Riasztás - Ónos eső Budapesten és hat megyében

Publikálás dátuma
2018.12.02. 11:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ónos eső veszélye miatt Budapestre és hat megyére figyelmeztetést adott ki vasárnapra az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A veszélyjelzés szerint Budapestre, valamint Pest, Fejér, Heves, Komárom-Esztergom, Nógrád és Veszprém megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. Estétől, késő estétől (jellemzően éjfél környékén vagy azt követően) az északi, északkeleti országrészben több helyen valószínű kisebb mennyiségű (pár tized milliméternyi) ónos eső. Az északi határvidéken eleinte inkább még kisebb havazás valószínű.
Szerző

Kiakadt az adatvédelmi biztos Pintérék 50 milliárdos megfigyelő rendszerén

Publikálás dátuma
2018.12.02. 10:53
Illusztráció.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
50 milliárd forintnál is drágább lenne, viszont számos biztosíték és felelősségi kör hiányozna belőle - derült ki a Belügyminisztérium által kialakítandó központi kamerarendszerről a hvg.hu írásából.
A rendelkezésre álló információkból egy központosított, országos kiterjedésű, totális képi megfigyelőrendszer létrehozásának terve rajzolódik ki, amelynek nem lesz az adatkezelés jogszerűségéért felelősségre vonható adatkezelője, ugyanakkor a tervezett szabályozás elnagyolt felhasználású felhatalmazást adna a törvényben kijelölt szervezetek számára.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos hivatala, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) reagált így amikor meglátta a kormány törvénytervezetét, amellyel egy helyen gyűjtenék össze a közterületi és pénzintézeti kamerafelvételeket. A hivatal elküldte a portálnak a BM-nek írt javaslatait.
Kontrát Károly BM-államtitkár a Parlamentben korábban azt állította, hogy a NAIH minden észrevételét beépítették a törvényjavaslatba, azonban ez kérdéses. A törvényjavaslat megítélése változó: a jogvédők inkább a hiányosságokat, kockázatokat emelik ki, a biztonságpolitikai szakértők pedig a szükségessége mellett érvelnek. A NAIH-nak a Belügyminisztériumnhoz írt leveléből az is kiderült, hogy mekkora létesítményt hozna létre a BM: 
35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban, 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése, ami központi szinten 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, és erre még rájönne a településeknél megjelenő, megsaccolhatatlan összegű további költség.

"Ezek az adatok mindeddig nem voltak ismertek számunkra", írta a NAIH a portálnak.

A tervezet arról szólt, hogy az adatokhoz közvetlenül, egy alkalmazáson át férnének hozzá a jogosult szervezetek. Így azok, akik feltöltik a képeket, megszűnnének adatkezelőnek lenni, mert nem tudnák, hogy egy másik szervezet mikor és miért kéri le a képeiket. A központi gyűjtőhely sem lenne adatkezelő, csak adatfeldolgozó. Így nincs senki, akit jogsértés esetén felelősségre lehetne vonni. A BM ugyan beleírta a tervezetbe, milyen fontosak számára a jogszerű adatkezelés elvei, de ezek nem jelennek meg a normaszövegben kötelező erejű előírásként.  
Egy ilyen hatalmas léptékű technikai megfigyelőrendszer nagyon erős adatvédelmi garanciákat kívánna, ám ezek teljesen hiányoznak a törvénytervezetből,

vonta le a következtetést a NAIH, amely azt állítja, részleges és hiányos információkkal rendelkezik a projektről - holott a BM állította, egyeztetett a hatósággal.

A NAIH javaslatokat is megfogalmazott:

  • az adatkezelő legyen felelős az adatkezelés jogszerűségéért
  • a törvény határozza meg az adatok felhasználásának lehetséges módjait, miért és mikor lehet kikérni a kamerafelvételeket - illetve: miért és mikor nem
  • tiltandó lenne az adatok biometrikus feldolgozása, és az adott személlyel kapcsolatos automatikus profilképzésre való felhasználása
  • csak olyan kamerákat lehessen bekapcsolni a rendszerbe, amelyek biztosan jogszerűen lettek elhelyezve - nem néznek be magánház kertjébe vagy egy ablakon
  • lehessen tudni, hogy mely kamerák képe fut be a nagy közös rendszerbe, az közöljön erről listát a weboldalán
  • csak olyan személy férhessen hozzá, aki erre előzetesen jogosultságot kapott előzetes ellenőrzést követően
  • a hozzáféréseket szigorúan naplózni kellene - ki, kit mikor, mit, miért, milyen ügyben, milyen célból figyelt meg

