Megérkezett a Bennuhoz az Osiris-REx űrszonda (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.04 14:50

Fotó: NASA/Goddard/University of Arizona/
Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről, és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét. A tervek szerint 2020-ban mintákat is gyűjt a kisbolygóról - írta az MTI.
A 2016 szeptemberében útjára indított OSIRIS-REx - teljes nevén Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security-Regolith Explorer - egy hét éven át tartó programot teljesít. A napenergiával működő, mintegy kétezer kilogrammos, terepjáró méretű, pilótanélküli űreszköz, amelyet a Lockheed Martin és a Boeing közösen épített, 2020 júliusában fogja megközelíteni a szénben gazdag aszteroida felszínét, leszállni nem fog, egy robotkar segítségével próbál legalább 60 gramm kőzettörmeléket begyűjteni.
Az űrszonda kőzetmintákat szállító kapszulája hatmilliárd kilométeres űrutazás után 2023-ban tér vissza a Földre. Ez lesz az első kozmikus kőzetmintagyűjtés azóta, hogy az Apollo űrhajósai kőzetmintákat hoztak vissza a Holdról az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint a Bennu kőzeteinek elemzése segítheti a tudósokat abban, hogy jobban megértésék a Naprendszer több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulását. 
A kutatók a kisbolygó pontos útvonalát is meg akarják határozni, hogy választ kapjanak arra, mekkora az esélye annak, hogy a kisbolygó 2182-ben a Föld közelében haladva összeütközik bolygónkkal. Ennek valószínűségét egy a négyezerhez becsülik tudósok. Az űrszonda mintegy 19 kilométerre közelítette meg a Földtől 130 millió kilométer távolságra lévő Bennut közép-európai idő szerint néhány perccel 18 óra után. Néhány óra múlva még közelebb repül, majd december 31-én pályára áll a kisbolygó körül. Először a Bennu északi pólusa, majd az egyenlítője és később a déli pólus fölött repül, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy a tudósok felmérjék tömegét és vonzóerejét.
Korábban egyetlen űreszköz sem keringett ilyen kicsiny - becslések szerint 487 méter átmérőjű - égitest körül. Az 1999-ben felfedezett Bennu pályája hatévente a Föld közelében húzódik, ezért ezekben az időszakokban viszonylag kis energia-befektetéssel megközelíthető az égitest. A Bennu mozgását nemcsak a gravitáció irányítja, hanem az úgynevezett Jarkovszkij-hatás is, amelynek lényege, hogy mivel az égitest egy irányból, a Napból kapja megvilágítását, ezért egyrészt egyenetlenül melegszik fel, másrészt a kapott hőt kisugározva kis mértékben módosítja saját pályáját. 
"Azért választottuk a Bennut, mert ez gyakorlatilag egy időkapszula a Naprendszerünk keletkezésének hajnalából"
- mondta korábban Dante Lauretta, a küldetés főkutatója az Arizonai Egyetemről.
Az alakuló Naprendszerben apró, kőzetszerű égitestek kezdtek formálódni, és némelyek közülük vízjeget és szerves anyagokat is elraktároztak, ezek pedig olyan alapvető összetevők, amelyek lakhatóvá tehették a Földet, vagy legalábbis löketet adhattak a földi élet kialakulásának.
A NASA célja, hogy jóval több kőzettel térhessen vissza a küldetés, mint a 2003-ban indult japán Hajabusza 1 expedíció, amely kevesebb mint egy milligramm mintával tért vissza a Földre egy aszteroidáról 2010-ben.
Az OSIRIS-REx az amerikai űrkutatási hivatal New Frontiers programjának három űreszközéből az egyik. A másik kettő, a New Horizons űrszonda a Plutót kutatta 2016-ban és jelenleg a 2014 MU69 nevű égitest felé tart, amely a Naprendszer külső fagyos részén, a Kuiper-övben kering. A Juno űrszonda 2016 óta elsősorban a Jupiter mágneses mezejének felmérését végzi.
Témák
űrszonda
2018.12.04 14:50
Frissítve: 2018.12.04 14:50

