Rabszolgatörvény: marad a 400 órányi túlóráztatás lehetősége

Publikálás dátuma
2018.12.03 14:48
illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Nem hátrál meg a kormány és a Fidesz a rabszolgatörvény kapcsán: januártól elrendelhető lesz akár évi 400 órányi túlóra is, és erről elég lesz az üzemi tanácsnak megállapodást kötnie.
Csak apróbb szépészeti beavatkozásokat hajtanak végre a rabszolgatörvényen, az igazán fajsúlyos kérdésekben nem nyújt be a kormánypárt módosító indítványokat a javaslathoz. Lényegében így foglalható össze a szakszervezeti vezetők és a javaslatot jegyző Kósa Lajos (Fidesz) hétfői egyeztetésének eredménye, amely inkább visszalépést, semmint előrelépést jelent a korábbiakhoz képest a munkavállalók számára. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők két hete nyújtották be a Munka törvénykönyvének módosítására irányuló javaslatukat (amelyhez később Bányai Gábor (Fidesz) is csatlakozott). Ennek értelmében már most januártól minden munkavállaló számára évi 400 óra túlóra válna elrendelhetővé az eddigi 250 óra helyett, és erről – a jelenlegi helyzettől eltérően – még csak kollektív szerződésben sem kellene megállapodni a dolgozókkal. A munkaidőkeretet pedig 3 évre növelnék.   A javaslat hatalmas felháborodást váltott ki a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek körében, lényegében az összes szakszervezeti szövetség tiltakozó nyilatkozatot adott ki, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) pedig december 8-ára demonstrációt hirdetett. Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságának fideszes képviselőit mindez nem zavarta, gond nélkül átengedték a javaslatot a bizottságon, így arról múlt kedden éjjel a parlament már le is folytatta az általános vitát, amelyen a Fideszt csupán Kósa Lajos képviselte, az ellenzéktől pedig folyamatosan megvonták a szót. A szakszervezeti tüntetés bejelentése után azonban Kósa Lajos múlt szerdán leült egyeztetni a szakszervezeti vezetőkkel, és úgy tűnt, nem eredménytelenül. A fideszes képviselő ugyanis ígéretet tett arra, hogy kollektív szerződéshez kötik majd a jelenlegi 250 óránál több túlmunka elrendelését, és abban is megállapodtak, hogy tovább egyeztetnek a maximálisan elrendelhető túlórák mértékéről. Ehhez képest a hétfői egyeztetésen az derült ki, hogy az üzemi tanács jóváhagyása is elég lesz majd a túlóráztatás növeléséhez, az ily módon – kollektív szerződésben vagy az üzemi tanáccsal kötött megállapodás alapján – maximálisan elrendelhető  túlóraszám pedig évi 400 óra lesz – tudtuk meg Kordás Lászlótól, a MASZSZ elnökétől. Szerinte ezzel az a probléma, hogy az üzemi tanácsok – bár soraikban ott ülnek a munkavállalók képviselői – jogszabály szerint a munkaadó érdekeit szem előtt tartva kötelesek döntéseket hozni, és egyébként is szociális, jóléti kérdések tartoztak eddig a hatáskörükbe. Érdekvédelmi feladata ezeknek a testületeknek nincs, sőt, sztrájk esetén a tagok kötelesek is tagságukat felfüggeszteni – mutatott rá Kordás László.   Mint megírtuk: Kósa Lajos a múlt héten még arra hivatkozott, hogy csak egy rossz helyre utaló hivatkozás miatt lehetett félreérteni javaslatát (annak egyik passzusa teljes egészében törli a Munka törvénykönyvéből azt a kitételt, amely kollektív szerződéshez köti az évi 250 óránál több túlóra elrendelését, és annak számát is évi 300 órában maximalizálja), és a munkavállaló beleegyezése nélkül nem lehet majd többet túlóráztatni. Ezzel érveltek a vállalkozásfejlesztési bizottság fideszes politikusai is, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is ezt közölte a múlt heti kormányinfón. Most