Ismét az Ab-hez fordult egy bíróság a hajléktalanokat büntető törvény miatt

Publikálás dátuma
2018.11.29. 18:24
Illusztráció
Fotó: Paul Zinken / AFP
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint a jogszabályi rendelkezés ellentétes az Alaptörvénnyel.
Korábban a kaposvári és a székesfehérvári járásbíróság is az Alkotmánybírósághoz fordult a hajléktalantörvény miatt, most pedig az Utcajogász Egyesület azt írja, a Pesti Központi Kerületi Bíróság is felfüggesztette az előtte folyó szabálysértési eljárást, és az Ab-hez fordult. A végzésben a bíróság kezdeményezte az életvitelszerű közterületi tartózkodást büntetni rendelő jogszabályhely visszamenőleges hatályú megsemmisítését.  Mint írják, a bíróság részletesen indokolta, hogy a jogszabályi rendelkezés miért ellentétes az Alaptörvénnyel. Álláspontjuk szerint a jogszabályhely ütközik az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely kimondja, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam. Sérti továbbá az alapvető jogok tiszteletben tartásának kötelezettségét, az emberi méltósághoz való jogot, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogot és beleütközik a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányába. A végzés többek között kiemeli, hogy sérti a jogbiztonság követelményét, hogy a 90 napon belüli három figyelmeztetés – amely az őrizetbe vétele feltétele – közötti időköz nincs szabályozva, így akár pár óra alatt is összegyűlhet a három figyelmeztetés. Kiemeli azt is, hogy nem felel meg a törvény előtti egyenlőség elvének, hogy az életvitelszerű közterületi tartózkodást elkövető személyekkel szemben helyszíni bírság vagy pénzbírság nem szabható ki.
Szerző

Visszalép kicsit a Fidesz? Kevesebb helyen tiltanák be az ünnepnapi tüntetéseket

Publikálás dátuma
2018.11.29. 18:12

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Csak a budapesti Kossuth térre, illetve a Batthyány-örökmécses előtt lévő térre vonatkozna a korlátozás.
Kevesebb helyszínen korlátozná a gyülekezési szabadságot a parlament fideszes többségű törvényalkotási bizottsága, mint azt a kormány tervezte: az összegző módosító javaslat szerint csak a budapesti Kossuth térre, illetve a Batthyány-örökmécses előtt lévő térre vonatkozna a tüntetések korlátozása a nemzeti ünnepeken és gyásznapokon – vette észre az Index. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes eredetileg sokkal szigorúbb javaslatot nyújtott be: számos helyszín esetében azt javasolta, ne minősüljenek közterületnek ünnepnapokon, mindezt a településképvédelmi törvény módosításával érte volna el (erről itt írtunk bővebben). A törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata alapján viszont a Fidesz visszakozik ebben az ügyben, ugyanis kihúzná a helyszínek zömét a javaslatból. A bizottság a nemzeti ünnepek, a nemzeti összetartozás napján tartott ünnepségek, valamint az október 6-ai gyásznap méltó megünneplésével összefüggő korlátozásokat kizárólag a Kossuth térre, valamint a Batthyány-örökmécses előtt lévő térre szűkítené. A Hende Csaba fideszes bizottsági elnök által benyújtott javaslat indokolásában az áll: a nemzeti gyásznapok alkalmával a Kossuth Lajos téren tartott méltó megemlékezések kizárólagosságának biztosítása a jogalkotó szándéka.
„A módosító javaslat a szabályozást az Alaptörvényben foglalt nemzeti ünnepekre és az állami rendezvények hagyományos központi helyszínére, a Kossuth térre, továbbá a Batthyány-örökmécses előtt lévő térre szűkíti.”

– olvasható a dokumentumban.

A parlamentnek majd szavaznia kell arról, hogy elfogadja-e ezt az összegző módosítót, vagy az eredeti Semjén-javaslatot támogatja.
Szerző
Frissítve: 2018.11.29. 18:13

A nemzetközi hálózatot építő populisták miatt a balpártoknak össze kell kapaszkodnia az MSZP szerint

Publikálás dátuma
2018.11.29. 17:15

Visegrádon Tóth Bertalan öt ország szociáldemokrata pártjának vezetőjével tárgyalt.
Ha fókuszt nem is, de nézőpontot váltott az MSZP külpolitikája az utóbbi hónapokban – míg korábban a szocialisták leginkább Brüsszelt és Berlint tekintették igazodási pontnak (például pártelnökké választása után Tóth Bertalan is Andrea Nahlesné, Németország Szociáldemokrata Pártjának elnökénél vizitált először), nyár óta sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a régióbeli szövetségek építésére. Ez a szándék találkozott a közép-kelet európai térség balos pártjainak akaratával, így – magyar közvetítéssel – összeállt egy szlovák, lengyel, cseh, bolgár (és persze magyar szövetség, ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a szlovák Maros Sefcsovicsot, az Európai bizottság alelnökét emelje az európai szocialisták (PES) csúcsjelöltjévé (aki az EB elnöki posztjáért harcba száll). Hogy mekkora volt az érdemi esélye Sefcsovicsnak (aki végül visszalépett Timmermans javára), arról csak találgatni lehet, de két dolog tény. Az egyik, hogy a nyugat-európai balos pártok csúcsjelöltje, Frans Timmermans (szintén az EB alelnöke) csak októberben lépett ki a fényre. A másik, hogy az együttműködés világossá tette: a közép-kelet-európai régió balpártjai elkezdtek kötelékben repülni. Most Visegrádon gyűltek össze a fenti (és a horvát) szociáldemokrata formációk vezetői, hogy a bevándorlási problémák megoldásáról, a közös európai határőrségről, illetve az uniós költségvetésről beszélgessenek, illetve a keletről-nyugatra történő elvándorlásról. És persze szó esik az Európai Ügyészségről, amihez Magyar- és Lengyelországon kívül már mindenki csatlakozott. Az MSZP épp azért hozta létre az Európa-pártiak szövetségét, hogy az uniós támogatásokat ne haverok hordják haza, magyarázta Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke szerint ennek egyetlen megoldása van: minél több Európa-párti képviselőt (értsd: nem fideszest) kell az EP-be juttatni. Ennek érdekében a szociáldemokrata pártok arról is egyeztettek, miként hangolják össze kampányaikat – hiszen ha a szélsőségesek és populisták nemzetközi hálózatot szerveznek, akkor a baloldali erőknek is össze kell kapaszkodni.
Szerző