„Mintha aknamezőn menne végig az ember”

Publikálás dátuma
2018.12.04. 18:41

Fotó: Shutterstock
A lakosság mellett a sajtót is felkészületlenül érte a 2015-ös migrációs hullám – hangzott el egy budapesti konferencián.
Hogyan jelentek meg a migrációval és kisebbségekkel kapcsolatos témák az európai médiában? – egyebek mellett erre kereste a választ a Minority Rights Group Europe és a Főszerkesztők Fóruma rendezvénye. A budapesti konferenciáról készült – lapunknak elküldött – beszámoló szerint Neil Clarke, a Minority Rights Group Europe ügyvezető igazgatója kiemelte: azoknak, akiket nem értek el a Fenntartható Fejlődési Célok, a 60 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. A nemzetközi fejlesztési projektek kudarca ösztönözheti is a migrációt. Tehát: ha ma a migrációról beszélgetünk, akkor az azt kiváltó okokat is meg kell vizsgálnunk. A migrációs témával foglalkozó – az Oxford Migration Observatory által koordinált, tíz ország kutatóinak bevonásával készült – kutatás három összegző jelentése most magyarul is megjelent a Médiakutató című folyóiratban. A tanulmányok eredményeit a kutatás magyarországi résztvevője, Bajomi-Lázár Péter ismertette. Két markánsan különböző narratíva jelent meg – mondta. Az egyik veszélyt látott a migrációban, a másik egyfajta humanitárius problémaként mutatta be a migrációs hullámot és annak következményeit. A kettő között nemigen volt átjárás, viszont mindegyik újságíró azt gondolta, hogy az ő képe a realista. A megosztottság nem volt egyenlő mértékű a különböző országokban. Például Lengyelországban és Magyarországon nagyon erős volt a nacionalistának nevezhető narratíva, míg Romániában és Szlovéniában kevésbé. Ewa Wanat, a lengyel TOK FM rádió volt főszerkesztője a lengyelországi helyzetet a németországival összehasonlítva hangsúlyozta: a németeknél gyakran kezdődik külföldi hírrel egy-egy hírműsor, a lengyeleknél azonban csak elvétve. Szerinte ez politikai és oktatási kérdés. Németországban jobban tisztában vannak azzal, hogy egy globális világ részei. Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke arról beszélt, hogy a 2015-ös migrációs hullám nem csak a lakosságot érte felkészületlenül, hanem a sajtót is. Elmondta, hogy a magyar sajtónak nincs meg az az évtizedes tapasztalata a migrációról, ami a nyugati sajtónak és a nyugati társadalmaknak megvolt. Valószínűleg ezért is érte ekkora sokként a lakosságot, és ezért volt a sajtó is nagyon nehéz helyzetben Magyarországon, hogy hogyan mutassa be ezt a nagyon hirtelen jött dolgot. A szintén előadást tartó Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli szerkesztője saját tapasztalatai alapján azt mondta: „kisebbségi témákban egy nemzetközi hírcsatornának riportokat készíteni kicsit olyan, mintha az ember egy aknamezőn menne végig”. A konferencián bemutatták a Minority Rights Group éves emberi jogi jelentésének magyar fordítását is. Ahogy Németh Róbert, a szervezet magyarországi kommunikációs munkatársa kiemelte, az idei jelentés két szempontból is újdonságot jelent: egyrészt a korábbi évekhez képest megváltozott koncepcióval készült, másrészt most először jelent meg magyar fordításban is.
Szerző
Témák
migráció

"Borzasztó veszteség" - Kanada sem hagyta szó nélkül a CEU elűzését

Publikálás dátuma
2018.12.04. 18:15

Fotó: MARTIN OUELLET-DIOTTE / AFP
Nyugtalanító, hogy egy EU- és NATO-tagországban ilyen megtörténhet a kanadai külügyminiszter szerint.
Borzasztó veszteség, hogy a kormány döntése nyomán a Közép-Európai Egyetem (CEU) kénytelen távozni Magyarországról - nyilatkozta kedden Chrystia Freeland, Kanada külügyminisztere. Kanada remélte, hogy Magyarország megteszi a szükséges lépéseket egy olyan megoldás érdekében, amely biztosítja az egyetem további budapesti működését, különösen annak fényében, hogy a CEU jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy a 2017-es magyar felsőoktatási törvény által támasztott új követelményeknek eleget tegyen.
"Ez a kikényszerített távozás csapás a tanszabadságra nézve, mely alapvető jog. Ez annál inkább nyugtalanító, mivel Magyarország tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak"