azonban egyértelművé vált, hogy a dolgozói érdekvédelmet ez ügyben gyengíteni szándékoznak. A javaslat másik neuralgikus pontja a munkaidőkeret 3 évre növelése. Ebben a kérdésben egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a kormány álláspontját képviselő Gulyás Gergely, aki azt mondta: „semmilyen éven túli elszámolást nem támogatnak”, és Kósa Lajos, aki a múlt heti és a hétfői találkozón is ragaszkodott a munkaidőkeret 3 évre növeléséhez. A szakszervezetek az ellentmondásos nyilatkozatok miatt is szerették volna kivenni a javaslatcsomagból ezeket a rendelkezéseket és további időt kérni azok alapos újragondolására, ám erre nem mutatkozott fogadókészség. Kordás László szerint mindez azt jelenti, hogy az eredeti célt megtartva, csupán apróbb módosítással szándékoznak elfogadni a kormánypárti képviselők a javaslatot, akik így egyértelműen a tőke kiszolgálóivá váltak. A szakszervezetek számára mindez elfogadhatatlan, ezért a december 8-i demonstrációt megtartják. Kósa Lajos a találkozó után sajtótájékoztatót tartott, amelyen a Mérce tudósítása szerint úgy fogalmazott: a tárgyalások lezárultak, így javaslata ebben az állapotában – 3 éves munkaidőkeret; 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelhető maximális, rendes munkaidő; a túlórakeret 250-ről 400 órára emelése a munkavállalók hozzájárulása esetén – kerül a fideszes többségű vállalkozásfejlesztési bizottság elé. Szerinte a változtatás az egyenetlen munkaterhelésben dolgozókat érinti. Azt is közölte: a szakszervezetek nem fogadták el a javaslatot, a munkavállalói hozzájárulásra vonatkozó, egyetlen fontos módosítás pedig az ő javaslatuk alapján került be.  A vállalkozásfejlesztési bizottság már kedden tárgyalja a javaslatot, amelyhez egyébként mindeddig egyetlen módosító indítvány sem érkezett. Jövő kedden, azaz december 11-én pedig már végszavaznak róla a képviselők. Az eddigi történések alapján úgy tűnik: a javaslat legfontosabb célja a munkaidőkeret megemelése. A Népszava úgy tudja, ezt kifejezetten kérték a kormánytól a német cégek, az elrendelhető túlórák számának 300-ról 400-ra bővítését viszont kifejezetten ellenezték (már csak azért is, mert ennek költségei magasabbak egy normál munkaóránál). A javaslat indoklásában a fideszes képviselők azt írják: a termelő cégek hullámzó munkaintenzitását rugalmasan követő munkaidő-beosztásra kívánnak lehetőséget adni. „A javaslat különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak.” Ezzel az a probléma, hogy a javaslat úgy igazítaná a dolgozók munkaidejét a termeléshez, hogy abból ők fizetségben rosszabbul jönnének ki, hiszen amiatt késhet és csökkenhet is a túlórák kifizetése - érvelnek a szakszervezetek. A kormánypárt ezt szándékos félremagyarázásnak igyekszik beállítani, mondván, egyáltalán nincs szó a túlórapénzek késői kifizetéséről. Kósa Lajos is azzal igyekezett az ATV múlt csütörtöki műsorában elütni a problémát, hogy a három éves elszámolási keret csupán a munkaidőre vonatkozik, „a bérelszámolásnál az európai unió irányelvét nem tudjuk figyelmen kívül hagyni”. (A szakszervezetek többször is felhívták a figyelmet arra, hogy Európai Unió vonatkozó irányelve nem engedi a 12 hónapon túli munkaidő-elszámolást.)    