Rabszolgatörvény: marad a 400 órányi túlóráztatás lehetősége

Publikálás dátuma
2018.12.03 14:48
illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem hátrál meg a kormány és a Fidesz a rabszolgatörvény kapcsán: januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie.
Csak apróbb szépészeti beavatkozásokat hajtanak végre a rabszolgatörvényen, az igazán fajsúlyos kérdésekben nem nyújt be a kormánypárt módosító indítványokat a javaslathoz. Lényegében így foglalható össze a szakszervezeti vezetők és a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) hétfői egyeztetésének eredménye, amely inkább visszalépést, semmint előrelépést jelent a korábbiakhoz képest a munkavállalók számára. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők két hete nyújtották be a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatukat (amelyhez később Bányai Gábor (Fidesz) is csatlakozott). Ennek értelmében már most januártól minden munkavállaló számára évi 400 óra túlóra válna elrendelhetővé az eddigi 250 óra helyett, és erről – a jelenlegi helyzettől eltérően – még csak kollektív szerződésben sem kellene megállapodni a dolgozókkal. A munkaidőkeretet pedig 3 évre növelnék.   A javaslat hatalmas felháborodást váltott ki a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek körében, lényegében az összes szakszervezeti szövetség tiltakozó nyilatkozatot adott ki, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig december 8-ára demonstrációt hirdetett. Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának fideszes képviselőit mindez nem zavarta, gond nélkül átengedték a javaslatot a bizottságon, így arról múlt kedden éjjel a parlament már le is folytatta az általános vitát, amelyen a Fideszt csupán Kósa Lajos képviselte, az ellenzéktől pedig folyamatosan megvonták a szót. A szakszervezeti tüntetés bejelentése után azonban Kósa Lajos múlt szerdán leült egyeztetni a szakszervezeti vezetőkkel, és úgy tűnt, nem eredménytelenül. A fideszes képviselő ugyanis ígéretet tett arra, hogy kollektív szerződéshez kötik majd a jelenlegi 250 óránál több túlmunka elrendelését, és abban is megállapodtak, hogy tovább egyeztetnek a maximálisan elrendelhető túlórák mértékéről. Ehhez képest a hétfői egyeztetésen az derült ki, hogy az üzemi tanács jóváhagyása is elég lesz majd a túlóráztatás növeléséhez, az ily módon – kollektív szerződésben vagy az üzemi tanáccsal kötött megállapodás alapján – maximálisan elrendelhető  túlóraszám pedig évi 400 óra lesz – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a MASZSZ elnökétől. Szerinte ezzel az a probléma, hogy az üzemi tanácsok – bár soraikban ott ülnek a munkavállalók képviselői – jogszabály szerint a munkaadó érdekeit szem előtt tartva kötelesek döntéseket hozni, és egyébként is szociális, jóléti kérdések tartoztak eddig a hatáskörükbe. Érdekvédelmi feladata ezeknek a testületeknek nincs, sőt, sztrájk esetén a tagok kötelesek is tagságukat felfüggeszteni – mutatott rá Kordás László.   Mint megírtuk: Kósa Lajos a múlt héten még arra hivatkozott, hogy csak egy rossz helyre utaló hivatkozás miatt lehetett félreérteni javaslatát (annak egyik passzusa teljes egészében törli a Munka törvénykönyvéből azt a kitételt, amely kollektív szerződéshez köti az évi 250 óránál több túlóra elrendelését, és annak számát is évi 300 órában maximalizálja), és a munkavállaló beleegyezése nélkül nem lehet majd többet túlóráztatni. Ezzel érveltek a vállalkozásfejlesztési bizottság fideszes politikusai is, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is ezt közölte a múlt heti kormányinfón. Most azonban egyértelművé vált, hogy a dolgozói érdekvédelmet ez ügyben gyengíteni szándékoznak. A javaslat másik neuralgikus pontja a munkaidőkeret 3 évre növelése. Ebben a kérdésben egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a kormány álláspontját képviselő Gulyás Gergely, aki azt mondta: „semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak”, és Kósa Lajos, aki a múlt heti és a hétfői találkozón is ragaszkodott a munkaidőkeret 3 évre növeléséhez. A szakszervezetek az ellentmondásos nyilatkozatok miatt is szerették volna kivenni a javaslatcsomagból ezeket a rendelkezéseket és további időt kérni azok alapos újragondolására, ám erre nem mutatkozott fogadókészség. Kordás László szerint mindez azt jelenti, hogy az eredeti célt