Feloszlatják a budaörsi Fideszt

Publikálás dátuma
2018.11.29 16:32

Fotó: Német András Péter
Hivatalosan újjászervezik, lapértesülés szerint inkább beszántják a kormánypárt jelenlegi budaörsi alapszervezetét. A visszavonulás csak időleges, a Fidesz később újabb rohamra indulhat Wittinghoff Tamás városában.
Már a jövő őszi önkormányzati választásra “melegíthet be” a Fidesz azzal, hogy feloszlatják, vagy ahogy a belső zsargonban inkább szeretik említeni, “újjászervezik” a párt budaörsi alapszervezetét. A “feloszlatási eljárás” a Fidesz országos választmányának döntése nyomán már elindult, ennek részeként pedig november 29-ével a helyi szervezet elnökségének és tagjainak tagsági jogai is megszűntek – tudta meg a Zoom.hu.
A budaörsi szervezet feloszlatását a várost is magába foglaló Pest megye 2-es választókerület elnöke, Csenger-Zalán Zsolt kezdeményezte. Az egykori MDF-alapítóból lett fideszes politikus 2004 óta választókerületi elnök, 2010-től országgyűlési képviselő, közben 2010-2014 között volt Zsámbék polgármestere is. Csenger-Zalán idén áprilisban hajszállal, alig 300 voksnyi előnnyel szerzett parlamenti mandátumot az akkor még LMP-s jelölt, Szél Bernadettel szemben. A portál kereste Csenger-Zalán Zsoltot, hogy az okokról kérdezzük. Ám ő ezek említése nélkül csak annyit mondott a Zoom.hu-nak, hogy elindult egy “újjászervezési folyamat”. Elismerte, hogy ez valóban a tagsági jogok megszűnésével jár a Fidesz alapszabálya szerint (24.§ 3-as pont), de hangsúlyozta: hivatalosan nem oszlottak még fel. Nem jutottunk közelebb az okokhoz azzal sem, hogy kerestük Hardy Gézát, a budaörsi Fidesz-szervezet elnökét: a politikus cikkünk megjelenéséig sem hívásunkra, sem sms-ünkre nem válaszolt. A budaörsi Fidesz-frakció vezetője, Löfler Dávid sem volt sokkal bőbeszédűbb. Sms-ben annyit közölt, hogy “a Fidesz budaörsi szervezetének újjászervezése megkezdődött”. A További kérdéseket – így azt is, igaz-e az értesülés, miszerint ő ambicionálná az új alapszervezet elnöki posztját – azzal hárította el: “Jelen pillanatig semmilyen döntés nem született még, a folyamat lezárultával állunk szíves rendelkezésére.”

Nem akarnak újabb pofont

A budaörsi Fidesz “újjászervezése” mögött a lap információi szerint – a régóta, évek óta húzódó belső feszültségek és a személyi ellentétek mellett – az is állhat, hogy a kormánypárt megelégelte a korábbi évek sikertelenségét, és 2019-ben szeretné elfoglalni Budaörsöt, vagyis új szervezettel, új emberekkel vágna neki az önkormányzati választási kampánynak, hogy legyőzhesse a várost rekordhosszú ideje, 1991 óta vezető Wittinghoff Tamást. A Fidesz valóban nem lehet igazán elégedett a budaörsi választási eredményekkel, hiszen 2010 óta hiába szinte töretlen a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége, a Pest megyei városban az elmúlt 8 évben egyre rosszabb eredményeket értek el. Míg Wittinghoff 2010-ben például “csak” 60 százalékkal győzött (az akkori fideszes polgármester-jelölt 39 százalékot kapott), legutóbb, 2014-ben már 69 százalékkal választották újra, miközben a kormánypárti jelölt támogatottsága 27 százalékra esett. Ráadásul míg 2010-ben a képviselő-testületi helyek többségét meg tudta szerezni Budaörsön a Fidesz (14-ből 8-at), 2014-ben ezen az arányon jelentősen rontottak: már csak 3 helyet nyertek, míg 10 képviselőjével a Wittinghoffot is indító Budaörs Fejlődéséért Egyesület szerzett kétharmadost bőven meghaladó, 71 százalékos többséget - emlékeztet a portál.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.