Igazolták: létezik Facebook-függőség

Publikálás dátuma
2019.01.16 12:12

Fotó: Pixabay/
Egy kutatás szerint a túlzott Facebook-használók rosszabb értékalapú döntést hoznak, mint a közösségi oldalt egészségesebb mértékben használó társaik. A kutatók szerint a jelek arra mutatnak, hogy érdemes lenne többet foglalkozni a közösségi oldalak függőséget okozó hatásával.
Mint megírtuk, a szakértők számára nem újdonság, hogy vannak, akik "kütyüfüggőkké" válnak: folyton ellenőrizniük „kell”, mi történt a közösségi oldalakon vagy akár meg is osztják minden lépésüket. A Michigan State University kutatói tudományos publikációt készítettek a közösségi oldalak túlzott használatának negatív hatásairól. Mint a Statista 2018-as adatait idézve leírták, naponta 2,6 milliárd ember használja világszerte a közösségi oldalakat. Ezeket a platformokat persze úgy is készítik, hogy a felhasználók rendszeresen látogassák és minél több időt töltsenek ott. Egy 2016-os adat szerint egy felhasználó naponta átlagosan 50 percet töltött el a Facebookon. Az oldal a "közösségi jutalmazás" (social reward) módszerével éri el, hogy a látogatók újra és újra visszatérjenek. A megerősítés azonban néhány felhasználóra jobban hat és túlzott közösségi oldalhasználatot eredményez. Náluk fordul elő, hogy aggodalmat éreznek, ha nem használhatják az oldalt, és jobban lesznek, amikor újra elérhetik azt. Konfliktusba is kerülhetnek másokkal, amikor szóvá teszik az aktivitásukat, illetve megvonási tünetek is előfordulhatnak. 
Mivel a közösségi oldalaktól való függőség nem került be az Amerikai Pszichológiai Társaság mentális rendellenességeket tartalmazó ötödik kiadásába, a Michigan Egyetem kutatói arra igyekeztek rámutatni, hogy a közösségi oldalakat mértéktelenül használóknál felmerül a függőség egyik egyértelmű jele, az értékalapú döntéshozatal nehézsége is, akárcsak más mentális függőségi betegségek, mint például a szerencsejáték-, alkohol-, nikotin- vagy kábítószer-függők esetében. A kutatók megállapították, hogy a túlzott használat és az életkor, valamint a nem között nincs összefüggés. Azonban sikerült bizonyítani, hogy a közösségi oldal csábításának kevésbé ellenálló felhasználók rosszabb értékalapú döntéseket hoznak, így a függőség egyik fontos tünetét produkálják. Az öt blokkra osztott feladatban a résztvevők az első négy blokkban még jó döntéseket hoztak, de az ötödik részt már elrontották a rizikósabb kockázatvállalás miatt - számolt be a HWSW az eredményekről.
A kutatók a döntéshozók, a terapeuták és a technológiai vezetők figyelmét szeretnék felhívni, hogy komolyabban vegyék a közösségi oldalakkal járó függőségi problémákat. Azonban a jelenleginél még sokkal több kutatás lenne szükséges, mivel a Facebookon kívül meg kellene vizsgálni más közösségi oldalak hatását is, továbbá érdemes lenne az önbevallásos teszt helyett megfigyelést végezni a túlzott használat megállapítására.
2019.01.16 12:12
Frissítve: 2019.01.16 12:12

Ismeretlen Klimt-domborművet találhattak egy budapesti lakásban

Publikálás dátuma
2019.01.16 09:12

Fotó: AFP/Austrian National Library/
Feltehetően egy eddig ismeretlen, Gustav Klimt által készített domborművet találtak Budapesten, az Ehrbar osztrák zongorakészítő magyarországi képviseletének dísztábláját a Magyar Belsőépítész Egyesület keddi közgyűlésén mutatták be.
 A magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel másfél évvel ezelőtt egy nagykörúti lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. A kép száz éve ugyanazon a falon lógott - hangsúlyozta Selmeczi György az egyesület keddi közgyűlésén. 
A kutatását a domborművön olvasható cím alapján indította el. A arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető. Vizsgálódása alapján az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. 
Feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre. Mint elmondta, a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül magas művészi értéket hordozó relief is gipszből készült, mint Klimt egy későbbi alkotása, a Beethoven-fríz, valamint az Ehrbar-relief elkészítésénél is aranyat használt, amely meghatározta Klimt későbbi alkotói korszakát.
A kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
A relief előkerülése és kutatása árnyalja a Gustav Klimtről alkotott képet, a mű új kutatási irányokat nyithat meg az előkerült adatok alapján - tette hozzá a belsőépítész.
Szerző
2019.01.16 09:12