- olvasható a közleményben. Figyelmeztetnek: a döntés nemcsak a CEU-t - és az ott tanuló kanadai hallgatókat - érinti, hanem kihat az egész magyar felsőoktatási rendszerre.
Szerző
Témák
CEU Kanada
Frissítve: 2018.12.04. 18:22

Az egri vár elesett: informatikatanárt neveztek ki az élére

Publikálás dátuma
2018.12.04. 18:12

Fotó: Kállai Márton
Nem történész, s nincs jogi vagy közgazdasági szakirányú végzettsége sem Ringert Csabának, aki elvileg január elsejétől az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója lesz. - Ez egy precedens értékű, politikai kinevezés, máshol mindenütt történész vagy régész vezeti a megyei gyűjtőkörű múzeumokat – hangzott el három ellenzéki képviselő, a szocialista Mirkóczki Zita, a DK-s Földvári Győző s az LMP-s Komlósi Csaba mai egri sajtótájékoztatóján.

Utóbbi bejelentette: mivel a zárt közgyűlésen született döntés – amelynek részleteiről nem beszélhetnek - több szempontból sem felel meg a múzeumigazgatók kinevezését szabályozó törvénynek, ezért a megyei kormányhivatalhoz fordult, kérve, hogy akadályozzák meg az új intézményvezető kinevezését. Ez egyébként akkor lesz hatályos, ha az illetékes minisztérium is rábólint.
Információink szerint az egri vármúzeum leendő múzeumigazgatója korábban informatikát tanított egy egri általános iskolában, az Országos Doktori Iskola adatlapja szerint pedig 2015. óta az Egri Eszterházy Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója, Adaptív pedagógiai módszerek a tanulók aktivizálásában” címmel jelent meg tanulmánya, abszolutóriuma megszerzésének várható ideje pedig 2019 augusztusa.
A korábbi igazgató, Berecz Mátyás szeptemberi hatállyal mondott le tisztségéről, miután sorra fosztották meg döntési jogköreitől, meghagyva igazgatói felelősségét. Előbb egy fideszes önkormányzati képviselőt jelöltek ki mellé biztosnak, majd Ringelt Csabát nevezték ki tanácsadónak. Ő végül egyedül pályázott a posztra, Komlósi Csaba szerint nem véletlenül: már a pályáztatási eljárásban látni lehetett, hogy szakmai szempontok helyett a politikai akarat érvényesül majd. Erről árulkodik, hogy miközben baloldali és független képviselők kezdeményezték: a pályázatokat elbíráló bizottságba a szakmai szervezetek delegáltjai mellé a közgyűlésből történész végzettségű képviselőt küldjenek, amilyenből kettő is akad soraikban, mégis a civilben testnevelőtanári végzettségű fideszes alpolgármestert jelölték ki az egyik döntnöknek.

Az LMP-s képviselő felidézte: a korábbi igazgató, Berecz Mátyás többször is összeakasztotta a bajuszt a fideszes országgyűlési képviselő Nyitrai Zsolttal, aki Komlósi szavai szerint „az utóbbi években felfedezte magában a történészt”. A Magyar Hang írt arról, hogy „Berecz Mátyás a nyilvánosság előtt is tengelyt akasztott a várügyekben túlbuzgó Nyitraival”, amikor a politikus tavaly, hatáskörét túllépve a parlamentben kijelentette: országos gyűjtőkörűvé válhat a vármúzeum, de az igazgató közleményben jelezte, hogy ennek nem adottak a feltételei.
Szerző
Témák
Egri vár
Frissítve: 2018.12.04. 18:55