323,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.05. 08:28
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult, csak kevéssé változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben - írta az MTI.
Az eurót a kedd esti 323,68 forint után szerda reggel nyolc órakor kissé magasabban, 323,82 forinton jegyezték. 
A forint a dollárral szemben is gyengült kissé, a dollár jegyzése 285,36 forintról 285,81 forintra ment fel. A svájci frankkal szemben ugyanakkor szerényen erősödött a forint, a frank jegyzése 286,07-ről 285,91 forintra csökkent.

Keserédes bányásznapi ünnepség

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:50

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Kevés biztatóval kecsegtette kedden a hazai bányászokat Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Bányászati Szövetség Szent Borbála napi hagyományos ünnepségén. Pedig a pulpituson helyet foglalt Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár és Kádár Andrea Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyért felelős helyettes államtitkára is. Miután a kormány a szénbányászat teljes kivezetése mellett kötelezte el magát, a tárcavezető a bányászat és a kohászat új kitörési lehetőségeit villantotta fel. Az ágazat fő felvevőpiaca a jármű- és építőipar, legyen szó akár réz- vagy ritkaföldfémek kitermeléséről, akár alumíniumkohászatról. Elkészült az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Terv, ami innovációra ösztönöz, de akár könnyítenének a vállalkozók terhein is. Az eseménynek helyt adó Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal közösen vizsgálják a tisztaszénfeldolgozási lehetőségeket, illetve a különböző – elsősorban szénhidrogén- és földhőkutatási – koncessziók nyertesei már eddig több mint 50 milliárdot ruháztak be. A kormány a jövőben is támaszkodni kíván a szakmakultúrára. Miután a kabinet elvetette az új, legalább 600 megawattos, minimális környezetszennyezésű, lignitalapú blokkra vonatkozó szakmai javaslatot, a Bánya- Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete igazságos, kiszámítható, az érintett dolgozók számára jövőképet biztosító átmenetet kér – közölte az ünnepség után lapunkkal Rabi Ferenc elnök. Bár a mélyművelésű egységek bezártak, egy dolgozó se maradt ellátatlanul. Az elnök kiszámítható vállalkozói környezetet sürgetett, de biztos benne, hogy a bányászat hosszú távú jövő elébe néz. Amúgy a kormánypárti Bencsik János és Czunyiné Bertalan Judit parlamenti javaslata épp most könnyítene a nyugdíjas bányászok terhein.

A klíma további politikai döntéseket vár

A most formálódó energiastratégia célja a tiszta, okos és megfizethető termék biztosítása - fogalmazott tegnap a Budapest Energy Summit nevű nemzetközi rendezvényen Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Magyarország 2030-ra 1990-es alapon 40 százalékal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ettől és az energiahatékonyság ösztönzésétől a rezsiköltségek visszafogását is várják. Mivel az iparág folyamatai nem biztosítják a fenntarthatóságot, ehhez további kormányzati lépéseket sürgetett Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség és Spencer Dale, a BP vezető közgazdásza is.

Szerző

Szigorítanának az uniós pénzügyminiszterek

Publikálás dátuma
2018.12.04. 20:42

Fotó: Shutterstock
Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa szerint Magyarországnak feszesebbé kell tenni a költségvetését. A kormány hallani sem akar erről.
A tervek szerint kedden az Országgyűlés költségvetési bizottságában meghallgatták volna Varga Mihály pénzügyminisztert arról, hogy milyen választ adott az Európai Bizottság magyar költségvetési hiányt kifogásoló ajánlásaira, ám ez a fideszes tagok ellenállása miatt meghiúsult. A kormánypárti képviselők ugyanis előre megmondták, hogy a jelentés napirendre vételét nem támogatják. Varju László, az országgyűlési bizottság elnöke a Népszavának elmondta, hogy ezt azért tehették meg, mert a megszorításokkal járó költségvetési kiigazítás elmaradásáért nem kell szankcióra számítania Magyarországnak, ugyanis nem tagja az euróövezetnek. Az ügy azonban Brüsszelben folytatódik, ugyanis újabb költségvetési útmutatásokat adott a magyar kormánynak a tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács (Ecofin). A testület kedden elfogadott határozatában egyrészt megállapította, hogy Magyarország elmulasztotta végrehajtani a korábbi ajánlásait, másrészt módosította az eddigieket. Az Ecofin úgy ítéli meg, hogy Magyarország továbbra is eltér attól a pályától, amely a fenntartható középtávú költségvetési célhoz vezet. Ennek egyik okát abban látják a pénzügyminiszterek, hogy hazánk nem teljesítette a 2018. júniusában tett brüsszeli ajánlásokat. Az EU Tanács akkor azt javasolta, hogy az elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése 2018-ban ne haladja meg a 2,8 százalékot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékát kitevő éves strukturális kiigazításnak felel meg. Az ajánlások között szerepelt az is, hogy a magyar kormány az összes rendkívüli bevételt a hiány csökkentésére használja fel, és növekedésbarát módon biztosítsa az államháztartási egyenleg tartós javulását. Egy hónappal később elfogadott határozatában az EU Tanács 2019-re a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót tartott szükségesnek. Magyarország az október 15-i határidőig reagált az Ecofin észrevételeire. A brüsszeli értékelés szerint Budapest nem tett eredményes intézkedéseket. Ezért az Ecofin most módosított ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekre Budapestnek 2019. április 15-ig kell jelentésben válaszolnia. A kormányközi döntéshozó fórum megállapítása szerint a magyar strukturális hiány 2018-ban a bruttó hazai termék (GDP) 2,3 százalékával magasabb lesz az 1,5 százalékban meghatározott középtávú költségvetési célnál. Emiatt jövőre a már korábban meghatározott, a GDP 0,75 százalékát kitevő korrekciót további 0,25 százalékos kiigazítással kell megfejelni. Az Ecofin szerint a GDP 1 százalékát elérő strukturális korrekció szükséges annak érdekében, hogy Magyarország a korábbi ingadozások után visszatérjen a megfelelő költségvetési pályára.
Frissítve: 2018.12.04. 21:54