Alkotmánybíróság elé küldték hajléktalanokat büntető törvényt

Publikálás dátuma
2018.10.26. 17:37

Fotó: Vajda József / Népszava
A Kaposvári Járásbíróság lépett a szegénységet kriminalizáló törvény ellen: Alkotmánybírósághoz fordultak, mert a szigorítás szerintük hét ponton is ütközik az alkotmánnyal – és ebből csak egy pont a törvény előtti egyenlőség sérelme.
Egy 54 éves kaposvári, fedél nélküli férfi ügye akasztotta meg először igazán az igazságszolgáltatás hajléktalanokat is felőrlő gépezetét: a Kaposvári Járásbíróság egyedi normakontrollt eljárást -vagyis felülvizsgálatot – kért az Alkotmánybíróságtól, mondván, hogy az október közepén szigorított szabálysértési törvény hét ponton is alkotmányellenes.
 A beadványt az Index fedezte fel a helyi törvényszék honlapján. Mint a hírportál írja, a bíróság szerint a jogszabály ellentétes 
  • az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az elesettek és szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével,
  • az Alaptörvényben foglalt jogállamiság követelményével,
  • az alapvető jogok korlátozására vonatkozó tilalommal,
  • a törvény előtti egyenlőségre vonatkozó rendelkezésével,
  • a diszkrimináció tilalma követelményével,
  • a tisztességes tárgyalás követelményével,
  • a jogorvoslathoz való jog követelményével.
A közlemény szerint a bíróság a fentiekre figyelemmel a szabálysértési eljárást felfüggesztette és az Alkotmánybíróságnál egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett. Indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a Szabálysértési törvény hajléktalanokról szóló rendelkezésének Alaptörvénybe ütközését,
azt visszamenőleges hatállyal semmisítse meg, és rendelje el a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.

Az ügyben tehát az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie, a testületet nem köti eljárási határidő. Az ügyben azonban születtek fontos döntések: az AB 2011-ben egy kaposvári helyi rendeletet, 2012-ben pedig a szabálysértési törvényt találta alkotmánysértőnek – mindkét jogszabály a hajléktalanokat szankcionálta. A döntés lényege mindkét esetben az volt, hogy a hajléktalanság büntetőjogi üldözése és szankcionálása csak akkor lehetne alkotmányos, ha a hajléktalan életmód emberi életet, testi épséget, egészséget vagy más, jogot veszélyeztető együttélési szabályt sértene, és az államnak semmilyen más eszköze nem lenne a probléma kezelésére. Válaszul a kormány 2013-ban alaptörvényi szintre emelte a hajléktalanok kititltásának lehetőségét. Idén nyáron ismét szigorítottak az alaptörvényen, immár feketén-fehéren megtiltva a hajléktalanságot (egész pontosan az életvitelszerű tartózkodást közterületen). A hajléktalanság alkotmányos tilalma azonban nem jelenti azt, hogy a szabálysértési törvény a kaposvári bíróság által kifogásolt új szabályai ne ütközhetnének az alaptörvénybe – írja a portál.

Pécsen már megszüntettek egy eljárást

Szinte pontosan a kaposvári döntéssel egyidőben Pécsen a bíróság megszüntetett egy pécsi hajléktalannal szemben indított szabálysértési eljárást. A döntéshozó bírósági titkár szerint nem történt szabálysértés, mivel a férfinak amúgy volt éjszakai szállása. Mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen, az idős férfi szabadon távozhatott.  Sugár Katalin bírósági titkár szerint azzal indokolta a döntést, hogy bár érthető a jogalkotó célja, de szerinte csak Budapesten tarthatatlan a helyzet, és „még kiforratlan a jogszabály alkalmazása, például az, hogy a rendőrség hogyan rögzíti az első három felszólítást, amely után a negyedik alkalommal el lehetett indítani az eljárást”.