megtartva, csupán apróbb módosítással szándékoznak elfogadni a kormánypárti képviselők a javaslatot, akik így egyértelműen a tőke kiszolgálóivá váltak. A szakszervezetek számára mindez elfogadhatatlan, ezért a december 8-i demonstrációt megtartják. Kósa Lajos a találkozó után sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Mérce tudósítása szerint úgy fogalmazott: a tárgyalások lezárultak, így javaslata ebben az állapotában – 3 éves munkaidőkeret; 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelhető maximális, rendes munkaidő; a túlórakeret 250-ről 400 órára emelése a munkavállalók hozzájárulása esetén – kerül a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottság elé. Szerinte a változtatás az egyenetlen munkaterhelésben dolgozókat érinti. Azt is közölte: a szakszervezetek nem fogadták el a javaslatot, a munkavállalói hozzájárulásra vonatkozó, egyetlen fontos módosítás pedig az ő javaslatuk alapján került be.  A vállalkozásfejlesztési bizottság már kedden tárgyalja a javaslatot, amelyhez egyébként mindeddig egyetlen módosító indítvány sem érkezett. Jövő kedden, azaz december 11-én pedig már végszavaznak róla a képviselők. Az eddigi történések alapján úgy tűnik: a javaslat legfontosabb célja a munkaidőkeret megemelése. A Népszava úgy tudja, ezt kifejezetten kérték a kormánytól a német cégek, az elrendelhető túlórák számának 300-ról 400-ra bővítését viszont kifejezetten ellenezték (már csak azért is, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál). A javaslat indoklásában a fideszes képviselők azt írják: a termelő cégek hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. „A javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.” Ezzel az a probléma, hogy a javaslat úgy igazítaná a dolgozók munkaidejét a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, hiszen amiatt késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése - érvelnek a szakszervezetek. A kormánypárt ezt szándékos félremagyarázásnak igyekszik beállítani, mondván, egyáltalán nincs szó a túlórapénzek késői kifizetéséről. Kósa Lajos is azzal igyekezett az ATV múlt csütörtöki műsorában elütni a problémát, hogy a három éves elszámolási keret csupán a munkaidőre vonatkozik, „a bérelszámolásnál az európai unió irányelvét nem tudjuk figyelmen kívül hagyni”. (A szakszervezetek többször is felhívták a figyelmet arra, hogy Európai Unió vonatkozó irányelve nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást.)    Kósa Lajos fejtegetése szerint két fajta túlmunka van, az egyik a rendkívüli munkavégzés, amit ezután is hó végén ki kell fizetni. A másik, amikor az egyenlőtlen munkaidőkeretben dolgozóknak azt mondja a gyár: sok a munka, gyere be dolgozni, később szabadidőben visszaadom. Van, aki úgy dolgozik, hogy 4 hétig heti 10 órát dolgozik, majd az ötödik héten nem kell bemenni. Hogy ezt ki kell-e a fizetni, az attól függ, rendkívüli munkavégzésről van-e szó, vagy előre tervezetten, munkaidőkeretben történik-e a foglalkoztatás – mondta. A lényeg éppen ezekben az utolsó mondatokban van: emiatt fog csökkeni a dolgozók túlórapénze. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. A hosszú munkaidőkeret negatív hatásait az Audi dolgozóinak helyzete már most megmutatja. A Munka törvénykönyve szerint jelenleg a 6 hónapos munkaidőkeret az irányadó, és a legtöbb helyen ezt is alkalmazzák, de kollektív szerződésben ezt egy évre lehet emelni. Az Audi Hungária Zrt. – az országban szinte egyedüliként – élt is ezzel a lehetőséggel. Amióta pedig ezt az 52 hetes elszámolási időszakot bevezették (ezt 2012 óta engedi a törvény, azóta működik így az Audinál), drasztikusan csökkent a túlóra-kifizetések összege – mondta el a napi.hu-nak Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) alelnöke.  Az üzemben előfordul olyan eset – például a nyári leállás, vagy a megrendelésállomány-csökkenés miatt – amikor a dolgozónak hetekig kevesebbet kell dolgoznia, így mínuszórái keletkeznek, csúcsidőszakban viszont pluszórákkal számolhat. A pluszórákat ugyanakkor a munkáltatók jellemzően nem túlóraként fizetik ki.  A dolgozó felmondása esetén ráadásul az elszámolási időszakban maradt, le nem dolgozott mínusz órákat előlegnyújtásból eredő követelésként kell elszámolni. Magyarán még akár le is vonhatnak a kiugrott munkavállaló fizetéséből.   
Frissítve: 2018.12.03 15:46

