Hadsereget alakít Koszovó, katonák bevetéséről beszél a szerb kormányfő

Publikálás dátuma
2018.12.05 16:30

Fotó: AFP/ ARMEND NIMANI
Nemzetközi egyezményt sért és népirtásra készül Koszovó a szerb miniszterelnök aggodalmai szerint.
Aggodalmának adott hangot Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán, mert a bejelentések szerint a jövő héten a koszovói biztonsági erőket hadsereggé alakítják. A kormányfő szerint a hadsereg megalakítása a szerbek ellen irányul.

Terítéken a szerb hadsereg bevetése

Szerbia szintén jelentős összegeket fektetett haderejének megerősítésére, de - mint Brnabic magyarázta - nem azért, mert hadba akar vonulni, hanem mert már nagyon elavult volt a katonaság felszerelése. A miniszterelnök reményének adott hangot, hogy soha nem kell bevetni a szerb hadsereget, amit inkább a tárgyalásos kompromisszum-keresés egy eszközeként írt le. De hozzátette: 
"ebben a pillanatban ez a lehetőség is terítéken van".
Szerbia nem nézheti ölbe tett kézzel, hogy Koszovó újabb etnikai tisztogatásra készül, részletezte Brnabic. A szerb kormányfő arra emlékeztetett, hogy egyetlen nemzetközi egyezmény sem teszi lehetővé, hogy Koszovó hadsereget alakítson, ezért Szerbia kérni fogja a nagyhatalmakat, elsősorban az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait, hogy figyelmeztessék Pristinát.

Seregszemle

Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. Koszovónak a függetlenség egyoldalú kikiáltása óta sincs önálló hadserege. A koszovói biztonsági erő mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén. Az átalakítás után ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
A Szerb Köztársaság légierővel és nehézfegyverzetekkel is rendelkező haderejében 20 ezernél többen szolgálnak. A jövő évi szerb költségvetési terv szerint 2019-ben kétszer annyi pénzt fordítanak a rendőrség és a katonaság felszerelésére, mint az idén: a tervek szerint a két testület korszerűsítésére jövőre 46 milliárd dinár (125,58 milliárd forint) jut.
Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1244-es számú határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as megállapodás aláírásakor a NATO képviselői garantálták, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.
Frissítve: 2018.12.16 09:34

Kutatóállomást építene Kína a Hold déli sarkvidékén

Publikálás dátuma
2019.04.24 10:15

Fotó: AFP/ Nicolas Economou/NurPhoto
A Marsra pedig 2020-ra tervezik az első űrszonda elindítását.
Tudományos kutatóállomás kiépítését tervezi Kína a Hold déli sarkvidékén, és embereket küldene a Hold felfedezésére hozzávetőleg 10 éven belül - jelentette ki Csang Ko-csian, a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) vezetője. Csang a közép-kínai Hunan tartomány központjában, Csangsában a kínai űr napja alkalmából tartott rendezvényen arról is említést tett, hogy a januárban a Hold túloldalán sikeres leszállást végrehajtó Csang'o-4 űrszonda után 
Kína az idei év végén a Csang'o-5-öt küldi majd a Holdra mintagyűjtés céljából.
Az űrügynökség vezetője közölte: Kína 2020-ra tervezi az első űrszonda elindítását a Marsra. Kína 1970. április 24-én indította földkörüli útjára az ország legelső műholdját, ezért 2016-ban ezt a napot tették meg az űr napjának. A január 3-án a Hold Földről sosem látható oldalára érkezett Csang'o-4 űrszonda fedélzetén egy holdjárót is odaszállítottak a Hold sötét oldalának felfedezésére. A Jáde Nyúl 2 a Kármán Tódorról elnevezett Von Karman kráternél végez kutatásokat, egyebek mellett a felszínközeli struktúrák kitapogatását és a Holdon található anyagok összetételének elemzését.
Szerző
Témák
Kína

