Az orosz katonai fenyegetésre adandó szövetségi válasz okozza majd a legtöbb fejtörést a 29 tárcavezető hagyományos év végi találkozóján . A NATO néhány napja határozott nyilatkozatban ítélte el Oroszországot az Azovi-tengeren történt incidens miatt. A külügyminiszterek ezúttal nem készülnek újabb bejelentésre, de várhatóan megerősítik a Moszkvának címzett követeléseiket: engedje szabadon a foglyul ejtett ukrán katonákat és hajókat, és tegye lehetővé a közlekedést az Azovi-tengeren. Mint tagállami diplomaták megjegyezték: az észak-atlanti szövetség igyekszik óvatosan kezelni a konfliktust.
A huszonkilencek kedden asztalhoz ülnek ukrán kollégájukkal, Pavlo Klimkinnel, de nem a tárgyalásoknak hivatalos keretet adó és döntések meghozatalára is jogosult NATO-Ukrajna Bizottság keretében, amelynek miniszteri szintű tanácskozását továbbra is blokkolja a magyar diplomácia az ukrán oktatási törvény kisebbségeket diszkrimináló előírásai miatt. Az ad hoc találkozót magyar részről lehetőségnek tekintik a keleti szomszéd biztonságát érintő fejlemények és az ukrán reformfolyamat megtárgyalására, a szövetségesek nagy része viszont még mindig nem érti, hogy Budapest miért nem kétoldalú keretek között próbálja rendezni vitáját Kijevvel.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a külügyminiszteri ülést megelőző sajtótájékoztatóján arra is figyelmeztette Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött orosz-amerikai egyezményt (INF). Donald Trump amerikai elnök egy Twitter bejegyzésben jelentette be, hogy az előírások moszkvai felrúgása miatt az Egyesült Államok sem fogja betartani a megállapodást. Ezt azonban még nem a hivatalos bejelentés, amelynek idejéről és módjáról a NATO-székhelyén is csak találgatnak. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden a German Marshall Alapítvány brüsszeli irodájának rendezvényén mond beszédet, amelytől sokan várják, hogy rávilágít a washingtoni tervekre. NATO-források szerint az INF egyezmény megsértése a szövetség keleti és nyugati tagállamait egyaránt aggodalommal tölti el: az előbbieket a városaikra irányított rakéták, utóbbiakat az esetleges amerikai ellenlépések miatt. Stoltenberg mindenesetre megerősítette, hogy a tagállamok arányosan fognak válaszolni az orosz rakétatelepítésre.
A külügyminiszterek várhatóan megelégedéssel nyugtázzák, hogy a görög-macedón névvita megnyugtató rendezésével Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság egy lépéssel közelebb került a NATO-tagsághoz. Bosznia-Hercegovina pedig fél lábbal már a csatlakozás előszobájában érezheti magát azzal, hogy az észak-atlanti szövetség várhatóan felkínálja a lehetőséget Szarajevónak: ha akarja, nyújtsa be éves akciótervét arról, hogyan képzeli taggá válásának folyamatát.
