Hoffmann Rózsa a CEU-ról: Bécs nincs a világ végén

Publikálás dátuma
2018.12.04. 09:47

Fotó: K2 Press/Népszava
A volt köznevelésért felelős államtitkár szerint bizonyos szempontból jobb is így, mert „végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”.
Nem történt olyan tragédia, amiből botrányt kell csinálni, Bécs pedig nincs a világ végén – mondta Hoffmann Rózsa a CEU-ügyről az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Hoffmann Rózsa leszögezte, hogy ezzel kapcsolatban csak magánemberként nyilatkozik, és közölte: szerinte ez egy „politikailag túltupírozott kérdés” és nem a magyar kormány űzte ki a CEU-t, hanem ők döntöttek úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzésüket kiviszik. Hozzátette: nem tudja, hogy ez jól van-e így, de 
„Bécs nincs a világ végén”.

Szerinte „nem történt itt olyan tragédia, amiből új botrányt kell kavarni”, és
„még bizonyos szempontból jobb is lett, mert végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”.

„Nem lesz könnyű”

Pető Andrea, a CEU professzora Facebookon írt arról, hogy a történeti analógiák félrevezetőek lehetnek – vette észre a hvg.hu. „A CEU emigrációba kényszerítése nem a prágai Károly Egyetem 1938-as, a Varsói Egyetem 1939-es, az Oslói Egyetem 1943-as esetéhez hasonló. Ekkor a náci Németország által megszállt országokban becsukták a szabad gondolkodás színtereit és a tanárokat deportálták. Hanem a minszki Európai Bölcsészettudományi Egyetem (EHU) Vilniusba költözésével. Lukasenkó rendszere nem tűrte azt az értelmiségi csoportot, akik ezt az egyetemet alapították és megelőzendő az ún. véletlen baleseteket és az állandó adminisztratív zaklatást, sajtóban a hecc kampányokat az egyetem a két és fél órára levő EU-s ország fővárosába, Vilniusban költözött. A fehérorosz diákokat buszoztatják Minszkből és kiváló képzést kapnak azok, akik nem a szegényedő és folyamatos hintapolitikát folytató Fehéroroszországban képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott a közösségi oldalon. Hozzátette: nem minden nehézség nélkül, de az egyetem működik és a régióban nagy hatású tudományos munkát folytat. „Nem lesz könnyű de »Wir schaffen das« (megcsináljuk)” – írta Pető Andrea. 

Nem tartja kizártnak a Közép-európai Egyetem (CEU) rektorhelyettese, hogy a jövőben kártérítési pert indítanak a magyar kormány ellen az egyetem budapesti működésének ellehetetlenítése miatt. Enyedi Zsolt lapunknak azt mondta: most, hogy ténylegesen is megkezdik a CEU amerikai akkreditációjú képzéseinek áthelyezését Bécsbe, egyre kézzelfoghatóbbá válnak majd a költözéssel járó anyagi hátrányok is. Az egyetem vezetése hétfőn jelentette be: miután a magyar felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosítása nem teszi lehetővé, hogy januártól új diákokat vegyenek fel, képzéseik négyötödét Bécsben indítják meg jövő szeptembertől. Budapesten csak a magyar akkreditációval rendelkező programjaik maradnak. Mindennek az az oka, hogy a magyar kormány több mint egy éve nem hajlandó aláírni azt az államközi megállapodást, amivel a CEU az utolsó törvényi feltételt is teljesíthetné. Enyedi Zsolt hangsúlyozta: ők minden előírásnak megfeleltek, erről New York állam Oktatási Hivatala is biztosította Magyarországot. Az utolsó lépést, vagyis a megállapodás aláírását mégis megtagadta a magyar kormány. Arra a kérdésünkre, mire számít a magyar Alkotmánybíróságon, valamint az Európai Bíróságon is zajló, CEU-ügyben indított eljárásoktól, úgy válaszolt: szinte biztos benne, hogy a jogvitákban a CEU-nak lesz igaza. 
- Elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer indítunk újból amerikai képzéseket is Magyarországon, de ez nem csak a számunkra kedvezően végződő bírósági eljárásoktól függ. Ezektől még nem fogunk mindent visszaállítani. Az egyetem kuratóriuma garanciákat akar majd arra, hogy jogbiztonságban, szabadon működhetünk. Ezek a garanciák a mostani rendszerben nincsenek meg

– fogalmazott a rektorhelyettes.

