"Borzasztó veszteség" - Kanada sem hagyta szó nélkül a CEU elűzését

Publikálás dátuma
2018.12.04 18:15

Fotó: AFP/ MARTIN OUELLET-DIOTTE
Nyugtalanító, hogy egy EU- és NATO-tagországban ilyen megtörténhet a kanadai külügyminiszter szerint.
Borzasztó veszteség, hogy a kormány döntése nyomán a Közép-Európai Egyetem (CEU) kénytelen távozni Magyarországról - nyilatkozta kedden Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere. Kanada remélte, hogy Magyarország megteszi a szükséges lépéseket egy olyan megoldás érdekében, amely biztosítja az egyetem további budapesti működését, különösen annak fényében, hogy a CEU jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a 2017-es magyar felsőoktatási törvény által támasztott új követelményeknek eleget tegyen.
"Ez a kikényszerített távozás csapás a tanszabadságra nézve, mely alapvető jog. Ez annál inkább nyugtalanító, mivel Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak"
- olvasható a közleményben. Figyelmeztetnek: a döntés nemcsak a CEU-t - és az ott tanuló kanadai hallgatókat - érinti, hanem kihat az egész magyar felsőoktatási rendszerre.
Témák
CEUKanada
2018.12.04 18:15
Frissítve: 2018.12.04 18:22

A Sándor-palotához vonulnak a jobbikosok

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:42

Fotó: Facebook/ Jobbik Magyarországért Mozgalom/
Átvonultak a Lánchídon, majd a Sándorpalotához sétálnak a Jobbik rabszolgatörvény ellen tüntető szimpatizánsai.
Közel száz Jobbik-szimpatizáns és képviselő indult el a Kossuth térről a Lánchíd irányába, hogy hídfoglalással tiltakozzanak a – valószínűleg szabálytalanul elfogadott – rabszolgatörvény ellen.
A magyar zászlókat és transzparenseket lengető tömeg,átvonult a Lánchídon, miközben azt skandálták, hogy „Tolvaj Fidesz, hazaárulók, Orbán takarodj!”  A demonstálók magukkal viszik a Parlamentben bemutatott molinójukat is, és terveik szerint a Sándor-palotához mennek, hogy Áder Jánostól követeljék: ne írja alá az évi 400 túlórát is megengedő, a multik kedvéért bevezetett rabszolgatörvényat.
2018.12.12 14:42
Frissítve: 2018.12.12 14:43

A közigazgatási bíróságoknak is zöld utat adtak

Publikálás dátuma
2018.12.12 14:38

Fotó: / Molnár Ádám
A kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták.
Simán megszavazta szerdán az Országgyűlés – az LMP-s Ungár Péter, valamint Széll Bernadett szirénázása és komoly sípolás közepette – a közigazgatási bíróságok felállítását. Az MTI összefoglalója szerint a kormányzati előterjesztést 131 igen, két nem szavazattal fogadta el a parlament. A hozzá kapcsolódó, átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabályt is jóváhagyták 131 igen, 3 nem szavazattal. A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, a nyolc törvényszék – a fővárosi és a Budapest környéki ügyek tárgyalására – Budapesten, a továbbiak Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Veszprémben áll fel. Mint megírtuk, ennek értelmében a kormány „házi bíróságaiként” is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át. A „házi bíróság” jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
2018.12.12 14:38