Már egy levéllel is fegyelmit kockáztathat a dolgozó

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:10

Fotó: DISOBEYART
A munkavállalók eddigi lehetőségeit korlátozó rendelkezések is életbe lépnek pénteken. A személyes adatok védelme címén 85 törvényt módosított az Országgyűlés.
Egy mozaikszó tartotta „rettegésben” majd egy évvel ezelőtt a vállalatvezetőket, miután két év késéssel ugyan, de a hazai jogban is helyet kapott az Európai Unió általános adatvédelmi szabályozása, a GDPR (General Data Protection Regulation). Ennek célja, hogy védje az uniós polgárok személyes adatait, szabályozza az adatgyűjtés módját, feldolgozását, tárolását, törlését, az adattovábbítást és a felhasználást is. Nincs kibúvó: az új előírásoknak minden olyan helyi és nemzetközi cégnek meg kell felelnie, amelyik Európában üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) már akkor figyelmeztetett: érdemes figyelmet szentelni az új szabályoknak, mert a szigorral együtt a bírságtételek is brutálisan nőnek majd. A hazai viszonyok között százezertől húszmillió forintig állapíthat meg büntetési tételt a hatóság. Az unió szabályai szerint a büntetés mértéke elérheti az éves globális bevétel 4 százalékát vagy 20 millió eurót, ráadásul a kettő közül azt kell kifizetni, amelyik a magasabb. Az általános szabályok tavaly május 25-i hatálybalépését követően hazánkban majd egy évet kellett várni, hogy a részletek is kiderüljenek. Azaz a különböző területeken működő cégek, hivatalok számára is egyértelművé váljon: miben kell módosítaniuk eddigi adatkezelési gyakorlatukat. Az április 12-én elfogadott salátatörvény 85 – különböző területek, hivatalok, intézmények működését szabályozó – törvényt módosított, és pénteken lép hatályba. Mértékadó jogászi körök szerint ennél jóval több területen volna szükség a részletszabályok megalkotására. Miután az emberek idejük felét-harmadát munkahelyükön töltik, leginkább ott szembesülnek azzal, hogy adataik milyen szintű védelmet élveznek. Azok, akiknek a munkavégzését a Munka törvénykönyve igazgatja, egyszerre találkozhatnak lehetőségeiket korlátozó, a munkáltatónak szélesebb ellenőrzést biztosító, valamint valóban személyes adataikat védő rendelkezésekkel is az új szabályok között. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddigi megengedő gyakorlattal szemben a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése céljából használhatja. Így munkáltatói kegy lesz egy magánemail-váltás, de akár egy személyes fénykép, vagy dokumentum tárolása is a munkahelyi számítógépen, vagy éppen a céges okostelefonon, tableten. A munkáltatók ráadásul szélesebb jogosítványokat kapnak az ellenőrzéshez. Az új szabályozás ellentmondásosnak tűnő passzusa szerint azonban ez csak odáig terjedhet, ameddig a munkáltató fel nem ismeri, hogy már a munkavállaló magánszférájában kutakodik. Ekkor vissza kell vonulnia, mert ezt a teret akkor sem vizsgálhatja, ha a tiltás ellenére a céges gépen történik a privát levelezés vagy adattárolás.

Nem kell törölni a kamerafelvételeket

A munkahelyeken felszerelt kamerák felvételeit eddig – ha nem használták fel –, törölni kellett (3-30-60 nap elteltével), az új szabályozás feloldja ez alól az adatkezelőt (munkáltatót), és addig tárolhatja, amíg jogos érdeke megkívánja, igaz ezt úgynevezett érdekmérlegelési teszttel kell alátámasztania. Ugyanez vonatkozik a beléptetőrendszerekből gyűjtött adatokra is. Újdonság még, hogy a NAIH megbízásából a helyi jegyző is ellenőrizheti az önkormányzat területén működő cégek adatkezelését.