A saját alaptörvényét sérti a kormány

Ahogyan arról már korábban írtunk a belügy elképzelésének lényege, hogy a minisztérium egy központi tárhelyen tárolná azoknak a térfigyelőkameráknak a felvételeit, amelyek közutakon készítenek felvételeket, a rendőrség, vagy a közterület-fenntartók működtetik őket, a bankautomatáknál és a tömegközlekedési eszközökön rögzítenek képeket. Ezeket 30 napig őrizné, utána törölni kellene őket. A tárhelyen a felvételeket nem láthatná senki, és hozzáférést is csak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), a rendőrség, bíróság, ügyészség kérhetnek a tervek szerint bűncselekmény megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása miatt. 4000 kamerát működtet az országban csak a rendőrség. A felvételeket általában 5 napig lehet megőrizni, ez nőne ma 30 napra automatikusan (most csak akkor nem törlik, ha ezt valamilyen eljárás megindulása miatt kérik). A közterület-felügyelet 8 napig őrzi meg a több tízezer kamerájának felvételét. A közúti közlekedés megfigyelésére is működnek kamerák, és a törvény bevenné a "közösbe" a bankautomaták és bankok több tízezer kamerájának felvételeit is - magáncégek felvételei kerülnek az állami rendszerbe.
Csakhogy a 30 napra megnövelt tárolási igény pedig szembemegy az Alkotmánybíróság 2005-ös rendelkezésével.

Asbóth Márton, a TASZ szakértője korábban azt mondta, amennyire tudható, a javaslatnak két eleme van, ebből csak az egyik az, hogy a kamerákat összekapcsolnák, azaz hogy egy központi adatbankban tárolnák a felvételeket. A másik javaslat pedig az, hogy arcfelismerő szoftvert is használnának. A jogász szerint mindkettő súlyosan alapjog-korlátozó lépés lenne, Ez pedig csak megfelelő indok esetében jogszerű, de a TASZ nem látja azt az okot, ami ezt indokolná. A kormány hivatkozási alapja a bűnüldözés - ami elfogadható indok lehetne, de csak konkrét gyanú felmerülése esetén. Ha valakit bűncselekménnyel – vagy akár ennek előkészületével – gyanúsítanak, beavatkozhatnak a magánszférájába a cselekmény felderítése érdekében. De mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, vagyis különös ok nélkül, tömegesen nem alkotmányos dolog adatot gyűjteni, márpedig a javaslatban a bűnmegelőzés is szerepel mint cél. Ez az előre összegyűjtött adat ugyanis teljes profil létrehozását tenné lehetővé: láthatóvá válna, ki hova jár, milyen bankba, üzletekbe megy ügyet intézni, hogy él. Ez súlyosan Alaptörvény-ellenes, a személyi számot is emiatt törölték el még a rendszerváltás után, mert az is a teljes profil létrehozását tette volna lehetővé.

Cikkünk nyomán

hvg.hu cikkének ismertetését követően a Belügyminisztérium arról tájékoztatta lapunkat, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idézett véleménye a bírált jogszabálytervezet korábbi változatára vonatkozott. A BM szerint a végleges verzió szövegezésénél figyelembe vették a NAIH megállapításait.

Szerző
Frissítve: 2019.02.25. 16:47

RTL Klub: eldőlt, Bécsbe költözik a CEU

Publikálás dátuma
2018.12.01. 20:41

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Hétfő délutánra nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak össze.
Ahogyan azt lapunk is megírta az egyetem vezetése máig adott határidőt a kormánynak arra, hogy aláírja a CEU budapesti működését garantáló nemzetközi megállapodást. Ez azonban nem történt meg. A döntést az intézmény részéről hivatalosan nem erősítették meg, de hétfő délutánra nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak össze. A kormány az RTL Klub kérdésére azt közölte: az egyetem ultimátumaival nem foglalkoznak. Ma tüntettek is a diákok a CEU mellett. A tiltakozók a Kossuth téren jelképesen eltemették az oktatás szabadságát.
Szerző
Témák
CEU Oktatás
Frissítve: 2018.12.01. 20:49