Megérkezett a Bennuhoz az Osiris-REx űrszonda (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.04 14:50

Fotó: NASA/Goddard/University of Arizona
Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét. A tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt a kisbolygóról - írta az MTI.
A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx - teljes nevén Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer - egy hét éven át tartó programot teljesít. A napenergiával működő, mintegy kétezer kilogrammos, terepjáró méretű, pilótanélküli űreszköz, amelyet a Lockheed Martin és a Boeing közösen épített, 2020 júliusában fogja megközelíteni a szénben gazdag aszteroida felszínét, leszállni nem fog, egy robotkar segítségével próbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni.
Az űrszonda kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után 2023-ban tér vissza a Földre. Ez lesz az első kozmikus kőzetmintagyűjtés azóta, hogy az Apollo űrhajósai kőzetmintákat hoztak vissza a Holdról az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a Naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását. 
A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal. Ennek valószínűségét egy a négyezerhez becsülik tudósok. Az űrszonda mintegy 19 kilométerre közelítette meg a Földtől 130 millió kilométer távolságra lévő Bennut közép-európai idő szerint néhány perccel 18 óra után. Néhány óra múlva még közelebb repül, majd december 31-én pályára áll a kisbolygó körül. Először a Bennu északi pólusa, majd az egyenlítője és később a déli pólus fölött repül, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a tudósok felmérjék tömegét és vonzóerejét.
Korábban egyetlen űreszköz sem keringett ilyen kicsiny - becslések szerint 487 méter átmérőjű - égitest körül. Az 1999-ben felfedezett Bennu pályája hatévente a Föld közelében húzódik, ezért ezekben az időszakokban viszonylag kis energia-befektetéssel megközelíthető az égitest. A Bennu mozgását nemcsak a gravitáció irányítja, hanem az úgynevezett Jarkovszkij-hatás is, amelynek lényege, hogy mivel az égitest egy irányból, a Napból kapja megvilágítását, ezért egyrészt egyenetlenül melegszik fel, másrészt a kapott hőt kisugározva kis mértékben módosítja saját pályáját. 
"Azért választottuk a Bennut, mert ez gyakorlatilag egy időkapszula a Naprendszerünk keletkezésének hajnalából"
- mondta korábban Dante Lauretta, a küldetés főkutatója az Arizonai Egyetemről.
Az alakuló Naprendszerben apró, kőzetszerű égitestek kezdtek formálódni, és némelyek közülük vízjeget és szerves anyagokat is elraktároztak, ezek pedig olyan alapvető összetevők, amelyek lakhatóvá tehették a Földet, vagy legalábbis löketet adhattak a földi élet kialakulásának.
A NASA célja, hogy jóval több kőzettel térhessen vissza a küldetés, mint a 2003-ban indult japán Hajabusza 1 expedíció, amely kevesebb mint egy milligramm mintával tért vissza a Földre egy aszteroidáról 2010-ben.
Az OSIRIS-REx az amerikai űrkutatási hivatal New Frontiers programjának három űreszközéből az egyik. A másik kettő, a New Horizons űrszonda a Plutót kutatta 2016-ban és jelenleg a 2014 MU69 nevű égitest felé tart, amely a Naprendszer külső fagyos részén, a Kuiper-övben kering. A Juno űrszonda 2016 óta elsősorban a Jupiter mágneses mezejének felmérését végzi.
Témák
űrszonda
Frissítve: 2018.12.04 14:50

