migráció;

2018-12-04 18:41:26

„Mintha aknamezőn menne végig az ember”

A lakosság mellett a sajtót is felkészületlenül érte a 2015-ös migrációs hullám – hangzott el egy budapesti konferencián.

Hogyan jelentek meg a migrációval és kisebbségekkel kapcsolatos témák az európai médiában? – egyebek mellett erre kereste a választ a Minority Rights Group Europe és a Főszerkesztők Fóruma rendezvénye.

A budapesti konferenciáról készült – lapunknak elküldött – beszámoló szerint Neil Clarke, a Minority Rights Group Europe ügyvezető igazgatója kiemelte: azoknak, akiket nem értek el a Fenntartható Fejlődési Célok, a 60 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik. A nemzetközi fejlesztési projektek kudarca ösztönözheti is a migrációt. Tehát: ha ma a migrációról beszélgetünk, akkor az azt kiváltó okokat is meg kell vizsgálnunk.

A migrációs témával foglalkozó – az Oxford Migration Observatory által koordinált, tíz ország kutatóinak bevonásával készült – kutatás három összegző jelentése most magyarul is megjelent a Médiakutató című folyóiratban.

A tanulmányok eredményeit a kutatás magyarországi résztvevője, Bajomi-Lázár Péter ismertette. Két markánsan különböző narratíva jelent meg – mondta. Az egyik veszélyt látott a migrációban, a másik egyfajta humanitárius problémaként mutatta be a migrációs hullámot és annak következményeit. A kettő között nemigen volt átjárás, viszont mindegyik újságíró azt gondolta, hogy az ő képe a realista.

A megosztottság nem volt egyenlő mértékű a különböző országokban. Például Lengyelországban és Magyarországon nagyon erős volt a nacionalistának nevezhető narratíva, míg Romániában és Szlovéniában kevésbé.

Ewa Wanat, a lengyel TOK FM rádió volt főszerkesztője a lengyelországi helyzetet a németországival összehasonlítva hangsúlyozta: a németeknél gyakran kezdődik külföldi hírrel egy-egy hírműsor, a lengyeleknél azonban csak elvétve. Szerinte ez politikai és oktatási kérdés. Németországban jobban tisztában vannak azzal, hogy egy globális világ részei.

Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke arról beszélt, hogy a 2015-ös migrációs hullám nem csak a lakosságot érte felkészületlenül, hanem a sajtót is. Elmondta, hogy a magyar sajtónak nincs meg az az évtizedes tapasztalata a migrációról, ami a nyugati sajtónak és a nyugati társadalmaknak megvolt. Valószínűleg ezért is érte ekkora sokként a lakosságot, és ezért volt a sajtó is nagyon nehéz helyzetben Magyarországon, hogy hogyan mutassa be ezt a nagyon hirtelen jött dolgot.

A szintén előadást tartó Zsíros Sándor, az Euronews brüsszeli szerkesztője saját tapasztalatai alapján azt mondta: „kisebbségi témákban egy nemzetközi hírcsatornának riportokat készíteni kicsit olyan, mintha az ember egy aknamezőn menne végig”.

A konferencián bemutatták a Minority Rights Group éves emberi jogi jelentésének magyar fordítását is. Ahogy Németh Róbert, a szervezet magyarországi kommunikációs munkatársa kiemelte, az idei jelentés két szempontból is újdonságot jelent: egyrészt a korábbi évekhez képest megváltozott koncepcióval készült, másrészt most először jelent meg magyar fordításban is.