Ha az Ab nem lép, ügyvédi bojkott jöhet

Eközben már több mint 3000 jogász – ügyvéd és bíró – is petícióban tiltakozik a szbálysértési törvény hajléktalanokat sújtó szigorítása miatt. Ha az Alkotmánybíróság nem lép, elképzelhető, hogy ők fogják megakadályozni az üzemszerű büntetőeljárásokat: ügyvédi bojkottot ígérnek, márpedig a kötelezően kirendelt védő hiányában nem folytatható le jogszerűen a tárgyalás sem.
Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 17:46

Budai villából segíti az üldözött keresztényeket a kormány

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:44
Azbej Tristan államtitkár
Fotó: Mónus Márton / MTI
A Naphegy térre, az MTVA kiadói cégének korábbi épületébe költöztetik Azbej Tristam államtitkárságát. Az új székhelyre több mint félmilliárd forintot költenek a jövő év végéig.
Szűkös lett a Miniszterelnökség székháza, ez lehet a magyarázat arra, hogy egy budai, Naphegy téri villába költöztetik át az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárságot; utóbbiről nemrég írtuk meg, hogy idén 27 milliós támogatást adott egy, cikkében a melegeket leprásokhoz hasonlító keresztény portálnak.
A tervezett költözés hírét a 444.hu szúrta ki a csütörtöki Magyar Közlönyben: az Orbán Viktor által aláírt kormányhatározatból kiderül, hogy az Azbej Tristan vezette államtitkárság a Naphegy tér 1. szám alatti villát kapott meg, aminek átalakítására felújítására 365 millió forintot, fenntartására pedig jövő évre 186, 3 millió forintot biztosítana a kormány.
Nem egyértelmű, hogy mi kerülhet egy épület fenntartásában közel 200 millió forintba, és megéri-e egy ilyen költséges ingatlant minden áron, azonnali hatállyal megszerezni.

Az új székház kijelöléséről ráadásul úgy döntöttek, hogy az épület még nincs a Miniszterelnökség tulajdonában: a határozat ki is tér rá, hogy az ingatlant kezelési-fenntartási jogait először a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kell a Közbeszerzési Főigazgatósághoz helyezni, és csak ezután veheti használatba a Miniszterelnökség alá tartozó államtitkárság. Az épület korábban sokáig az MTVA-hoz köthető cégek és alapítványok székhelye volt az Opten cégnyilvántartása szerint, 2016 márciusától azonban az összes ilyen cég kiköltözött az épületből. 
Szerző

