vasárnap elmondta, hogy az ítéletidő eddig 446 emberéletet követelt az afrikai országban - írja az atv.hu. A szomszédos Zimbabwe-ből eddig 259, Malawiból 56, Madagaszkár szigetéről pedig további 1 áldozatot jelentettek, azaz
a térség legsúlyosabb katasztrófája immár 762 ember haláláért felelős.
Ahogy arról korábban mi is írtunk, Filipe Nyusi mozambiki elnök a vihar után repülővel járta be az érintett területeket, és úgy fogalmazott, az áldozatok száma az ezret is meghaladhatja - sajnos egyre inkább úgy fest, becslése nem volt túlzó, hiszen a kutatás még mindig sok helyütt tart. Az Idai ciklon, amely az egyik legpusztítóbb vihar lehetett, amely valaha lecsapott a déli féltekére, március 14-én érte el Mozambik középső részét, majd Zimbabwe és Malawi felé haladt tovább, ott is nagy pusztítást végezve. A vihar okozta esőzések hatalmas áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak.
Csak Mozambikban a hírek szerint összesen több mint félmillió embert érint a katasztrófa.
A Nemzetközi Vöröskereszt ráadásul pénteken arra figyelmeztetett, hogy esetleg kolerajárvány ütheti fel a fejét a környéken, néhány ilyen jellegű megbetegedést már jelentettek is a mozambiki Beira városából.

Az afrikai földrész délnyugati régiójában ezt megelőzően a 2000-es Leon-Eline ciklon okozta a legsúlyosabb katasztrófát: az áldozatok száma ott a legsötétebb becslés szerint 722 volt.
Frissítve: 2019.03.24 14:45