Hadsereget alakít Koszovó, katonák bevetéséről beszél a szerb kormányfő

Nemzetközi egyezményt sért és népirtásra készül Koszovó a szerb miniszterelnök aggodalmai szerint.

Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Terítéken a szerb hadsereg bevetése

Szerbia szintén jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de - mint Brnabic magyarázta - nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert már nagyon elavult volt a katonaság felszerelése. A miniszterelnök reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, amit inkább a tárgyalásos kompromisszum-keresés egy eszközeként írt le. De hozzátette:

Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy Koszovó újabb etnikai tisztogatásra készül, részletezte Brnabic. A szerb kormányfő arra emlékeztetett, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát.

Seregszemle

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. A koszovói biztonsági erő mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az átalakítás után ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.

A Szerb Köztársaság légierővel és nehézfegyverzetekkel is rendelkező haderejében 20 ezernél többen szolgálnak. A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén: a tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut.

Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.

A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor a NATO képviselői garantálták, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.