Egy szerszámosbódé elég – István megúszta az első pécsi hajléktalanpert

Publikálás dátuma
2018.10.26. 16:42

Fotó: Csortos Szabolcs
A Pécsi Járásbíróság szerint nem sértett törvényt az a pécsi hajléktalan, akit a rendőrség azért vett őrizetbe, mert az egyenruhások szerint a férfi életvitelszerűen tartózkodott a köztereken.
Bilincsben érkezett péntek délután Gy. István a Pécsi Járásbíróságra, de másfél órával később, a kihirdetett verdikt után szabadon távozhatott. A 60 esztendős férfit október 25-én éjjel azért vették őrizetbe, mert Pécs uránvárosi lakótelepén ittasan aludt egy padon, és a kiérkező rendőrök hiába ajánlották neki, hogy menjen el a hajléktalan szállásra, ő erre nem volt hajlandó. Az október 15-én életbe lépett törvény értelmében, aki életvitelszerűen tartózkodik köztéren, és a figyelmeztetés ellenére sem megy máshová, bíróság elé kell állítani szabálysértés miatt. Hasonló eljárást az elmúlt héten hármat is lefolytattak, és valamennyi esetben a bíróság elé állított hajléktalan felelősségét állapították meg. A pécsi tárgyalást tüntetés előzte meg. A bíróság épülete előtt a lakáshoz jutni nem tudó, nehéz szociális helyzetben lévő emberek jogaiért küzdő A Város Mindenkié csoport demonstrált. A civil szervezet aktivistája, Aradi Fanni a tüntetésen összegyűlt 30 embernek arról beszélt, hogy a jogszabály kriminalizálja a hajléktalanságot, ahelyett, hogy a bajba jutott embereken a társadalom segíteni próbálna. Aradi megemlítette, hogy Pécsett például 400 üres lakása van az önkormányzatnak, és ezek révén a város otthonhoz juttathatná a hajléktalanokat.
A gyorsított eljárásban Gy. István elismerte, hogy tudott az új jogszabályról, de ő nem életvitelszerűen használja Pécs köztereit, hisz barátja város szélén álló, 3-szor 4 méteres szerszámos bódéban éjszakázik. A férfi, miután elvesztette 30 ezer forintos rokkantnyugdíját, üveggyűjtésből él, és ez a munka az Uránvároshoz köti, ahonnan gyalog nem tud eljutni a 7-8 kilométerre lévő hajléktalanszállókra. Azért nem képes kitartóan menni, mert ötször műtötték, vastagbeléből kivágtak egy darabot, gyomra nagyobb részét és epehólyagját eltávolították, gerince pedig nem bírja a terhelést. A nyolc osztályt végzett, elvált férfi – kérdésünkre válaszolva – azt is elismerte, hogy többször volt már büntetve, 1990-ben egy ismerőse ellene fordult, ő ezt elhárította, és megölte támadóját. Mivel túllépett az önvédelem indokolt mértékén, több mint hat évet ült. Utána még tudott dolgozni traktorosként és favágóként, és lakása is volt. Ám egészsége megromlott, nem bírta a munkát, s mivel nem tudta fizetni a rezsiköltségeket, lakását értékesítette. A pénz egy részét lányának adta, más részét felélte, és hajléktalanná lett. Gy. István védője, Kiss Gábor Mihály díjazás nélkül vállalta ezt az ügyet, a jogász ugyanis úgy látja, hogy a hajléktalanok ellen hozott törvény szembe megy az alaptörvényünkben megfogalmazott és nemzetközi szerződésekben vállalt emberi jogokkal. Erről hosszasan érvelt is a tárgyaláson, és arra kérte az ügyben eljáró bírónőt, Sugár Katalint, hogy kérjen a törvényről állásfoglalást az Alkotmánybíróágtól, s csak azt követően döntsön. A bírónő ezt elutasította, mondván, a törvényalkotót jószándék ösztönözte, mert a fővárosban a köztereken élő hajléktalanok miatt már tarthatatlan volt a helyzet, és a törvény megfogalmazói azt akarták, hogy az utcán élő emberek vegyék igénybe a nekik fenntartott szállásokat és szolgáltatásokat. Sugár Katalin ugyanakkor nem vitatta, hogy a törvény alkalmazása nem lesz könnyű, ám a pécsi esetben nem látta nehéznek a verdikt kimondását, és úgy döntött, hogy Gy. István nem követett el szabálysértést. Ítéletét arra alapozta, hogy a férfinak volt éjszakai szállása.
Az esetből – egy általunk megkérdezett jogász szerint – arra lehet következtetni, hogy a közelmúltban életbe lépett jogszabály könnyen kijátszható, elég, ha az utcán őrizetbe vett hajléktalan – ismerőseivel összebeszélve – azt állítja: neki van lehetősége fedett helyen éjszakázni. Hogy ez valóban így van-e, azt a következő eljárások után dönthetjük csak el. A pécsi per ítélete viszont jogerős, mivel a rendőrség nem fellebbezett a döntés ellen.

A Pécsett nyáron 250, télen 350 férőhelyet fenntartó Támasz alapítvány szakmai vezetője, Hajdú Krisztián elmondta, hogy a törvény életbe lépése óta nem lett több lakója a szervezet hajléktalan szállóinak. Az alapítvány utcát járó aktivistái azt tapasztalják, hogy a hajléktalanok értesültek a jogszabályváltozásról, és visszahúzódtak olyan városrészekbe, ahol kevésbé vannak szem előtt. Hajdú szerint így is biztosra vehető, hogy a hideg beálltával tele lesz valamennyi pécsi hajléktalanszálló. Aki még akkor is inkább egy fűtetlen, víz nélküli odút választ magának, az azért teszi ezt, mert nem bírja a közösséget és a szállásokon betartandó szabályokat, azon belül is főképp az ott megkövetelt alkoholtilalmat.

Szerző
Frissítve: 2018.10.26. 17:51