Kiakadt az adatvédelmi biztos Pintérék 50 milliárdos megfigyelő rendszerén

50 milliárd forintnál is drágább lenne, viszont számos biztosíték és felelősségi kör hiányozna belőle - derült ki a Belügyminisztérium által kialakítandó központi kamerarendszerről a hvg.hu írásából.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) reagált így amikor meglátta a kormány törvénytervezetét, amellyel egy helyen gyűjtenék össze a közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket. A hivatal elküldte a portálnak a BM-nek írt javaslatait.

Kontrát Károly BM-államtitkár a Parlamentben korábban azt állította, hogy a NAIH minden észrevételét beépítették a törvényjavaslatba, azonban ez kérdéses. A törvényjavaslat megítélése változó: a jogvédők inkább a hiányosságokat, kockázatokat emelik ki, a biztonságpolitikai szakértők pedig a szükségessége mellett érvelnek.

A NAIH-nak a Belügyminisztériumnhoz írt leveléből az is kiderült, hogy mekkora létesítményt hozna létre a BM:

A tervezet arról szólt, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. A központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Így nincs senki, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni.

A BM ugyan beleírta a tervezetbe, milyen fontosak számára a jogszerű adatkezelés elvei, de ezek nem jelennek meg a normaszövegben kötelező erejű előírásként.

A NAIH javaslatokat is megfogalmazott:

A saját alaptörvényét sérti a kormány

Ahogyan arról már korábban írtunk a belügy elképzelésének lényege, hogy a minisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt.

4000 kamerát működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe.

Asbóth Márton, a TASZ szakértője korábban azt mondta, amennyire tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne, Ez pedig csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná.

A kormány hivatkozási alapja a bűnüldözés - ami elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél.

Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.