Meglepő dolgot észlelt a NASA űrszondája a Bennu kisbolygónál

Publikálás dátuma
2019.03.23 12:12

Fotó: NASA/ Goddard/University of Arizona/Lockheed Martin
Részecskéket lövell ki a Bennu kisbolygó. A NASA OSIRIS-REx űrszondájának felvételein az is látszik, hogy az aszteroida felszínét sziklák borítják.
A NASA űrszondájának felvételéből kiderül, a Bennu aszteroida aktív, ugyanis anyagot lövell ki magából. Ilyen, nagyon ritka jelenséget az eddig megfigyelt nagyjából 800 ezer ilyen égitest közül alig tucatnál észleltek – írta a hvg.hu. A tudósokat az is meglepte, hogy a kisbolygó felszínét sziklák borítják, ami ráadásul a megközelítését is megnehezíti.
A kutatócsoport szerint a kilövellő részecskék megkerülik az aszteroidát, mielőtt visszatérnének a felszínére. A szondának annyira kell megközelítenie az aszteroidát, hogy fel tudja szippantani a mintákat. Eredetileg ehhez egy olyan, 50 méter átmérőjű helyet akartak találni, ahol nincsenek akadályok, a köves talaj miatt azonban egy kisebb zónát kerestek - írta az Index. Az összegyűjtött mintákkal egy kapszula a tervek szerint 2023-ban tér vissza a Földre. 
A NASA OSIRIS-REx űrszondája augusztus óta gyűjti az adatokat a Bennu névre keresztelt aszteroidáról. Decemberben, miután sikerült megközelíteni az 500 méter átmérőjű kisbolygót, a NASA bejelentette, a műszerek vizet találtak rajta. Az első "részecskerobbanást" január 6-án fedezték fel a tudósok, amit azóta nagyjából egy tucat követett. Miután kiderült, hogy a részecskék nem veszélyesek az űrszondára, úgy döntöttek, tovább tanulmányozzák a lehetséges okokat. A Bennunak több mint 150 évre van szüksége ahhoz, hogy a Föld közelébe kerüljön. Bár a becsapódási rizikó elenyésző, a NASA a legveszélyesebb jelenleg ismert aszteroidaként tartja számon.
Frissítve: 2019.03.23 12:12

Borzdisznó, firhang, ösztöke - 1008 oldalon sorjáznak a tájszavak

Publikálás dátuma
2019.03.23 08:44

Fotó: Shutterstock
A szótár mintegy 50 ezer kifejezésről árulja el, hogy mit jelent.
"Azt gondoltuk, itt lenne az ideje, hogy az 1960-ban lezárt Új magyar tájszótár után hatvan évvel ismét összefoglaló enciklopédikus szótáruk jelenjen meg a magyar tájszavaknak" - hangsúlyozta Kiss Gábor, a kiadó igazgatója, a Nagy magyar tájszótár főszerkesztője. A tájszótárba az első adatokat az 1990-es évektől kezdve gyűjtötték, amikor a Magyar szókincstár című magyar szinonimaszótár elkészítésén dolgoztak. A kiadó ekkor kezdte el adatbázisba rendezni a tájszavakat, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint két évtized alatt gyűlt össze a szótár anyaga, a szerkesztésre az elmúlt öt évben került sor. Az ötvenötezer szót tartalmazó szótár sokéves előkészületei alatt 25 forrás anyagát dolgozták fel: 22 korábbi tájszótárt, 2 általános értelmező szótárt és egy nyelvatlaszt. Kiss Gábor kiemelte: a Nagy magyar tájszótárnak minden eddigi tájszótárnál nagyobb a merítése, a Kárpát-medence minden régiójából tartalmaz szép számmal szavakat, és csaknem 200 év nyelvállapotát tükrözi. A szótár érdekességének nevezte, hogy a szavak mellett szerepel az is, hogy melyik szótárból kerültek be az új kötetbe, így minden szó forrása visszakereshetővé válik. A kötet bemutatja a hagyományos paraszti gazdálkodás szavait, de megismerhetők belőle többek között a hajdani hiedelmek, babonák is. Az új szótár a letűnt paraszti világ enciklopédiájának is tekinthető - magyarázta Kiss Gábor. Hozzátette, hogy a Kárpát-medencében napjainkban tíz nyelvjárási terület különíthető el, de minden olyan dolognak kevés megnevezése volt, amelyet országos vásárra vittek, így például a búzának vagy a kukoricának, hiszen ilyenkor szükség volt arra, hogy távoli vidékeken élő emberek is megértsék egymást. A függöny népies változata a firhang szó nagyon sok helyen megtalálható volt, ami a nyelvújítás során kialakított függöny szó miatt szorult ki a köznyelvből és csak a nyelvjárásokban élt tovább. A kemence kitakarítására használt, kukoricahajból vagy szalmából készített seprű pemet elnevezése 13 szótárból lett összegyűjtve, az ösztökét vagy az almáriumot (fiókos, üveges szekrény), a latorját (létra) vagy a langallót is sok nyelvjárásban használták. A sündisznónak 21 különféle megnevezése található meg a szótárban: régen például borzdisznónak, tövisdisznónak vagy tövises kutyának is hívták. A búzavirágnak is 14 elnevezése van, többek között a katószeme vagy az égi virág - említette érdekességként Kiss Gábor. Elmondta azt is, hogy az első magyar tájszótár 191 évvel ezelőtt 1838-ban jelent meg, Vörösmarty Mihály és Toldi Ferenc szerkesztette.
Szerző
Témák
szótár