Hangsúlyozta: jelenleg – a Bécsbe költözés szervezése mellett – a hallgatóikra, az új diákok toborzására, a közeledő felvételi időszakra koncentrálnak. A jobboldali-konzervatív véleményformálók egyébként nem akartak nyilatkozni, amikor arról kérdeztük őket, hogy Magyarország egyik legjobb képzést nyújtó egyetemét elüldözte az Orbán-kormány. A Professzorok Batthyány Köre elnöke, Náray-Szabó Gábor például azt mondta lapunknak: ahogy másfél éve folyamatosan, úgy most sem szeretné kommentálni a CEU-val történteket. Hozzá hasonlóan nem akart nyilatkozni Vidóczy Tamás, a szervezet titkára sem. Lovász László, az MTA elnöke azt mondta megkeresésünkre, hogy a másfél évvel ezelőtt tett nyilatkozatát tartja érvényesnek ma is, mást nem szeretne mondani. Lovász László tavaly nyilatkozott az ügyben, akkor pedig felajánlotta, hogy közvetít az egyetem és a kormány között, mert „biztos benne”, megoldás születik végül. - A CEU nagyon jelentős tudományos centrum, nemzetközi oktatási intézmény. Jó, hogy Budapesten működik. Nagyon fontos a kutatói és oktatói közösség, a szakmai műhelyek, a kutatócsoportok, a tudományos élet egyben tartása. Biztos vagyok benne, hogy a felek megtalálják a zökkenőmentes működést lehetővé tévő megoldást. Az MTA és én magam is szívesen közvetítünk ebben - fogalmazott. Az MTA számos intézete egyébként annak idején a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatot adott ki. Azonban nem csak a kormány holdudvarában maradtak csendben a véleményformálók, a Fideszben sem volt senki, aki nyíltan kritikus véleményt hangoztatott volna – még ha privát körülmények között ezt néhányan meg is tették. Egy államtitkár például arról beszélt lapunknak, hogy „a CEU-n több tiszteletreméltó oktató dolgozik, akikkel személyesen is jóban vagyok, sajnálom, ami velük történik”. Hozzátette: a kormánypártból „többen gondolják ugyanígy”. Korábban egy forrásunk arról beszélt, Orbán Viktort Áder János és Kövér László is próbálta lebeszélni a CEU eltávolításáról, igaz, ők elsősorban a diplomáciai következményektől tartottak.

Hoffmann szerint Bécs nincs a világ végén

Nem történt olyan tragédia, amiből botrányt kell csinálni, Bécs pedig nincs a világ végén – mondta Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár a CEU-ügyről az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Leszögezte, hogy nem a magyar kormány űzte ki a CEU-t, hanem ők döntöttek úgy, hogy az amerikai diplomát adó képzésüket kiviszik. Szerinte „nem történt itt olyan tragédia, amiből új botrányt kell kavarni”, és „még bizonyos szempontból jobb is lett, mert végre ez a fortyogó fazék egy kicsit majd lecsillapodik”. Közben Bécs polgármestere, Michael Ludwig kedden azt mondta: büszkék arra, hogy lesz még egy egyetemük, amely Budapestről jön.

Itt „a szabadság levegőjét” szívhatják – mondta Michael Ludwig.
Bécs polgármestere, Michael Ludwig kedden a 24.hu szerint egy konferencián azt mondta:
„Büszkék vagyunk arra, hogy a németül beszélő városok közül arányaiban Bécsben lakik a legtöbb diák, és most lesz még egy egyetemünk, amely Budapestről jön.”

A portál szerint a bejelentést nagy taps és ujjongás fogadta a dugig megtelt konferenciateremben. A polgármester hozzátette: nagyon örülnek, hogy a CEU Bécsbe teszi a székhelyét, és azt ígérte, itt „a szabadság levegőjét” szívhatják, nem kell politikai szabályozásra számítania az egyetem vezetőinek. 
Szerző
Frissítve: 2018.12.04. 10:34

