323,77 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.11.29. 07:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint szerda este óta a főbb devizákhoz képest csütörtök kora reggelig a bankközi piacon.
Reggel, röviddel fél hét után 323,77 forintra erősödött az euró a szerda esti 323,45 forintról.
A svájci frank jegyzése 286,35 forintról 286,50 forintra emelkedett, a dolláré viszont 285,02 forintról 284,35 forintra gyengült.
Az euró erősödött a dollárral szemben: szerda este 1,1348 dolláron, csütörtök kora reggel 1,1387 dolláron jegyezték.
Szerző

Rabszolgatörvény: zavar az erőben, hátrál a kormány - exkluzív felmérés

Publikálás dátuma
2018.11.29. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Visszavonulót fújt a kormány a túlórák ügyében, csak ott tágítanák a kereteket, ahol a dolgozók ebbe beleegyeznek. Kérdés, mit értenek beleegyezés alatt. A szakszervezetek eközben december 8-ra országos tüntetést hirdettek.
Meghátrálni látszik a kormány a rabszolgatörvény ügyében, bár ami a részleteket illeti, az eddigi nyilatkozatok alapján egyenlőre nem lehet teljesen tisztán látni. A kormány álláspontját közvetítő Gulyás Gergely több téren is mást közölt szerda kora délután a sajtóval, mint amiben a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) délelőtt megállapodott a szakszervezetekkel.  A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón először is kijelentette: a kormány megtárgyalta Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf javaslatát, és az az álláspontja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet keresni, az megtehesse. Ugyanakkor azt is leszögezte: a kormány csak olyan módosító indítványt tud támogatni, amely a jelenlegi keretek feletti munkavégzést kizárólag a munkavállaló beleegyezésével enged. Jelenleg a rendes munkaidőn túl évi 250 óra túlórát lehet elrendelni, ha pedig kollektív szerződésben a munkaadó megegyezik a munkavállalókkal, akkor ez kitolható évi maximum 300 órára. A fideszes képviselők rabszolgatörvényként elhíresült, múlt kedden benyújtott  javaslata ezt a kollektív szerződésre vonatkozó passzust teljes egészében törölné, a 250 órát pedig 400 órára emelné. Mindez azt jelentené, hogy kollektív szerződés nélkül is, minden munkavállaló számára akár évi 400 óra túlóra lenne elrendelhető 2019. január 1-jétől. Ez a szakszervezetek körében óriási felháborodást váltott ki. Kósa és a vállalkozásfejlesztési bizottságban a javaslat tárgysorozatba vételét hétfőn megszavazó fideszes képviselők azonban mintha nem egészen ugyanazt a javaslatot nézték volna. Kósa szombaton még úgy érvelt: javaslata csupán lehetőséget ad a többletmunkára, ha a dolgozók nem kívánnak élni vele, senki nem kötelezi rá őket, csak ha a kollektív szerződésük ezt rögzíti. Persze meglehet, csak  kicsit előreszaladt nyilatkozatával, mindenesetre most úgy tűnik: a Fidesz és a kormány hajlandó belátni, hogy a Munka törvénykönyve éppen azért köti kollektív szerződéshez a túlórakeretek 300 órára emelését, hogy csak ott lehessen többet túlóráztatni, ahol erről a szakszervezeteken keresztül a dolgozókkal ténylegesen megállapodtak.   Bár, hogy ténylegesen a kollektív szerződésekben kell-e majd megállapodni jövőre is az általános túlóra keretek megemeléséről, az Gulyás szavaiból nem derült ki, arra még csak utalást sem tett (sőt azt is megkérdőjelezte, hogy a kollektív szerződéseket a dolgozók nevében megkötő szakszervezetek megfelelően képviselik-e a munkavállalókat). Ha viszont a beleegyezés alatt nem a kollektív szerződést értette, akkor kérdés, milyen „érvek” hatására egyezik majd bele a munkavállaló a túlórázásba. A szakszervezetek beszámolói szerint ugyanis még mindig gyakori, hogy kirúgással fenyegetik a túlórázást elutasító munkavállalókat.   Kósa viszont ígéretet tett szerda délelőtt a szakszervezeteknek arra, hogy javaslatához benyújt egy olyan törvénymódosító javaslatot, amely szerint marad jövőre is az általánosan elrendelhető évi 250 órás túlórakeret, ennél többet csak kollektív szerződésben lehet majd elrendelni.  Ha jövő keddig valóban érkezik ilyen irányú módosító, akkor az a javaslat egyik legvitatottabb pontját finomítaná, de hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A találkozón – amelyen a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vezetői, valamint Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára és Kósa vett részt - egyértelművé vált: az elrendelhető túlórák számát a kormány mindenképpen emelni szeretné. Kósa a találkozót követő sajtótájékoztatóján ráadásul már nem is említette a kollektív szerződést, csak a dolgozók hozzájárulásáról beszélt.  Az egyeztetésen abban is megállapodtak, hogy a több műszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben, illetve idény jelleggel munkát vállalók esetében nem havi egy szabadnap jár majd, hanem kettő. A munkaidőkeret egyről három évre emeléséhez viszont a PM és Kósa is ragaszkodott a találkozón - mondta lapunknak Kordás László, a MASZSZ elnöke. Ezzel a fideszes képviselők nem titkoltan a termelő cégek hullámzó munkaintenzitású termeléséhez igazítanák "rugalmasan" a dolgozók  munkaidejét, csakhogy ezzel a munkavállalók fizetségben rosszabbul járnának. A dolgozók számára ez rendkívül hátrányos, ezért elfogadhatatlan – szögezte le Kordás László. Most például állásidőt kell fizetni a dolgozóknak, ha kicserélnek egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának, ugyanis ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni – mutatott rá. Ilyen időtávban ráadásul rendkívül nehéz is lesz nyilvántartaniuk a dolgozóknak a ledolgozott óráik számát, az elszámolási viták megszaporodhatnak. Az sem világos, melyik év adó-jogszabályai vagy  bérszínvonala alapján kell majd kifizetni a túlórákat a harmadik év végén – sorolta a problémákat.  A kormányinfón viszont Gulyás már cáfolta Kósa és a PM álláspontját. Azt mondta: semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak. 