Kártérítést akar a görög kormány Berlintől

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:30
German troops raising the swastika over the Acropolis, 1941
Fotó: Photo12/Ann Ronan Picture Library/ Ann Ronan Picture Library
Megfizettetnék a német kabinetet a második világháborúban elkövetett rémtettekért. Ez is a választási kampány része.
Görögországban mind a mai napig nem került le a napirendről, hogy Németország fizessen kártérítést a náci érában az országban elkövetett bűnökért. Múlt héten az athéni parlament megszavazta a törvényhozás egyik bizottságának erre vonatkozó ajánlását. A szöveg szerint a kormány tegyen meg minden diplomáciai és jogi lépést arra, hogy Berlinnel fizettesse meg a több évtizeddel ezelőtti károkat. Alekszisz Ciprasz kormányfő a szavazás előtt úgy fogalmazott, Görögország „elidegeníthetetlen” joga, hogy pénzt kapjon Németországtól. Cáfolta ugyanakkor, hogy így próbálja meg hazája csökkenteni jelentős hitelállományát. Bár tavaly véget ért a nemzetközi hitelmegállapodás hatálya, azaz elvben Athén gazdasági és pénzügyi szempontból a saját lábára állhatott, az ország olyan hatalmas adósságot halmozott fel hogy a terheket évtizedeken át több generációnak kell visszafizetnie. A 390 milliárd eurós adósság eléri a GDP 178,6 százalékát. Mi az oka annak, hogy hirtelenjében megint ilyen fontos lett a téma Görögországban? Októberben parlamenti választást rendeznek, s nem áll túlságosan jól Ciprasz pártja, a Sziriza szénája. Közvélemény-kutatóktól függően az ellenzéki, jobboldali Új Demokrácia 10-11 százalékkal vezet Cipraszék előtt. Csak a Vox Pop Analysis nevű iroda becsüli 2,3 százalékosra a különbséget. A Sziriza mindent bevet, hogy őszig megfordítsa az erőviszonyokat, ezért nem ódzkodik a populista témák felvetésétől sem. Az Új Demokrácia szintén támogatja, hogy kártérítést követeljenek a németektől, ám e kérdésben a Sziriza kívánja megadni az alaphangot. Ciprasz már 2016-ban azt közölte, ragaszkodik hozzá, hogy a németek fizessenek meg a második világháborús rémtettekért. Berlin sem tagadja, s ezt már Konrad Adenauer 1949-től 1963-ig hivatalban lévő kormánya is elismerte, hogy a náci Németország 1941 áprilisban minden ok nélkül támadta meg a görögöket, s a következő négy évben brutális rezsimet vezettek be. A Wehrmacht 1944-ig tartotta uralma alatt Görögországot. Az egyik legszörnyűbb vérengzést 1944-ben hajtották végre a német katonák, amikor Disztomo görög faluban hajtottak végre vérengzést, 220 helyi lakos halálát okozva. Ez volt a második világháborúban az egyik legszörnyűbb polgári áldozatokkal járó mészárlás a Balkán-félszigeten. Athén a világháborút követően irreálisan magas pénzösszeget követelt: az összes német kártérítés felét akarták megszerezni. A nagyhatalmak azonban eleve nemet mondtak a görögök túlzó igényeire. A párizsi békekonferencián, 1946-ban, Görögországnak a németek által fizetendő összes kártérítés 4,5 százalékát szavazták meg, amelyet további 2,7 százalékkal toldottak meg. A németek a kárt készpénz mellett gépekben is megfizethették. Ez utóbbiak értéke akkori áron 25 millió dollár volt, ez ma körülbelül 2 milliárd eurónak felel meg. Csakhogy a gépeket sosem kapta meg Görögország. A szállítmány harmadát 1950-ben indították útnak hajón Görögországba, ám sosem érkezett meg a görög kikötőkbe. A másik kétharmad a hamburgi kikötőben rozsdásodott, mígnem eladták a briteknek. Máig nem tudni, hol veszett el a szállítmány, feltehetően kétes hátterű üzletemberek „privatizálták”. Nem kizárható azonban az sem, hogy akkoriban a görög kikötők nem is voltak fogadóképesek. A világháború után ugyanis Görögországban polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták vereségével zárult. A konfliktusban összesen 40-160 ezer ember vesztette életét. Az 1953-as londoni megállapodásban a nagyhatalmak elhalasztották a kártérítésről szóló döntést. Ugyanakkor a németek ezután további jelentős összegeket juttattak Athénnak. 1953-ban 200 millió márkányi befektetési hitelt nyújtottak, 1960-ban pedig 115 millió márkát utaltak át a görögök számára, pontosabban az áldozatok hozzátartozóinak. A kártérítés legnagyobb követelői azzal érvelnek, hogy a világháború idején a görög nemzeti bank 476 millió birodalmi márkát folyósított Németországnak, természetesen nem önszántából. Ezt az összeget ráadásul sosem fizették vissza – állítják. Egyes források ennek mai értékét 8-11 milliárd euróra becsülik kamatokkal együtt. Egy görög szakértői bizottság szintén arra a következtetésre jutott, hogy Németország körülbelül 11 milliárd euróval tartozik a görögöknek. Más kérdés, hogy ha Berlin ki is fizetné, vagy legalábbis elengedné ezt a pénzt a görögöknek, ennyivel biztosan nem lennének kint a vízből. 2015-ben a Die Welt teljesen új megvilágításba helyezte a kölcsön ügyét. A korabeli dokumentumokat böngészve a lap azt közölte, hogy valójában nem volt szó ekkora kölcsönről. Akkor honnan jön a 476 millió? Egy feljegyzés arról szól, hogy ennyibe került a német jelenlét fenntartása Görögországban. A papíron azonban nem szerepel sem a hitel, sem a kölcsön szó. A lap szerint a több százmilliós Németországnak nyújtott görög kölcsön nem több legendánál. Berlin már azt remélte, lecsengett a kártérítés ügye, 2016-ban azonban egy görög parlamenti bizottság 270 milliárd euróban határozta meg azt az összeget, amelyet a németeknek ki kellene fizetniük. A német kormány ezt úgy értékelte, hogy Görögország vele akarja kifizettetni tetemes adósságát. A konfliktusról később alighanem a hágai Nemzetközi Bíróság dönt majd. Időközben azonban a Thesszaloniki Zsidó Közösség is új követeléssel állt elő. A német birodalmi vasút, a Deutsche Reichsbahn utódától, a Deutsche Bahn AG-től követel kártérítést, mert 58 ezer zsidót szállítottak a görög városból az auschwitzi koncentrációs táborba.
Frissítve: 2019.04.24 09:30