E határ tiszteletben tartása az ellenőrzést végző belátásán múlik, ezért az egész szabályozást hibásnak tartja Marosi János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSz) jogász végzettségű elnökségi tagja. A kormány szokás szerint ismét a legegyszerűbb megoldást választotta, letiltott mindent  –  tette hozzá. Úgy véli: a szándék egyértelműen az, hogy még nehezebb legyen a munkavállalóknak. Mivel főszabály szerint a munkáltató mindent megnézhet, amíg el nem éri a magánszférát, könnyen fegyelmit kockáztat az a munkavállaló, aki magánemailezést folytat hivatali, munkahelyi gépén. A szakszervezet ugyanis számos tagjával céges emailcímen keresztül tartja a kapcsolatot, mert a tagok ezt adták meg elérhetőségként. Sokaknak eddig elég volt egyetlen, munkahelyi emailcím, ők most készíthetnek újabb fiókot, ha nem akarnak összetűzésbe kerülni munkáltatójukkal – említett egy példát. Ha a vállalat, a hivatal mégis engedné az eszközök magáncélú használatát, akkor ezt a munkaszerződésben is rögzíteni kell. Ha ezt elfelejtik megtenni, az az ellenőrzéskor nem várt bonyodalmakhoz, tiltott adatkezelés gyanújához is vezethet. A munkáltatók számára hasonlóan sikamlós terület, hogy milyen adatokat, dokumentumokat kérhet és tárolhat a munkavállalókról. Megszokhattuk, hogy eddig minden, végzettséget, képesítést igazoló, személyes adatokat tartalmazó dokumentum vagy annak fénymásolata a cég tulajdonaként akár örökre annak archívumába került. Ezután az okiratok túlnyomó részének csupán a bemutatását kérheti a cég, azokról másolat sem készíthető, csak a kivonatos tartalom jegyezhető fel a munkavállaló kartotékára. Eddig a cégek válogatás nélkül kérhették a dolgozóktól az erkölcsi bizonyítvány beszerzését is. Volt, amelyik időről-időre azt ismét bekérte, így bizonyosodva meg arról, hogy még mindig megbízhat-e dolgozójában. Az új szabályozással ennek vége, miután egy belső szabályzatban előre és pontosan le kell fektetnie a vállalatnak: az erkölcsi bizonyítványban található adatok mely munkakörök esetén zárhatják ki a foglalkoztatást - mondta a témában tartott tájékoztatón Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje. A korábban begyűjtött erkölcsi bizonyítványokat meg kell semmisíteni. Az újak bemutatása pedig csak akkor kérhető, ha elkészültek az új szabályzatok – tette hozzá, megjegyezve: feltételezése szerint alaposan megcsappan majd a büntetlenséget igazoló dokumentumok iránti igény.

Védelem a bejelentőnek

Véletlen az egybeesés, hogy a hazai adatvédelmi részletszabályok életbe lépése egybeesik az uniós jog megsértését bejelentőknek nagyobb védelmet kínáló rendelkezések európai parlamenti elfogadásával. Az új szabályok az egész Európai Unióban védelmet biztosítanak a közösségi jogsértések bejelentőinek egyebek között a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a termék- és közlekedésbiztonság, a nukleáris biztonság, a közegészségügy, a fogyasztó- vagy adatvédelem területén. A jogszabály kifejezetten tiltja a megtorlást, és biztosítékokat vezet be a közérdekű bejelentő felfüggesztésének, lefokozásának, megfélemlítésének vagy egyéb módon történő zaklatásának megelőzésére, és ez akkor is megilleti, ha az információkat nyilvánosságra hozza. A közérdekű bejelentő segítői, például kollégák vagy családtagok is védelemben részesülnek – derül ki az MTI tudósításából. A hazai jogrendbe – az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek tanácsának jóváhagyását követően – két év alatt kell átültetni a bejelentők kiemelt védelmét előíró jogszabályt.

Frissítve: 2019.04.24 09:10

Öt év alatt tíz kötelezettségszegési per indult Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2019.04.24 08:25

Fotó: AFP/ SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA
Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható.
Az utóbbi öt év során tíz kötelezettségszegési pert indított az Európai Bizottság Magyarország ellen – közölte Tóth Bertalan MSZP-s pártelnök parlamenti kérdésére Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Ezek közül jelenleg hét zajlik, illetve hamarosan egy újabb várható. Az ellenzéki képviselő ma mintegy félszáz, uniós szabályok megsértését feltételező, a pert megelőző, zömmel az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője idejében indult eljárásról tud. Miközben Trócsányi László hivatalához eddig összesen közel másfél száz hasonló vizsgálat kötődött, az értékek uniós összevetésben nem kiugrók – véli (statisztikákat is mellékelve) Völner Pál. Az országot az uniós bíróság sosem marasztalta el irányelv-átültetés elmaradása miatt, illetve úgyszintén nem szabtak ki ránk ítélet végre nem hajtása miatti büntetést. Völner Pál hosszan ecseteli az uniós megfelelés biztosítására hivatott, ennek hiányára már az előkészítés szakaszában figyelmeztető államigazgatási eljárást. A vitás esetekben ugyanakkor a kormány áll akár a per elébe is. Az Európai Bizottság januári tájékoztatása szerint egyébként eljárás zajlik Magyarország ellen például a menekültek támogatását büntető „Stop Soros” csomag, a közös áfaszabályokat megsértő közútiforgalom-ellenőrző rendszer, az engedélyezett szint alatti cigarettaadók, a vasúti akadálymentesítési tervek elmaradása, illetve a külföldi élelmiszerek hátrányos árrésszabályai miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24 08:25