Kósa Lajos fejtegetése szerint két fajta túlmunka van, az egyik a rendkívüli munkavégzés, amit ezután is hó végén ki kell fizetni. A másik, amikor az egyenlőtlen munkaidőkeretben dolgozóknak azt mondja a gyár: sok a munka, gyere be dolgozni, később szabadidőben visszaadom. Van, aki úgy dolgozik, hogy 4 hétig heti 10 órát dolgozik, majd az ötödik héten nem kell bemenni. Hogy ezt ki kell-e a fizetni, az attól függ, rendkívüli munkavégzésről van-e szó, vagy előre tervezetten, munkaidőkeretben történik-e a foglalkoztatás – mondta. A lényeg éppen ezekben az utolsó mondatokban van: emiatt fog csökkeni a dolgozók túlórapénze. Most például állásidőt fizet a munkaadó a dolgozóknak, ha kicserél egy gyártósort és amiatt áll a munka, a kiesett idő pótlása pedig túlórának számít. A javaslat szerint viszont ez nem számít majd túlórának: ha kijön 3 éves távlatban a napi 8 óra munka, ezért nem kell majd túlóradíjat fizetni. A hosszú munkaidőkeret negatív hatásait az Audi dolgozóinak helyzete már most megmutatja. A Munka törvénykönyve szerint jelenleg a 6 hónapos munkaidőkeret az irányadó, és a legtöbb helyen ezt is alkalmazzák, de kollektív szerződésben ezt egy évre lehet emelni. Az Audi Hungária Zrt. – az országban szinte egyedüliként – élt is ezzel a lehetőséggel. Amióta pedig ezt az 52 hetes elszámolási időszakot bevezették (ezt 2012 óta engedi a törvény, azóta működik így az Audinál), drasztikusan csökkent a túlóra-kifizetések összege – mondta el a napi.hu-nak Csalogány György, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) alelnöke.  Az üzemben előfordul olyan eset – például a nyári leállás, vagy a megrendelésállomány-csökkenés miatt – amikor a dolgozónak hetekig kevesebbet kell dolgoznia, így mínuszórái keletkeznek, csúcsidőszakban viszont pluszórákkal számolhat. A pluszórákat ugyanakkor a munkáltatók jellemzően nem túlóraként fizetik ki.  A dolgozó felmondása esetén ráadásul az elszámolási időszakban maradt, le nem dolgozott mínusz órákat előlegnyújtásból eredő követelésként kell elszámolni. Magyarán még akár le is vonhatnak a kiugrott munkavállaló fizetéséből.   
2018.12.03 14:48
Frissítve: 2018.12.03 15:46

323,73 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.10 18:53
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,73 forintra erősödött este fél hétre a reggel hét óra körüli 323,08 forintról. Az euró hétfőn 322,83 forint és 323,76 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 285,94 forintról 287,89 forintra, a dolláré pedig 282,74 forintról 284,68 forintra nőtt. Az euró a reggeli 1,1426 dollárról 1,1370 dollárra gyengült.
Szerző
2018.12.10 18:53
Frissítve: 2018.12.10 18:53

Újabb hatóanyagokat tiltottak be, nehéz helyzetbe kerülhetnek a növénytermesztők

Publikálás dátuma
2018.12.10 17:45
illusztráció
Fotó: AFP/
Elutasította a tirám és dikvát hatóanyagok megújítását az Európai Bizottság.
Nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni tirám és dikvát hatóanyagokat tartalmazó készítményeket az Európai Unió területén – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A tirám főleg vetőmagkezelésre használt gombaölő hatóanyag, míg a dikvátot tartalmazó gyomirtókat elsősorban állományszárításkor alkalmazzák. A két hatóanyagot azért vizsgálták felül, mert lejárt az engedélyük. A megújítás elutasításáról – a tagállami szavazatok minősített többségének hiányában – a Bizottság saját hatáskörben döntött. Ezért a tirám vagy dikvát hatóanyagot tartalmazó növényvédőszer-készítmények engedélyét minden tagállamnak vissza kell vonnia, ami azt jelenti, hogy a készítményeket a türelmi idők letelte után nem lehet majd forgalomba hozni és felhasználni a tagállamokban. Az rendeletek értelmében
a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.
Mindkét hatóanyagot széles körben használták a termelők. A dikvát kivezetésével a betakarítás előtti állományszárítás legfontosabb hatóanyaga szűnik meg, így ez a technológia várhatóan el fog tűnni a szántóföldi növények termesztéséből.
2018.12.10 17:45