Benyújtás után egyeztetés

A rabszolgatörvényt igen gyors tempóban igyekszik átnyomni a Parlamenten a Fidesz: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf a múlt kedden nyújtotta be az indítványát, amelyet hétfőn a Vállalkozásfejlesztési Bizottság a fideszes képviselők egyöntetű igen szavazatával tárgysorozatba is vett, majd kedden éjjel – meglehetősen gyér fideszes jelenlét mellett, az ellenzéki képviselőktől folyamatosan megvonva a szót - le is folytatták az általános vitát. Kósa Lajos mindezek után hallgatta meg a szakszervezetek véleményét szerda reggel. Jövő keddig még be lehet adni a javaslathoz módosító javaslatokat, az azutáni kedden - azaz december 11-én – pedig már végszavazás lesz a 4,5 millió munkavállaló életét rendkívüli módon befolyásoló, 2019. január 1-jétől életbelépő törvényről. 

A dolgozók nem kérnek a túlóraemelésből

A munkaképes korú lakosság háromnegyede nem ért egyet a rabszolgatörvényként elhíresült javaslattal, azaz nem kér a túlórakeret megemeléséből - derült ki a Pulzus - a Népszavának -, 600 fő megkérdezésével készült reprezentatív felméréséből. 
  • Az elutasítás oka lehet az is, hogy a több mint harmaduk a túlórázásért nem kap pénzt.
  • Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem fele legalább havi rendszerességgel, 13 százaléka minden nap szokott túlórázni.

Marad munkanap december 24.

Legyen munkaszüneti nap december 24-e - erre irányuló javaslatot nyújt be hamarosan az MSZP, amelyet a Párbeszéd is támogat - közölte Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke. A kormányinfón viszont kiderült: december 24-e egyelőre nem lesz szabadnap, mivel tavaly adták meg nagypénteket szabadnapnak. 

Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 08:24

A cégvilágban is jön az Y-generáció

Publikálás dátuma
2018.11.28. 20:26

Fotó: Shutterstock
A hazai vállalkozások között is egyre előretör az 1980 és 1995 között született úgynevezett „Y”-generáció – közli a céginformációval foglalkozó Opten. Már több mint 170 ezer fiatal tulajdonos tartozik közéjük és szerepvállalásuk egyre erősödik. Ők az elsők, akik már a most működő fogyasztói társadalomba születtek. Ennek megfelelően szemléletük nagyon eltér a korábban születettekétől. A legtöbb tulajdonos még az 1960 és 1979 között született „X”-generáció tagjaiból kerül ki. Arányuk ugyanakkor már visszaszorulóban van. Ugyanez igaz az 1940-1959 között született „babyboom”-generációra is. Egyelőre még több a babyboomos, mint az Y-os, de a sorrend 2019 végére megváltozhat – prognosztizálja a céginformációs társaság. Bár a vezetők között a fordulat akár már ez év végén bekövetkezhet, az X-esek egyelőre erősen kapaszkodnak vezetői székükbe: jelenleg e korosztály alkotja a vállalkozók és a munkavállalók derékhadát. Az X-generáció alkalmazkodott a modern technikai és társadalmi vívmányokhoz, többségük hozzáállásában kimagaslik a többiek közül – emeli ki Pertics Richárd céginformációs igazgató. Szerinte nagy kérdés, hogy az Y-osok modern szemlélete miként hat gazdaságra, és az átmenet milyen feszültségekkel jár. A viszonylag fiatal hazai piacgazdaságban eddig még nem volt szükség cégek tömeges örökítésére, átadására, ennek nálunk nincs hagyománya – figyelmeztet az Opten szakértője. Legkésőbb a nagyobb cégek körében várható a generációváltás. Ott még csak az elmúlt évek során adták át a stafétabotot az babyboomosok az X-eseknek. Itt a tapasztalat fontosabbnak tűnik a modern szemléletnél. E körben még a II. világháború előtt született „veteránok” is jelentős szerepet játszanak. Bár egyelőre egy hajszállal még az újonnan alapított társaságokat is az X-korosztály uralja, itt már hamarosan várható a trónfosztás – jósolja a céginformációs társaság. 
Szerző