Orbán most Zágrábba ment honvédségi géppel

Publikálás dátuma
2018.12.04. 09:15

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Mindez egy, a miniszterelnök Facebook-oldalán megjelent videóból derült ki.
Ismét a Magyar Honvédségnek csapatszállítási céllal vásárolt Airbus repülőgéppel ment külföldi útjára Orbán Viktor miniszterelnök – vette észre a 24.hu. A miniszterelnök egy videót tett közzé a közösségi oldalon, ebben pedig rövid ideig látható a gép is, amelyből kiszáll. A gép oldalán a felirat: Magyar Honvédség (angolul), illetve a 604-es lajstromszám. Az utóbbi időszakban Orbán Airbus-szal repült Montenegróba, Salzburgba és Milánóba is. A honvédség viszont bérelt repülővel volt kénytelen leváltani iraki kontingensét.
A hivatalos és a magánutak költségeit is titkolják.
Orbán Viktor miniszterelnök legalább ötféle különgéppel utazott 2018-ban – írja az Átlátszó. A portál összesítésében kiemeli, hogy
  • 2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Hadrendbe állításuk után Orbán elkezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett honvédségi repülőket: például nyáron a 605-ös lajstromjelű géppel utazott Izraelbe és Montenegróba, a másik, 604-es lajstromjelű honvédségi repülővel pedig szeptemberben Kirgizisztánba utazott hivatalos látogatásra, novemberben pedig Prágába és Zágrábba.
  • július 25-én a miniszterelnök a 17 milliárd forint értékű, Bombardier Global 6000 típusú, OE-LEM lajstromjelű osztrák magánrepülőgéppel utazott a Vidi bulgáriai meccsére. Orbán sajtófőnöke végül azt mondta, hogy a luxusrepülést a MOL Vidi FC futballklub tulajdonosától, Garancsi István üzletembertől kapta ajándékba a miniszterelnök.
  • Orbán hivatalos Facebook-oldalán videó van arról is, hogy a miniszterelnök 2018. július 4-én a HA-LKZ lajstromjelű magánrepülőgéppel utazott Berlinbe, ahol aznap Horst Seehoferrel, a bajor Keresztényszociális Unió elnökével, német szövetségi belügyminiszterrel folytatott megbeszélést, másnap pedig Angela Merkel német kancellárral tárgyalt. A körülbelül 11 milliárd forint értékű Dassault Falcon 900LX típusú repülőgép tulajdonosa az Air-Invest Kft., az OTP egyik leányvállalata.
  • 2018 októberében a brazil elnökválasztást a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro nyerte. Orbán Viktor telefonon gratulált Bolsonaronak, aki meghívta őt a beiktatási ünnepségére 2019. január 1-jére. Orbán a ceremónia előtti napon, 2018. december 31-én érkezett meg Brazília fővárosába, és a repülési tracker oldalak szerint a Magyar Honvédség tulajdonában lévő, HA-LKX lajstromjelű Dassault Falcon 7X típusú repülőgéppel utazott.
A portál hozzáteszi, hogy Orbán repülőútjainak költségeit következetesen titkolják: a hivatalos állami látogatások esetében nem közlik, hogy ezek mennyibe kerülnek a magyar adófizetőknek, a meccsnézős magánutakról pedig csak találgatni lehet, hogy pontosan kiktől, és milyen értékű ajándékokat fogad el a miniszterelnök.
Szerző

A meghatározó európaiak 2019-es listájára került a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke

Publikálás dátuma
2018.12.04. 07:53

Fotó: VAJDA JÓZSEF
A Politico összeállításának első helyén ezúttal Matteo Salvini olasz belügyminiszter áll.
Idén is összeállította a Politico azoknak az embereknek a listáját, akik a lap szerint 2019-ben jelentős szerepet játszanak majd Európa sorsának alakításában. Ezúttal Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is szerepel a 28 főből álló összeállításban: a „zavarkeltők” közé került, és a lap kiemeli, hogy Pardavi a magyar kormány legjelentősebb kritikusainak egyike. A lista élén Matteo Salvini olasz belügyminiszter van.

A Politico listája:

„Cselekvők”: – Ine Marie Eriksen Soreide, – Pedro Sánchez, – Martin Selmayr, – Heli Tiirmaa-Klaar, – Julija Timosenko, – Mark Carney, – Barbara Nowacka, – Miriam Dalli, – Ronald Prins „Álmodók”: Garance Pineau, – Niklas Zennström, – Era Istrefi, – Peter Vesterbacka, – Sener Levent, – Joana Vasconcelos, – Ivan Krasztev, – Dominik Feri, – Guðrið Højgaard „Zavarkeltők”: Mary Lou McDonald, – Mattias Tesfaye, – Jeremy Corbyn, – Eleni Touloupaki, – Herbert Kickl, – Ali Can, – Pardavi Márta, – Mischael Modrikamen, – Mihai Sora
Szerző