Évente 116 millió tonna tejterméket dobunk ki, de a fele már a boltba is romlottan ér

Publikálás dátuma
2018.12.05 21:47
Illusztráció
Fotó: AFP/ Maksim Bogodvid
Évente 116 millió tonna tej és tejtermék, vagyis az előállított áruk 16 százaléka vész kárba világszerte a szemétbe dobás és a nem hatékony tárolási, szállítási folyamatok miatt - derült ki az Edinburghi Egyetem szakembereinek vizsgálatából.
Nagyjából 55 millió tonnányi tejtermék még a boltokba kerülés előtt megromlik vagy kárba vész a tejgazdaságokban, illetve a belföldön, vagy külföldre való szállítás közben - mondta a felmérést végző intézmény munkatársa, Peter Alexander. A professzor számításai szerint csaknem 60 millió tonnányi tejtermék a kiskereskedők, közvetítők és a fogyasztók révén kerül a szemetesekbe évente - írta az MTI a The Guardian honlapja alapján.
"Ahhoz, hogy egy jóval hatékonyabb rendszert tudjunk fenntartani, és csökkentsük az élelmiszertermelésünk környezetre gyakorolt hatásait, muszáj átgondolnunk, hogy miként tudjuk visszaszorítani ezeket a veszteségforrásokat."
 Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint a fejlődő országok jelentős részében a tárolási és szállítási nehézségek miatt nagyobb százaléknyi tejtermék vész kárba a tejgazdaságtól a boltig tartó szakaszon, mint a gazdaságilag fejlettebb országokban. Ománban például a termékek 15 százaléka nem jut ki a gazdaságokból, míg Svédországban ugyanez az arány 0 százalék. A fejlettebb országokban, úgy mint Nagy-Britanniában, a kiskereskedői és fogyasztói szinten vesznek kárba a tejtermékek. 
Az élelmiszerpazarlás kérdéseiben a brit kormányt segítő Wrap nevű tanácsadó cég szerint a szigetországban termelt élelmiszerhulladék egyötöde tejtermék. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint a tejtermék-előállítás gyorsan - 2014 és 2018 között 6 százalékkal - növekszik világszerte. A legnagyobb növekedést India, Kanada, Hollandia és Írország produkálta az elmúlt négy évben.
Néhány elemző szerint az éves globális tejtermék-veszteség akár 30 százalék is lehet az olyan tényezők figyelembevételével, mint a külföldi piacok elárasztása a termékekkel, a tej állateledelként való hasznosítása és az emberi túlfogyasztás. Nagyjából 82 millió tonna tejet használnak fel évente a haszonállatok etetéséhez világszerte. Az elemzők egy része erre is pazarlásként tekint, mivel a tehéntej kevesebb energiát és fehérjét tartalmaz, mint a takarmányok. Alexander 67 millió tonnányi tejveszteséget ír a haszonállatok etetésének számlájára. Számításai szerint továbbá évente 53 millió tonna tej vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal többet fogyasztanak belőle.
2018.12.05 21:47

Kína átpasszolta a műanyagszemét-feldolgozást

Publikálás dátuma
2018.12.15 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ Wang feng
2018-ben Kína már nem vette újrafeldolgozásra az Európai Unió és az Egyesült Államok szennyező, szétválogatatlan műanyaghulladékát. Az amerikai cégek kisebb ázsiai országokba kezdték szállítani a hulladékot.
Kína idén már nem vette át plasztikszemetünket: 2018 elején hatályossá vált a pekingi kormányzat importtilalma a tisztítatlan műanyaghulladékra. Korábban Kína volt a világelső az újrahasznosításra szánt hulladék importálásában. A legnagyobb plasztikszemét-exportőrök az USA, Anglia, Németország, Japán és Mexikó voltak – írta a Piac és Profit.
A zöldek örültek a kínai vezetés moratóriumának, hátha lendületet ad az újrahasznosítási arány növelésének, de őszre kiderült, hogy a kisebb dél-kelet-ázsiai országok hajlandók átvenni szemetünket. Míg 2017-ben a hulladék 70 százaléka Kínába és Hongkongba ment, addig 2018 első félévében az amerikai szemétexport több mint fele Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba - állítja az Amerikai Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva a Greenpeace.
“Amikor az átlagember bedob egy darab műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe, azt hiszi, hogy azt újrahasznosítják, pedig Kínába vagy újabban Dél-Kelet-Ázsiába küldik, ahol valószínűleg elégetik vagy szeméttelepre helyezik”
- mondta John Hocevar, a Greenpeace amerikai szervezetének óceánnal kapcsolatos kampányokért felelős munkatársa a The Guardiannek.
Kiemelte, a Távol-Keletre küldött szemét gyakran mérgező anyagokat is tartalmaz, amelyek újra feldolgozva, többek között gyerekjátékokba építve ismét az amerikai piacon kötnek ki.
2018.12.15 11:11
Frissítve: 2018.12.15 11:11

"Herkulesi erőfeszítéseket" tervez a gyilkos bálnák védelmére a washingtoni kormányzó

Publikálás dátuma
2018.12.14 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP/ Christopher Swann
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója - írta az MTI.
A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek - vagy más néven gyilkos bálnák - száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. 
"Herkulesi erőfeszítéseket kell tennünk, hogy megmenthessük ezeket az ikonikus teremtményeket" - fogalmazott a közleményben Jay Inslee, az Egyesült Államok északnyugati államának kormányzója. Hozzátette: "a környezetvédelem minden szintjén és Washington államban mindenütt cselekvésre van szükség".
Inslee kormányzó a 2019-2021 közötti költségvetés részleteinek bemutatásakor jelentette be, hogy a leendő büdzsé összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottak a gyilkos bálnák védelmére. A több mint egymilliárd dollárból helyreállítják és megvédik a lazacok természetes élőhelyeit, kivált a Chinook lazacokéit, amelyek a gyilkos bálnák legkedveltebb zsákmányai, továbbá megtisztítják a vizeket és a lazacok vonulási útvonalába eső átereszeket, és csökkentik a hajóforgalmat. 
A kormányzó tervei szerint növelik az úgynevezett no-go zónák számát, vagyis azokat a helyeket, ahol a hajók 365 méteren belül egyáltalán nem közelíthetik meg a kardszárnyú delfinek élőhelyeit, és kötelező lesz a lassított közlekedés az emlősök élőhelye körüli 926 méteres sávban. Emellett betiltják a bálnalesre induló hajótúrákat is, és átállítják a helyi kompokat a csöndesebb üzemelésük érdekében.
Jelentős összegeket terveznek költeni a fókák és oroszlánfókák áttelepítésére vagy állományuk ritkítására, mivel ezek az állatok felfalják a Columbia folyó gátjainál elakadó lazacokat. A környezet- és állatvédelemre fordítandó összeget a kormányzó új tőkenyereség-adó bevezetésével és a már meglévő üzleti adók emelésével kívánja előteremteni.
2018.12.14 17:17
Frissítve: 2018.12.14 17:17